Prémium élmény, prémium áron – Ducky One 3 teszt

A tajvani gyártó idén sem tétlenkedett. Miközben a One 2 sorozat igazi sikerszériája volt a billentyűóriásnak, addig sem ültek a babérjaikon, ugyanis végre elhozták az elődmodell várva-várt utódját, One 3 szériát. Hozzánk ezúttal egy fekete színű MX Black kapcsolókkal szerelt TKL verzió és emellett egy fehér, MX Speed Silver kapcsolós Full (100%-os) kiosztású varián jutott el.

Nézzük, miben is változott a jól bevált recept.

Csomagolás

A Ducky továbbra sem állt be a sorba, egyszerűen nem hajlandók spórolni a doboz tartalmán, aminek mi csak örülni tudunk. A gyártó ezúttal is alaposan megpakolta a doboz belsejét, a billentyűzeten túl kapunk egy kupak/switch kiszedő szettet, pár duplafalú PBT kupaksapkát, na meg egy strapabíró fonott kábelt, ami természetesen Type-C.

Külső, anyaghasználat

A tajvani mérnökök egy egészen új formával álltak elő a One 2 után. Amíg az elődben a szögletesebb idomok domináltak, addig a One 3 esetén már egy teljesen más megjelenésről beszélhetünk. A gömbölyített széleken túl az oldalsó részeket is alaposan megvariálták, egy picit egyedibb lett, mint az előd, épp ezért talán egy fokkal megosztóbb is a külső.

Mindenki eldöntheti, hogy melyik verzió tetszik jobban, szerintem mindkettő jól néz ki, de ha még inkább ki akarunk tűnni a tömegből, akkor a One 3 egy biztosabb választás, előtte ugyanis csak hasonlóval sem találkozhattunk igazán.

Maga a billentyűzet egyébként valami elképesztően fest az asztalon. Legyen szó akár a Full, akár a TKL-ről, egyszerűen a setup legékesebb díszévé avanzsál pillanatok alatt.

Az anyaghasználat szempontjából is történtek változások, de főként a felszín alatt. A külsejét egyébként jó minőségű műanyag borítja. Kellemes tapintással rendelkezik és attól függetlenül, hogy nem fém, azért van súlya.

A Ducky itt vezette be a QUACK dizájn filozófia alapjait, ami 4 alappillérből áll. Egyrészt rendkívül odafigyeltek a billentyűzet súlyelosztására. A Ducky One 3 sorozat finomított súlyelosztással és alacsonyabb magassággal rendelkezik, hogy javítsa a stabilitást a legszigorúbb pillanatokban is.

Az elöl-hátul súlyarányt úgy tervezték meg, hogy a billentyűzet minden esetben egy pozícióban maradjon, történjen bármi is. Ezen felül az akkusztikára is nagy hangsúlyt fektettek, hogy a nem kívánatos hangok egyáltalán ne jöhessenek a képbe. Ennek köszönhetően egy többrétegű habpárna is helyet kapott a plate alatt, ami még tovább tompítja a leütéshangokat.

Persze a dupla rétegű PCB ezúttal is megmaradt, szóval a strapabírósággal sem lesz probléma hosszabb távon sem.

A harmadik pillér pedig a stabilizátorokon áll, a gyártó ugyanis ezt sem bízta a véletlenre és saját, prémium stabilizátorokat használtak a szélesebb kupakok esetén. Ez használat közben is érződik, a billentyűzet minden gombja atomstabil. Nehéz zavarba hozni.

Vagy talán mégsem? A negyedik alappillér a valódi duplafalú PBT billentyűsapkák, amik önmagukban gondoskodnak a hosszú élettartamtól, hiszen a PBT kupakok sokkal tartósabbak az egyszerűbb ABS alapú társaikhoz képest.

Na ezt viszont csak és kizárólag az angol kiosztásban kaphatjuk meg, a magyar verzió ugyanis sajnos ABS alapokon nyugszik, szóval felmerülhet a kérdés a tartóssággal kapcsolatban, ami azért adhat szemöldökráncolásra okot.

Maguk a kupakok egyébként kellemes tapintással rendelkeznek. Picit puhábbak, mint a korábbiak, épp ezért még jobb érzés lenyomni őket. Viszont óhatatlan, hogy ez az öröm nem tart az idők végeztéig, utána jöhet majd a csere.

No, de ha már anyaghasználat. A One 3 modellek alsó részeiben már egy jól bevált konstrukció köszön vissza. Ezen a területen nem sokat változott az elődökhöz képest. Kapunk egy igen széles, jó minőségű lábat, ami ráadásul két állásban használható.

Természetesen a gumírozott felületeket sem sajnálták, így történjen bármi, a billentyűzet atomstabil marad. Ezen felül pedig a Type-C portot is itt találjuk picit elrejtve a középső részen.

Teljesítmény, használat

A Ducky továbbra is kiáll a Cherry MX mellett, ami egy érdekes döntés, tekintve hogy az utóbbi időben a Kalih és a Gateron is igencsak elhúztak a német gyártó mellett, viszont sokan még mindig a Cherry-re esküsznek. Az biztos, hogy van bőven választék. Hozzánk egy Speed Silver és egy Black verzió érkezett.

Az én szívemhez a Speed Silver áll közelebb, ami olyasmi, mint egy hétköznapi barna switch érzetre, viszont alacsonyabban van az aktiválási pontja és épp ezért gyorsabbnak is érződik vele a gépelés.

A Black variánst pedig a piros kapcsolókhoz tudnám hasonlítani, viszont itt még magasabban van az aktiválási pont. Akinek a hagyományos Red „túl könnyű”, annak érdemes lehet erre a verzióra rámennie, de egyébként hozza a tipikus lineáris kapcsolási érzetet.

Ezeken felül pedig egy tucat verzióban érhetjük el a billentyűzeteket, hogy csak pár példát is említsek: MX Red, MX Silent Red, MX Clear, MX Brown vagy épp az igazi klasszikus MX Blue.

A gépelési élmény mindkét billentyűzeten élvezetes volt. A kapcsolók gyönyörűen jártak, nem találkoztam semmiféle anomáliával. Látszik, hogy odafigyeltek minden apró részletre, valami ilyesmi lehet a tökéletes gépelési élmény.

Mielőtt a végére érnénk hátra van még egy fontos új funkció, ami már nagyon hiányzott az elődmodellből is: ez pedig a Hot-Swap funkció. Ennek köszönhetően ugyanis a kapcsolókat nem forrasztották be egy-egy fix helyre, hanem azokat bármikor kivehetjük, még akár játék közben is.

A Kalih aljzatok segítségével egy pillanat alatt kikaphatjuk a switch-et és kicserélhetjük egy nekünk tetsző verzióra. Így aztán tényleg teljesen egyedivé tehetjük a billentyűzetünket. Én örömmel cseréltem ki a shift és a space kapcsolóit, de ezen a perverzión túl a tartósság szempontjából sem mindegy, hogy hot swapes a billentyűzetünk vagy sem.

Itt ugyanis ha mondjuk 5 év múlva bedöglik a W, akkor nem kell kidobni az egész billentyűzetet, hanem veszünk egy új kapcsolót 30 centért és megy minden tovább a megszokott módon.

A környezetvédelem szempontjából is egy óriási ötlet a Hot Swap, kár hogy a többletköltség miatt sok gyártó inkább kihagyja a repertoárból. Szerencsére a Ducky nem tartozik immáron ezek táborába.

Játékra egy élmény volt mindkettő verzió. Semmiféle késést nem tapasztaltunk. A pontosabb visszajelzés miatt nekem inkább a Speed Silver jött be igazán.

Galéria