Évek óta átvernek a monitorgyártók – Ezekkel a számokkal trükköznek

A gaming monitorok évek óta megtévesztő specifikációkkal, leírással érkeznek a piacra. A rutinos rókák már tudják melyik értékeket, méréseket kell nézni, ám az átlagfelhasználót könnyen átejthetik a gyártók. 2023-ra talán javulhat ez valamelyest, új szabványokkal is találkozhatunk. Hosszú út áll még azonban előttünk, hiszen a berögződött, jól hangzó számokat egyik fél sem igazán akarja elengedni.

Nézzük is, hogy melyik három területen vágnak át minket a monitorok!

HDR

A legtöbb félreértés, félinformáció a HDR funkcióval kapcsolatban terjedhetett el. A HDR (High Dynamic Range) a nagy dinamikus tartományt jelenti, és olyan technikára utal, amely megjeleníti a tartalom részleteit mind nagyon világos, mind nagyon sötét jelenetekben. Természetesebb és valósághűbb képet ad még szélesebb kontrasztú tartomány mellett is. Például egy nagyon sötét barlangi jelenetben a HDR tévék, monitorok megmutatják a barlang falainak megjelenését, színét, valamint textúráját is.

A jelenleg elismert szabvány a VESA DisplayHDR tanúsítványa. A bejegyzés megjelenésének idején már több mint 1000 monitor rendelkezik ilyen értékeléssel. A DisplayHDR tanúsítvány minden tulajdonságot lefed, amit a technológia megkíván. Figyelik a maximális fényerőt, a Local Dimming funkciót, a színmélységet és a színlefedettséget. A Local Dimminget modernebb készülékekben találjuk meg. Ebben az esetben nem egy fényforrás felelős a háttérvilágításért, hanem több zónára osztotta fel a gyártó. Minél több ilyen zóna van, annál jobban szabályozható a képernyőn látható tartalom fényereje. A fekete részek tényleg feketék maradhatnak a kikapcsolt, lokális világításnak köszönhetően.

A fenti logókat érdemes keresnünk, ha valós tanúsítvánnyal ellátott monitort szeretnék vásárolni. Sajnos az elmúlt években több gyártó is „saját”, hangzatos HDR verziókat talált ki, melyeket semmilyen külsős fél nem ellenőrzött. Nebula HDR, Quantum HDR vagy szimplán csak „HDR 2000”, hogy néhányat említsünk. Rengeteg esetében nem is hozzák a rájuk írt értékeket. Csak a VESA tanúsítványt tekinthetjük legitimnek, ha a HDR képesség megítélése a cél.

Válaszidő

A válaszidő szintén kifejezetten fontos érték, ám manapság szintén elvesztette jelentőségét. A 144 Hz és afeletti monitoroknál nem igazán találkozunk 1ms-nál nagyobb értékkel, miközben a valós válaszidők jelentősen eltérnek a monitorok között.

Szinte minden gyártó a GtG válaszidővel reklámozza a monitorokat. Ez az érték azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan változik egy pixel szürkéből-szürkébe. Nem tudjuk, hogy milyen túlvezérléssel, milyen fényerővel vagy épp pontosan milyen árnyalatoknál történt a mérés. Nem nehéz kitalálni, hogy ezáltal szinte jelentéktelen számról beszélünk. Néha találkozhatunk az MPRT kifejezéssel is, mely a Moving Picture Response Time rövidítése.

Az MPRT-vel ellátott monitor kikapcsolja a háttérvilágítást egy-egy képváltás alatt, és a képváltás után újra engedélyezi a háttérvilágítást. Ez csökkenti a monitoron megjelenő képkocka megjelenési idejét, ezáltal csökkenti a „szellemkép” és az „elmosódás” hatásokat, vizuálisan simább képet kapunk játék közben. Itt is a minél kisebb értéket tekinthetjük jobbnak, ám hasonló trükközésekkel próbálkoznak ezzel kapcsolatban is a gyártók.

A VESA itt is próbál beszállni. A Clear Motion Ratio értékük és szabványuk sokkal pontosabb és a valósághoz közelebb álló tesztelést kíván. Figyelembe veszi az élesítési effekteket, a túlvezérlést vagy egyéb technológiákat, melyet a monitor használ. Hátránya, hogy tavaly indult csak útjának, így jelenleg mindössze 33 monitornál találkozhatunk ezzel a besorolással. Remélhetőleg az elkövetkezendő években ezek száma jelentősen megnő majd, így magabiztosan eldönthetjük, hogy milyen válaszidőkkel rendelkeznek az egyes monitorok. 

A felbontás

Szerencsére itt a pixelszámot nem lehet elcsalni, ám a hangzatos elnevezéseknek ezen a területen sem vagyunk híján. Elég csak a Samsung Odyssey Neo G9 monitorára gondolni, melyet maga az AMD leplezett le. Ekkor azt állították, hogy ez az első 8K ultrawide monitor. Na persze! A hivatalos szabvány 7680×4320 pixelben határozza meg a 8K felbontást, míg a Samsung monitor „csak” 7680×2160 pixeles panellel rendelkezik. Két ilyen monitor kellene egymásra pakolnunk, hogy megállja a helyét a fenti állítás. Ez is eléggé félrevezető, igaz?

Mi lehet a jövő?

Könnyű azt mondani, hogy a gamer monitorok gyártói adjanak bővebb tájékoztatást. A valóságban, az üzleti szempontokat figyelembe véve bizony jóval árnyaltabb a kép. Miért írná rá a monitor „valós” 15000:1-es kontrasztarányát a dobozra az óriáscég, ha különleges körülmények között sikerül kisajtolni sokkal jobb értéket is? Ezért kiemelten fontosak a fentebb megnevezett VESA szabványok, a DisplayHDR és a ClearMR, melyek végre segíthetnek, hogy a megfelelő kijelzőt vásárolhassuk meg. Remélhetőleg a gyártók is partnerek lesznek ebben és a panelek valódi specifikációt versenyeztetik meg egymással, nem az elcsépelt 1 ms GtG/MPRT értékeket. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor egy év múlva már barátibb hangvételű bejegyzés készülhet az iparágról.

Forrás: DigitalTrends