Áttörés az agyba ültethető chipekben – Emberi agyban is működik a gondolatvezérlés

Amíg Elon Musk egy majommal demózza az agyimplantátumát, a Neuralinket és javában tervezgeti az emberi teszteket, addig az egyik konkurenciája rendesen „beelőzte”.

A Stanfordi Egyetem kutatói két egészen apró szenzort ültettek egy gerincvelő-sérülés következtében nyaktól lefele lebénult férfiba. A 4×4 mm-es elektródákkal működő eszköztől előzetesen azt remélték, hogy a páciens gondolatainak segítségével képes lesz írott betűket megjeleníteni a képernyőn.

A T5 kódnévvel illetett férfi még 2007-ben szenvedte el a tragikus kimenetelű sérülést, a szerkezetet azonban csak 2016-ban ültették a koponyájába. A vizsgálatok és a fejlesztések eredményét a Nature tudományos folyóirat publikálta, amely tulajdonképpen tudományos áttörésről számolt be.

T5 ugyanis képes volt – kizárólag a szenzorok segítségével – írásban kommunikálni.

Mindezt úgy, hogy T5 a betűk leírásának mozdulatára gondolt, amit a BrainGate2-re keresztelt szenzor sikeresen érzékelte – a mozgás gondolatát, majd dekódolta villámgyorsan és jelenítette meg a képernyőn. A kutatók beszámolója alapján ez az eredmény közel egy teljesen átlagos ember okostelefonnal való írási sebességének feleltethető meg, ami 23 szót jelent percenként – T5 18 szóra és 90 karakterre volt képes.

Mindez pedig nem csak a kommunikációban lehet nagy segítség a bénult emberek számára, hiszen ilyen módon akár arra alkalmas protéziseket is képesek lehetnek mozgatni. A kutatók szerint ugyanis, ha az ember lebénul, akkor az olyan agyi tevékenységek (üzenete) mint a sétálás, a karok mozgása-mozgatása, vagy az írás megmaradnak.

Mint fentebb említettem, hasonló célokat tűzött ki maga elé Musk cége is, ők azonban még nem kezdték el az emberi teszteket.