Támadó emojik: így sérthetsz vérig valakit már egy sima 🙂-val is

Elképesztően sokat változott az elmúlt pár évben is az internetes kommunikáció, és ennek üteméhez nem árt mihamarabb felzárkózni, ha nem szeretnél például akaratodon kívül másokat megsérteni. A felhasználóknak alkalmazkodniuk kell a trendekhez, hiszen egyre többen jelennek meg a digitális térben, akik támadásnak vehetik az ósdinak számító emojikat, akár egy figyelmesnek szánt üzenetben is – fejtegeti az Index.

Az új jelenség elsősorban a legelső, egyszerű, mosolygó smiley-nál érhető tetten: az anno kedves gesztusként küldözgetett emoji ma már egyre inkább sugall közönyt, vagy passzív-agresszív támadást. Mondhatnád persze, hogy minden a szövegkörnyezettől függ, és ebben igazad van, ám ezt a kis ikont – és még jó néhányat – egyéb hatások is érték az utóbbi években.

Az elcsépelt az új menő

A smiley ma már inkább jelöl iróniát, fölényeskedést, gúnyolodást és szarkazmust, mint figyelmességet. Ezt az új, pejoratív szerepet a felhasználói magatartásnak és a túlhasználtságnak köszönheti:

pozitív helyett ellenséges érzelmi töltetet hordoz,

és nem feltétlenül korfüggő az, hogy így értjük-e, vagy sem – mondja Dr. Bokor Tamás. A Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudományi tanszékének docense szerint közrejátszik az emojik értelmezésében a generációs, kulturális és társadalmi hovatartozás, a hangulatjelek értelmezése pedig elsősorban a digitális kommunikációban való jártasság függvénye. Az üzenő alkalmazásokat napi szinten használók bátrabban újítanak és gyorsabban vesznek fel formabontó trendeket – például a smiley passzív-agresszív használatát.

Mivel az újításra vevő csoport felkapja és egyre aktívabban használja a kommunikációba visszaemelt, régi emojit, beindul egy változási folyamat, ami nem tövényszerű, hogy internetszerte elterjed, de a megváltozott tartalom egy adott csoport sajátos jelzésévé válhat. A gyakori használatot a különbözni vágyás is fűti, hiszen a lejárt trend újbóli felkarolása innovációként hat. Éppen ezért veszik vissza a kommunikációs készletükbe egyre többen – de már az új értelmezéssel.

A padlizsán az új szexi

A professzor elárulta: mivel a befogadott információk 70 százaléka vizuális csatornán érkezik, fel sem merülne mögöttes tartalom olyan emojik kapcsán, mint a kitörő vulkán, a barack, vagy a padlizsán, csak éppen a digitális kommunikációban szexuális utalásként váltak divatossá. Sokkal egyértelműbb célzást jelentenek erotikára és nemi aktusra, mint a szívekkel kombinált, vagy elaléló, nyálcsorgató mosolygós fejek. Az újraértelmezésük szintén korábban indult el, de trenddé vált és eszkalálódott, így ma már tök más jelentéstartalommal bírnak.

Ha valaki például töltött padlizsánt készít, és ezt csak emotikonokkal írja le, az üzenetet hamarabb értelmeznéd úgy, hogy a konyhapulton akar szexelni, mint úgy, hogy kedve támadt főzni.

Attól persze, hogy rögtön erre következtetsz, még nem vagy perverz – csupán a burgonyaféle megváltozott jelentéstartalma miatt gondolsz rögtön a nemiségre. Hasonló változás ez, mint amit a smiley szenvedett el, és a jelenség Bokor Tamás szerint remekül magyarázható a Mona Lisa-effektussal. Da Vinci festménye kapcsán a mai napig vita tárgya, hogy mit akar jelenteni a rejtélyes félmosoly, hiszen a kivillanó fogak, a szélesre nyitott száj egyértelműbb jelei lennének a jó kedvnek, de így… Itt azért szeretném megjegyezni, hogy

300 évvel a fogkefe feltalálása előtt egy zárt szájú mosoly simán lehetett erotikus is, ha az illető nem akarta megmutatni, hogy mi maradt a fogsorából a 30-as évei közepére, de azért jelezni kívánta az érdeklődését.

A Mona Lisa ettől függetlenül remek példája annak, hogy mennyi mindent jelenthet csupán egy mosoly, ha nem társul hozzá egyértelmű gesztus, vagy szöveg. És ezt a minimalista bizonytalanságot jól fel lehet használni akár negatív tartalom közlésére is – onnan meg már nagyon könnyű felkapni. Szóval óvatosan a használatával!

Tovább is van – mondjuk még?