Nem menő az IT-szakma? – Csökkent az IT-szakokra jelentkezők száma, informatikushiány van

A tanári szakokra pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel. Az elmúlt évtizedben emelkedett, azonban még mindig 20% alatti a nők aránya az informatika szakokon. Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett.

A folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ szakértőinek az IT-felsőoktatás mennyiségi bővítését és minőségi javítását célzó „Programozd a jövőd” projekt keretében készült kutatásából.

A visszaesést a szakértők szerint a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami az informatikai szakokat is értintette. 2022-re kismértékben tovább csökkent az általános felvételi eljárás keretében jelentkezők száma, de az informatika alapszakok esetében az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzések esetében a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.

Tovább súlyosbodhat az informatikushiány

Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon. „Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet” – mondta Vinnai Balázs.

A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány: az elemzést készítő szakértők becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben vagy felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait.

Bár pontos számok az elvándorolt informatikus hallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma. „A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt. Ezt biztosíthatná többek között az IVSZ által javasolt „Programozd a jövőd 2030” program elindítása, amely az egyetemi szintű képzés mennyiségi bővítése és – kurrens tudással rendelkező piaci szakemberek bevonásával – minőségi javítása mellett a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben is elősegítené általában a STEM, illetve konkrétan az IT-szakemberek képzését. Különös hangsúlyt kellene helyezni mind a STEM, mind az informatika tanári szakok iránti érdeklődés növelésére, mert jó tanárok is kellenek ahhoz, hogy az informatikushiány ne vezessen a hazai cégek versenyképességének romlásához” – tette hozzá Vinnai.

Forrás: IVSZ Sajtóközlemény