Kínai kényszermunkások gyártják a Sony, a Microsoft és a Nintendo alkatrészeit

Egy függetlenül működő politikai kutatóközpont, az Australian Strategic Policy Institute célja, hogy feltárja azon vállalatokat, melyek profitáltak a kínai átnevelőtáborokból. 2017 óta a Kínai Népköztársaság úgynevezett „Szakképzési és Képzési Központokat”, avagy átnevelőtáborokat működtet. Ezeket Hszi Csin-ping, kínai kormányfő hozta létre a terrorizmus visszaszorítására.

A táborokat leginkább ujgurok, egy nagyrészt iszlám etnikai kisebbség tagjai lakják. Őket állítólag jogtalanul küldtek a táborokba, ahol kényszermunkának ítélik őket. A táborokat az utóbbi években rengeteg kritika érte, mivel miközben a hadjáratot a nyilvánosság előtt a muszlimok beilleszkedését célzó, őket a szélsőségektől elterelő, a munkakeresésüket segítő lehetőségként írták le, az országot irányító kommunista párt tagjai egymás között már sokkal nyíltabban beszélnek arról, hogy valójában fogva tartásról van szó, a cél pedig, hogy elejét vegyék a terrorizmusnak.

Hszi Csinping pártfőtitkár-államfő 2014-ben hozott erről döntést, az ujgurok által elkövetett, 31 halálos áldozatot követelő terrorcselekmény után. Azt mondta: a diktatúra minden eszközével harcolni kell a szeparatizmus, a beszivárgás és a terrorizmus ellen. Hozzátette: „nincs kegyelem” az elkövetők számára. A helyzet elég súlyos lehet a táborokban, mivel több sajtó is arról számolt be korábban, hogy a táborokban elég kegyetlen az fogva tartás.

Szexuális erőszakról, kínzásokról és emberkísérletekről is beszélt a Haaretz-ben megjelent riportban egy muszlim nő, aki átélte a kínai átnevelő táborok kegyetlenségeit, sikeresen megszökött, majd Svédországban kapott menedéket. Kína becslések szerint egymillió ujgurt és más kisebbségit tart fogva Hszincsiang tartományban – írja írt róla a sajtó még tavaly.

Nemrégiben az Australian Strategic Policy Institute kutatóközpont azt állította, hogy egyes technológiai cégek is közvetve vagy közvetlenül részesültek az átnevelőtáborok előnyeiből, köztük a Sony, a Microsoft, a Nintendo, az Apple, a Huawei, a Samsung stb. Ez úgy lehetséges, hogy az ujgurok legalább 83 jól ismert márka beszállítójának gyárában dolgoztak. Ezek olyan a cégekkel kapcsolatban álló gyárak, melyek például alkatrészeket készítenek.

Persze a leírás nem részletezi, hogy a vállalatok mennyiben részesültek a táborok kényszermunkájából, ahogy arra sem térnek ki, hogy a vállalatok tudták-e, hogy az őket támogató gyárakban kényszermunkások dolgoznak. Az Apple például erről nyilatkozatot adott ki.

„Az Apple elkötelezett, hogy mindenki, akihez közünk van, olyan tiszteletet és megbecsülést kapjon, amilyet megérdemel. Még nem láttuk ezt a jelentést, de minden beszállítónkkal szorosan együttműködünk, hogy ezt a magas színvonalat képviseljük” – fogalmazott az Apple.

Az ENSZ különböző országai egyébként már arra kérték a kínai kormányfőt, hogy állítsák le a táborokat. Érdekesség, hogy Kína és a videojáték-ipar régóta bonyolult kapcsolatban áll egymással. Ahogy sokszor írunk is róla, kevés játék kap engedélyt az országban, bár ebben a szabályozás gyakorta változik, ahogy az országban növekszik a játékipar.