TE LÁTOD? A képen lévő tárgy CIPZÁR, vagy HAJÓ?

Ha a nyári melegben nem a vízben tespednél…

… tudjuk, akkor a gép előtt, de ha mégis kinéznél a partra, mi lehetne menőbb egy vadul száguldó motorcsónaknál? Íme az utóbbi néhány évtized talán legvadabb technológiai elképzelései, amelyekből igazi vízen száguldó vadállat, szigorúan titkos lopakodó, jégen sikló jacht, űrbéli mentőcsónak, vagy vízválasztó cipzár lett!

5., A Seabreacher

HALáli ötlet, HALálos iram: a Seabreacher cápa, gyilkos bálna, vagy delfin külsejű száguldó szörnyetegeket épít. Ezek a zárható vezetőfülkével rendelkező motorcsónakok tíz év kitartó kísérletezés, aprólékos tervezés és vérprecíz kivitelezés eredményei. Olyan mérnöki bravúrok, amelyek páratlan, 360 fokos kilátást biztosítanak a vezetőnek és utasának, könnyűek (658 kg), döbbenetesen gyorsak (230-300 lóerő), mégis stabilak – bármilyen hullámzás büntesse is őket a tengeren.

Úgy néznek ki, mintha a nevükben szereplő állatok és egy vadászrepülő zabigyerekei lennének.

A márka kézzel épített modelljeinek (X, Y, Z) mindegyike azonos koncepción nyugszik, de az ügyfél igényei szerint mindhárom lehet egyedi kialakítású. Ami igazán döbbenetes bennük, az az általuk megformázott állathoz hasonló mozgás:

a motorcsónak a vízfelszín ALATT és felett is képes repeszteni, akár 90 fokos ugrásokat és különböző trükköket végrehajtani – mintha egy igazi állatot látnánk!!

 

4., A Tenger Árnyéka

Nem véletlen a kísérteties elnevezés, hiszen itt egy olyan vízi járműről van szó, ami

HIVATALOSAN SOSEM LÉTEZETT,

amíg az eredeti célját szolgálta VOLNA.

A Sea Shadow egy szigorúan titkos katonai projekt része volt: az amerikaiak a hidegháború idején, 1978-ban határozták el, hogy megépítik, ez 1984-re sikerült is, aztán 1993-ig titokban tartották a létezését.

Pedig ez idő alatt nem csinált semmit.

A hajó legfőbb küldetése az volt, hogy a Nighthawk vadászrepülő mellett legyen hadrendben egy olyan vízi jármű is, ami – égi testvéréhez hasonlóan – képes elrejtőzni a szovjetek rettegett RORS műholdja és annak X-band radarja elől. Mivel ezt az eszközt kizárólag bizonyos formákkal (például 45 fokos szögeket bezáró lapokból álló burkolattal) lehetett kicselezni, már nem is annyira értelmetlen a formaterv.

Bár némi szerencsétlenkedés után tökéletesen működött, a hajó sosem lépte át a kísérleti fázist, és a hadsereg 2006-ban le is szerelte. Igazi erényeit katonai akciókban ugyan nem tudta megvillantani, viszont nagyon jövőbe mutató eszköz volt: annyira jól automatizálták a működését, hogy a tekintélyes méretei ellenére az üzemben tartásához elegendő volt egy négyfős legénység.

3., TiME – nem evilági tengerekre tervezve

A kis Földön túli „mentőcsónak” valóban űrkalandokhoz készült, hiszen a neve rövidítése ebből ered:

Titan Mare Explorer,

vagyis arra tervezték, hogy Szaturnusz holdjának, a Titánnak a tengereit kutassa. Ebből adódóan még véletlenül sem alkalmas rá, hogy embert szállítson: a NASA azt szeretné, ha egy napon el tudná juttatni az égitest légkörébe, finoman a tengerbe pottyantaná, aztán akár évtizedekig kapná tőle az adatokat a hőmérsékletről, légköri nyomásról, metán- és páratartalomról, a szelek erősségéről és irányáról, valamint globálisan arról, hogy a víz kémiája alkalmas-e az élet kialakulására a Titánon.

Az űrkutatási célú program lassan a tudósok körmére ég: a mindössze két méter átmérőjű kutatóbárka hatalmas ötlet, hiszen a maga nemében olcsó (425 millió dolláros programban hozták létre), ám 2016-ban már fel kellett volna szállnia ahhoz, hogy 2023-ban a Titán legnagyobb tengerébe dobják. Legközelebb 2023-24-ben lehetséges a rajtja (hacsak a NASA végképp le nem tesz róla), és akkor a 2030-as évek közepétől már tudna adatokat sugározni a Titánról, ami addig a kommunikációhoz kedvezőtlen szögben fog járni a Földhöz képest.

2., A Jégjacht

A maga nemében alighanem ez a legfélelmetesebb személyszállító vízi jármű a listán, mert – sporteszköz lévén – iszonyatos sebességre képes:

csupán a szelet befogva 115-144 km/h-val hasítja a jeget!

A természetes erőforrást használó eszközök között rekordgyanús sikló igazán extrém sporttá teszi a jégvitorlázást: az apró, csupán kb. kétszáz kilogrammos hajótest rozsdamentes acélból készült korcsolyákon áll, és a meghajtásához 10-20 négyzetméteres vitorlákat használnak. Főleg a Baltikumban elterjedt, a Monotype XV osztályú eszközöknek Európa- és Világbajnokságot is rendeznek.

1., A Cipzárhajó

Ide a végére hagytuk a legfrucsább szerzetet. A japán Yasuhiro Suzuki 2020-as formaterve, ami száguldás közben pont úgy néz ki, mintha cipzárral választaná ketté a vizet.

 

Az éves Tokiói Művészeti Fesztiválra készült jármű egyetlen funckiója tényleg az alkotás volt, és a műnek csak akkor van értelme, ha a Szumida-folyón halad (mint a fenti videón is). Ez a folyam két ősi japán várost választ el egymástól végérvényesen: Tokiót és a „sziget a szigetben” Kotot, amit az Arakawa-folyóból eredő és a Tokiói-öbölbe torkolló Szumida vág le a szárazföldről.

És ha már vízi járművek – van-e menőbb a drónhajónál, amire rakéták szállnak le?!