Elméletileg a telefonunk, laptopunk vagy épp tabletünk töltése nem túl nehéz folyamat. Fogjuk a töltőt, az egyik felét bedugjuk az aljzatba, a kábelt pedig az eszközbe. Ezt követően már csak meg kell várnunk, hogy a számláló 100%-ig tekerjen, hogy aztán bátran használhassuk egész nap a készülékeket. A valóság azonban árnyaltabb lehet ennél, hiszen az elmúlt évek során több kábelszabvány, töltési szabvány és különféle elnevezés felbukkant a dobozokon. A PCWorld segítségével ezeket gyűjtöttük egy csokorba, hogy az elolvasást követően már minden a helyére kerüljön.
Nézzük is, hogy milyen kifejezésekkel találkozhatunk!
Az alapok – Kábelek
- USB-A: A fenti kép bal oldalán találhatjuk meg, a klasszikus értelemben vett „nagy” USB csatlakozót takarja.
- Micro-USB / Micro B: Ezzel leginkább a régebbi eszközökön találkozhatunk, a fenti képen jobbról a harmadik szereplő. Manapság egyre kevesebb alkalommal helyeznek el ilyet telefonokon, olcsóbb okoseszközök viszont előszeretettel használják.
- Type-C / USB-C: Balról a második szereplő. Egy kisebb, ám teljesen szimmetrikus csatlakozó. Manapság szinte minden androidos telefonon ezt találhatjuk meg, ahogy egyre több laptopon is ott figyel akár adatátvitel, akár töltés céljából. A pletykák alapján idén az iPhone-ok is áttérhetnek erre.
- Lightning: Az Apple szabványosított csatlakozója. Ezt találjuk meg a legtöbb iPhone és iPad készüléken, de az AirPodsok töltőtokjai is erre támaszkodnak.
A fenti képről már csak az USBI Mini B és az USB Micro B Super Speed maradt. Előbbit szinte már sehol sem használják, utóbbival külső adattárolók esetében találkozhatunk.
Töltési zsargon
- USB Power Delivery (USB-PD, vagy csak PD): Iparági szabvány a gyorsabb töltésre, a legtöbb iPhone és Android telefon támogatja.
- Quick Charge (vagy QC): A Qualcomm cég saját szabványa. Előnyösebb lehet a PD-nél, ám sem a Google, sem az Apple nem támogatja a magas licensz díjak miatt. Androidos készülékek azonban előszeretettel használják.
- PowerIQ: Az Anker egyedi szabványa, mely egy portban egyesíti a QC és PD szabványokat, így lényegtelen, hogy milyen kábelt, telefont dugunk a töltőre.
- 5, 20, 100 stb Watt: A töltő maximálisan leadható teljesítménye. Nem jelenti azt, hogy a telefon, laptop vagy épp tablet ennyit fel is vesz feltétlenül, csupán azt, hogy maga a töltő ennyit le tud adni, ha kell. Nagyobb teljesítményű töltő sosem rossz vétel, hiszen nem tudhatjuk, hogy később milyen készüléket töltenénk.
- 3200, 4000, 6000 mAh: A milliamperóra rövidítése, a telefonok akkumulátorának kapacitásának leírására használják. Az iPhone 13 például 3227 mAh akkumulátorral, míg a Samsung S21 pedig 4000 mAh akkumulátorral rendelkezik.
- GaN: A Gallium nitrid rövidítése. Újabb töltőkön találkozhatunk vele, lehetővé tette, hogy sokkal kisebb méretben is készíthessenek a gyártók nagy teljesítményű töltőket.
Vezeték nélküli töltés
- Qi: A vezeték nélküli töltés szabványa. Ha vezeték nélküli töltésről van szó, akkor kikerülhetetlen 2023-ra. Az Androidos készülékek, az Apple termékei, de még a fejhallgatói is támogatják. Apple készülékek esetében azonban 7.5 watt a sima Qi töltés limitje.
- MagSafe: Alapvetően a régebbi és a 2021 utáni MacBookok töltőjét takarta, ám manapság a telefonoknál is találkozhatunk vele. Az Apple kiegészítette a Qi töltést némi mágneses megoldással, hogy a jobb illesztésnek hála több teljesítményt tudjon leadni a töltő. A Qi 7.5 wattjával ellentétben 15 wattot tudnak leadni a Magsafe töltők az iPhone készülékeknek.
- Super Fast Wireless Charging: A Samsung saját szabványa, 15 watt teljesítménnyel tudja tölteni a Samsung telefonokat.
- Warp Charge: A OnePlus saját fejlesztése, akár 50 watton is tudja tölteni a cég támogatott telefonjait.
A fenti kifejezésekkel találkozhatunk a boltok polcain, ám hamarosan újabb szintre léphetünk. A Qi 2.0 a Magsafe okosságait ötvözné új fejlesztésekkel, immár az androidos / nem Apple készülékek bevonásával. Ennek a szabványnak a széles körben való elterjedése még hosszú évekig is tarthat, addig a fenti szavak tengerében kell eligazodnunk.
Íme a Qi 2.0: