Zowie feeling 2300 forintért – Dream Machines DM Pad L teszt

A perifériák iránt érdeklődők bizonyára találkoztak már a Dream Machines nevével, nemrég nálunk is járt a DM6 Holey, ami kellemes benyomást tett a tesztpadon. A lengyel cég a DM1 Próval robbant be a köztudatba. Azóta már jó pár egeret elkészítettek, amelyekhez mindig kivétel nélkül a DM Padokat ajánlották. Megnéztük, valóban olyan jók-e, mint állítják.

Külső

A Dream Machines nem bonyolította túl a dolgot. A DM Pad L szokás szerint feltekerve érkezett, a dobozban viszont egyetlen extrát sem találtunk. Nem róhatjuk ezt fel neki, hiszen mindössze 2300 forintot kérnek el jelen példányért, ami igencsak baráti.

Első körben őszintén nem is vártam túl sokat, viszont a várakozásaimat nagyban felülmúlta a padocska, miután kikerült a dobozából. Ugyanis nem az átlagos kínai padot kapjuk, hanem az esportolók által is oly népszerű Zowie G-SR-jéhez hasonló felületbe ütközünk, ami azért egyáltalán nem rossz.

A varrott széleknek köszönhetően a tartósabb darabok közé sorolhatjuk. Az anyaghasználat parádés, gyakorlatilag egy az átlagnál gyorsabb felületen garázdálkodhatunk, ami az átlag játékosok 90%-ának tökéletes. Nem, nem a tipikus extrém gyors padról van szó, de a G-SR-t sem ezért kedvelik.

A hátlap már kevésbé volt meglepő. Itt a jó öreg kínai csúszásgátló felület köszönt vissza, ami többnyire elvégzi a dolgát. A kikopott, fényes asztallapokra lehet nem ez a legjobb megoldás, de esetünkben egyetlen centit sem csúszkált használat közben, ami üdvözítendő.

A DM Pad L külseje semmi extrát nem tartogat. Egy kis Dream Machines logó a jobb sarokban és egyszerű fekete szín díszíti. Nyilvánvalóan a letisztultabb padok ligájában indult a DM Pad L is, ami kicsit unalmas, de megértjük, ha valaki ezt a stílust kedveli.

Az anyaga tömör, mégis rendkívül jó tapintású. Egyetlen hátránya, hogy a kosz, por és a szennyeződések is jócskán meglátszanak rajta. Ez a fekete padok átka többnyire, szóval az átlagnál többször kell majd takarítanunk.

Teljesítmény

Ha pedig már a Zowie-hoz hasonlítgatjuk, elővettem a jó öreg Zowie ZA13-at, ami -bár a fiók mélyén, de – köszöni jól van. A 3310-es érzékelő ezúttal sem hibázott, a padon simán lehet 4 m/s-os rántást eszközölni, aminél nagyobbat nem igazán szoktak rántani még a legelvetemültebb low sense fps játékosok sem.

Sikerült 4 m/s felé is menni, de alapvetően jól néznek ki a grafikonok, szóval látszik, hogy semmi rendellenes nem volt használat közben. Mivel egy szimpla fekete külsejű, szolid egérpadról van szó, így a szenzorkomptaibilitás miatt sem kell aggódni, hiszen ezt a felületet még a leghitványabb lézeres borzadály is csont nélkül veszi.

Verdikt

A DM Pad L kellemes meglepetést okozott. Borzasztó kedvező árcédula mellett fej-fej mellett halad a Zowie G-SR-rel, sőt a hátlap tekintetében még el is megy a kihívója mellett. A matt, minimalista külseje miatt pedig sokaknak bejöhet. Varrott szélek, 2300 forintos árcédula, tisztára mese, habbal… Persze ezúttal sem mind arany, ami fénylik. Egyrészt a felület eléggé gyűjti a szennyeződéseket, ami miatt a szokásosnál gyakrabban kell majd takarítani, illetve a hazai beszerzése sem egyszerű. Ha pedig valaki rendel egy ilyen padot, a szállítási költség miatt akkor valószínűleg egy egeret is bedob majd a csomagba, úgy kevésbé fáj. Na, de hogy jó vétel-e a DM Pad L? Természetesen!

Galéria

 

Köszönjük a tesztterméket a Dream Machines-nek!