Így monitorozhatjuk gépünket #2 – Az adatok értelmezése és az optimális értékek

A tegnapi bejegyzésünkben megmutattuk, hogy tudsz pillanatok alatt rengeteg információt begyűjteni a gépedről az MSI Afterburner és HWiNFO segítéségével. A mai bejegyzésben végigszaladunk a figyelt értékeken és felvázoljuk mit is jelentenek, illetve mi a kívánt érték, amit ott szeretnénk látni.

Fontos kiemelni, hogy sokszor 1-1 érték önmagában nem is teljesen értelmezhető. Van, hogy a 20%-os CPU kihasználtság kiváló eredmény, néha pedig azt jelzi, hogy elképesztő bottleneckbe ütközik a gépünk és ezért pihen a processzorunk. A hőmérséklet adatok értelemszerűen a legjobban kiolvashatóak, segítségükkel pillanatok alatt kiszúrhatóak a melegedés miatti fagyások, teljesítményvisszavételek.

Nézzük is a legfontosabb értékeket szépen sorban!

+12V, +5V +3.3V feszültségek

Az első szekcióban különféle feszültségértékeket olvas ki a program. Ha nagyon nagy eltéréseket tapasztalunk a 12V, 5V, 3.3V értékekhez képest, akkor lehet gyanakodni problémára, ám az sem jelent feltétlenül hibát. Sokszor egyszerűen rossz értékeket kap a HWiNFO a szenzortól. Ezeket a feszültségeket inkább érdemes „hardveresen” leolvasni egy multiméter segítségével.

Core 0, 1, 2 stb. [°C]

A HWiNFO külön monitorozza az egyes magok hőmérsékletét. Nullától kezdi számozni a magokat, így ne ijedjetek meg, ha a nyolc magos processzorotoknál csak 7-ig találtok értékeket. Ezen nincs mit magyarázni, a magok hőmérsékleteit olvashatjuk le. Ha az összesített értékekre vagyunk kíváncsiak, akkor a CPU [°C] szekciót keressük.

Gyári hűtők esetén a 80 fok is elfogadható érték, de ennél feljebb hosszú távon nem nagyon ajánlott menni és természetesen ajánlott később beszerezni egy combosabb hűtést. Ha játék közben a 90-100 fokot is karcolgatja a processzor, akkor viszont nem szabad várnunk egy percet sem. Az optimális, kívánt érték 40-70 átlagos használat alatt, melybe a játékok még beletartoznak, de a processzorizzasztó benchmarkok már nem feltétlenül.

Core 0, 1, 2 Clock [MHz]

Itt az egyes magok órajelét jeleníti meg számunkra a program. A számozás itt is marad az előzőnél megszokott, így ezt nem is említenénk meg többet.

Core 0, 1, 2 Distance to TjMAX. [°C]

Ez a szekció sokszor becsapja a játékosokat. Az hiszik, hogy forró/nagyon hűvös a processzoruk, holott ez az érték pont azt jelzi milyen messze is vagyunk a gyári TjMAX értéktől.  A TjMAX az a hőmérséklet ahol a processzor elkezd majd visszavenni a teljesítményből, hogy hűtse magát. Modern Intel processzoroknál ez 100 foknál következik be. A fenti információk tudatában nem véletlen, hogy a processzor hőmérséklet és TjMAX distance grafikon egymás tükörképei:

 

Core 0, 1, 2 Usage [%]

Ebben a szekcióban az egyes magok kihasználtságát tekinthetjük meg. Ha valamelyik mag vagy magok gyanúsan többet vannak dolgoztatva az valószínűleg az adott alkalmazás/játék többmagos optimalizálásának hiányát jelzi. Ha az összesített értékekre vagyunk kíváncsiak, akkor a Total CPU Usage [%] szekciót keressük.

GPU Clock [MHz]

A GPU órajelét tudjuk itt leolvasni. Rosszabb hűtés esetén ez az érték romolhat, hiszen a CPU-hoz hasonlóan itt is visszavesz a teljesítményéből a gép, ha túl melegnek ítéli meg a hőfokokat.

GPU Core Load [%]

Ez az érték hasonló a processzor „Usage” értékéhez, azt tudhatjuk meg mennyire van kihasználva a videókártyánk teljesítménye az adott feladat során.

GPU Memory Usage [%]

Itt azt láthattuk, hogy mennyi videómemóriát esznek meg az éppen futó alkalmazások. A nagy százalék sem feltétlenül baj, hiszen a játékok szeretik feltölteni a VRAM-ot a textúrák gyorsabb betöltése miatt.

GPU Temperature. [°C]

Nem nehéz kitalálni, itt a GPU hőmérsékletét csekkolhatjuk le. Az átlagos értékek 55-80 fok között mozognak, efölé itt sem ajánlott menni. A drágább, jobb hűtéssel ellátott modellek értelemszerűen közelebb lesznek majd az 50-60-as határhoz. Az egyventillátoros VGA-k a 70-80-as kategóriát erősítik inkább. Ne feledjük, kellemesebb hőmérsékletek esetén a videókártya magasabb órajelen is dolgozik.

Physical Memory Load [%]

Az alkalmazások, játékok és az operációs rendszer által használt memória százalékos arányát kapjuk a teljes elérhető memóriamennyiséghez képest. Ha lassulásokat tapasztalunk és szinte mindig maximum kihasználtság alatt van a memória, akkor ideje elgondolkoznunk a bővítésen.

Bottleneck?

Ezt a kifejezést abban az esetben szoktuk használni, ha valamelyik hardverkomponens jelentősen visszafogja a többi teljesítményét. Ezt a feladatot általában vagy a GPU vagy a CPU vállalja magára. Ha 99-100%-os videókártya kihasználtságot mérünk kevés processzorhasználat mellett, akkor azt jelenti, hogy a GPU-nkban rejlő erőt bőven tudja kezelni a processzor és a videókártya limitálja az FPS értékünket. Ez a kevésbé rossz „GPU bottleneck”, de itt is érdemes elgondolkodni a váltáson alacsony FPS esetén.

Fordított esetben egy fokkal problémásabb lehet a dolog, hiszen a folyamatosan maximum kihasználtságon pörgő CPU-t sokkal hamarabb észrevesszük. Az operációs rendszer működése is meg-megdöccenhet és az FPS dropok is sokkal látványosabbak lesznek.

Gyengébb hardverigényű játékoknál az sem elképzelhetetlen, hogy sem a VGA sem a CPU nem hajtja szét magát, főleg ha limitálva is van valamilyen szinten a játék által kitolt FPS érték. Ha úgy érzed CPU/GPU bottleneckben szenvedsz, akkor a Bottleneck kalkulátor lehet a barátod. Ez még mindig nem szentírás, mert valamelyik játék az erősebb processzorokat szereti jobban (kompetitív játékok, pl. CS:GO) valamelyik pedig a VGA-t szereti nyúzni (AAA címek inkább erre hajlamosak). Kiinduló alapnak azonban tökéletes lehet, hamar kiderül melyik alkatrészt lesz érdemes frissítenünk legközelebb.