NFT-botrány: Egy orvos NFT-ként árulta a terrortámadásban meglőtt nő röntgenképét

Bíróság elé áll az az orvos, aki digitális műalkotásnak címkézve kezdte el NFT-ként árulni annak a páciensének a röntgenképét, aki a 2015-ös francia terrortámadásban megsérült. A BBC szerint a párizsi Georges Pompidou kórház egyik vezető sebésze, Emmanuel Masmejean a vádlott, aki segédkezett ellátni a Bataclan-támadás során megsérült embereket.

A névtelenséget kérő nő egy lőtt sérüléssel, egy Kalasnyikovból kilőtt golyóval a karjában érkezett meg a kórházba, ahol azonnal röntgenképek készítettek róla. A nő szerencsére túlélte a sebesülést, de ahogy ilyenkor szokás, a röntgenkép megőrzés céljából a kórházban maradt, melyet semmilyen körülmények között nem adhatnak oda senkinek, nem hozhatják nyilvánosságra.

Az őt kezelő Masmejean azonban másként gondolta, amihez pont kapóra is jött a manapság nagyon népszerű és irdatlan sok pénzt hozó NFT találmánya. Az orvos tehát felrakta a röntgenképet az OpenSea NFT-piactérre, ahol úgy írta le a beteget, mint egy fiatal nőt, aki elvesztette barátját az Iszlám Állam fegyveresei által 2015-ben Párizsban elkövetett mészárlás során.

Az orvos a digitálisan eredetvédett képért 2776 dollárt kért, ami nagyjából 893.000 forint. Ennyiért adja most föl a vélhetőleg ennél jelentősen jobban fizető hivatását.

A nő a röntgenképéből készült NFT felfedezése után azonnal ügyvédhez fordult, akivel feljelentést tettek, aminek hatására a  párizsi közkórházak vezetője, Martin Hirsch büntetőjogi és szakmai feljelentést tett a sebész ellen.

Az esetet feltáró Mediapart nevű oknyomozó portál megkeresésére Masmejean elismerte, hogy az eladás egy óriási hiba volt a részéről, és nagyon sajnálja, hogy nem kért engedélyt a pácienstől. Az NFT-t azóta levették az OpenSea-ről, és egészen valószínű, hogy az orvost el fogják bocsátani az állásából is – ha esetleg nem történt volna még meg.

Ez az eset pedig mindeközben az NFT-piacok egyik legnagyobb problémájára is rámutat. Tulajdonképpen bárki bármilyen tartalommal előállhat, ami nem is kell a sajátja legyen, és ha nem ilyen nagy horderejű, mint a 2015-ös megrázó ISIS terrortámadás, akkor a lebukás esélye is elenyésző. Vagyis a digitális eredetvédelem piaca ugyanúgy teret ad a csalásoknak, mint bármi más.