Gaming

Vissza az alapokhoz – Izgalmas játékmeneten az Assassin’s Creed: Mirage

A Ubisoft már a tavalyi bejelentés alkalmával leszögezte, hogy a soron következő Assassin’s Creed nem az Origins-szal megkezdett végeláthatatlan szerepjátékos utat fogja követni, hanem inkább visszatér a sorozat alapjaihoz, amikor is egyetlen városban és környékén kellett templomosokra és cimboráikra vadászni.

A franciák valószínűleg azért dönthettek egy „kisebb” játék mellett, mert egyre többen panaszkodnak amiatt, hogy már tejesíthetetlenül nagyok lettek az újabb AC-k, melyekben könnyen el lehet veszni akár 200+ órára is. A gond ezzel csupán a változatosság hiánya: az új trilógia bár valóban megújította a szériát, de fájdalmasan repetitív módon. A mellékküldetések sokszor nagyon unalmasak voltak, és sehová sem vezettek, ahogyan a világot sem sikerült kellő változatosságban megalkotni.

Ugyanakkor sokaknak a mitológiai irány sem nyerte el a tetszését. Az AC-játékok egyik legvonzóbb aspektusa ugyanis az volt, hogy remekül illeszkedtek a valós történelmi eseményekbe, már-már hihetően mesélve el egy „így is történhetett volna” sztorit az asszasszinok és a templomosok morális és elvi hajtépéséről.

Nos, ha neked is hiányoznak azok a régi szép idők, akkor most hevesen dörzsölheted a tenyered, ugyanis a Valhalla DLC-nek indult, majd önálló játékká érett Mirage valóban hármat lép hátra, és teljesen visszakanyarodik arra az útra, amelyen utoljára a 2015-ös Syndicate járt. Hogy ez mennyire jó ötlet, azt egyelőre nehéz megmondani, mindenesetre az első játékmenet bemutató alapján inkább az első két részhez hasonló élményre lesz érdemes számítani.

A mozgás és a parkour inkább az Originst és az Odyssey-t idézi, míg maga a körítés és a játékmenet az AC 2-t juttathatja az eszünkbe. Hogy ez egészen pontosan mire lesz elég 2023-ban, az egy igen jó kérdés, hiszen a rajongók ki vannak már éhezve egy klasszikusabb hangvételű AC-ra, viszont a legutóbbi etapok, de első blikkre talán még a Syndicate árnyékában is picit kevésnek tűnhet a Mirage.