Egyetlen Bitcoin tranzakció annyi szemetet jelent, mintha kukába vágnánk egy új iPhone-t

Nyilvánvalóan nem a Bitcoin és a kriptobányászat a világ legkörnyezetszennyezőbb tevékenysége, de nem is pont a lista alján találjuk. Sőt, a legtöbben eddig a digitális valuta bányászatát leginkább a gigantikus áramfogyasztása miatt vették elő, lévén ez a legnyilvánvalóbb és egyértelműen kimutatható negatívuma, és mivel a legtöbben nem megújuló energiaforrásokat használnak, rendkívül környezetszennyező is.

Egy újabb tanulmány azonban arra is rámutat, hogy a Bitcoin-bányászatnak van egy másik egyáltalán nem elhanyagolható környezetszennyező oldala is, amit az e-hulladékok fele kell keresnünk. Az Alex de Vries és Christian Stoll jegyezte Resources, Conservation & Recycling című folyóiratban megjelent kutatás szerint ugyanis a kriptovaluta bányászai évente 30 700 tonna e-hulladékot termelnek

A kutatók szerint ezt tranzakciókra bontva 272 gramm e-hulladékot jelent, ami több, mint egy 173 grammot nyomó iPhone 13-as.

Ennek eredményeként a keletkező e-hulladék mennyisége egy olyan ország kisebb informatikai és távközlési berendezéseinek (mobilok, számítógépek stb.) hulladékához hasonlítható, mint amilyen Hollandia. Ez azt jelenti, hogy egyetlen bitcoin tranzakció olyan, mintha a szemétre vetnénk másfél iPhone-t – vagy legalábbis annak alkatrészeit, ami évente Hollandia szemetével egyenlő.

A kutatók becslése szerint a Bitcoin-bányászati eszközök átlagos élettartama mindössze 1,29 év.

Ezen viszont lehetne valamelyest javítani. Mivel a bányászat egyre fejlettebb és speciálisabb eszközöket követel, a bányászok leginkább az alkalmazásspecifikus integrált áramköröket (ASIC), vagyis magasan specializált chipeket keresnek. Ezek viszont olyan egyediek, hogy kidobás után másra nem nagyon lehet őket használni, ellenben az olyan részekkel, mint a fémházak és az alumínium hűtőbordák, melyek újrahasznosíthatóak.

A kutatók szerint a probléma azonban az, hogy a bányászok általában olyan területeken tevékenykednek, ahol sok esetben az e-hulladékra vonatkozó szabályozás is gyenge. Nem beszélve arról, hogy világviszonylatban az e-hulladékok csupán 17%-át hasznosítják újra, a többi az enyészetté lesz.

A kutatók tehát azt javasolják, hogy az olyan kriptovaluták, mint amilyen a Bitcoin is, a tranzakciók ellenőrzésének módját egy másik, kevésbé számításigényes rendszerre váltsák le.

via – BBC