15 éves World of Warcraft nosztalgia lánc – Gyere Te is!

A World of Warcraft kereken 15 évvel ezelőtt jelent meg. A játék már a kiadáskor milliókat szólított meg és sokunk életének meghatározó része lett. A cím fejlesztése közel 4-5 évig tartott, ami nem csoda, ha az akkor példátlan töltő kijelző nélküli, hatalmas virtuális területre gondolunk. A WoW-ot nagy várakozása előzte meg a gamer világban és a megjelenés után nagyon pozitív kritikákat kapott. A kritikusok imádták a grafikát, a zenét és a játékélményt is.

A játék a legjobb eladási mutatókkal rendelkezett évekig és a zsánerén belül mai napig uralja a piacot. Kiemelkedő jelentőségét tükrözi az is, hogy hamar felkapta a mainstream média, riportok készültek a fejlesztőkkel, bemutatók a játékról, bekerült a híradóba és a szórakoztató műsorok is rendszerint megemlítették. Leghíresebb talán ezekből az Emmy díjas South Park epizód „Make Love, Not Warcraft, aminek teljes része a játékról szól. Később a World of Warcraftról készült társasjáték, kártyajáték, figurák ezrei, építőkockák, képregény és persze a film is, amit mindenki imád utálni.

A jeles nap alkalmából így új ötlettel álltunk elő a szerkesztőségben, miszerint megosztjuk olvasóinkkal kedvenc emlékünket a játékról és titeket is erre buzdítunk. A megosztások után a kommentekből kivadásszuk majd a Ti történeteiket is és hozzáadjuk a cikkhez, így egy hosszú nosztalgikus történethalmazt kreálva a World of Warcraft tiszteletére.

Finkle Einhorn, Horde, Undead Mage

15 éves koromban a bátyám és öcsém is rabjává vált a WoW-nak és persze én sem akartam kimaradni a jóból. Otthon csak egy gépünk volt, akkor juthattam a gép elé, ha épp nem volt raid egyiküknek sem. Sajnálatos módon, én – velük ellentétben- akkor még németül tanultam, így képtelen voltam megfejteni a küldetéseket egy idő után és megrekedtem a 30-as szint környékén. A játékban töltött időmet Undercity-ben töltöttem, ahol órákig buffolgattamtam a mellettem elhaladó játékosokat, akik integetéssel és pár „thank you” üzenettel hálálták ezt meg. Számomra az élmény így is teljesen lenyűgöző volt, de amint észrevették a testvéreim, hogy mivel töltöm a számomra kiszabott időt, hamar el is búcsúzhattam tőle.

Wemmaatson, Alliance, Draenei Priest

Már egyetemista voltam, amikor a baráti társaságom újra kezdte a WoW-ot és én is csatlakoztam, szülinapomra egy régi típusú LAN-partit szerveztünk tehát, amire sose volt alkalmam gyerekkoromban. Jópáran összegyűltünk az albérlet nappalijában és reggelik küldetéseket és sört grindoltunk. Hajnalodott már, amikor egy kis szigeten horgásztunk mindannyian csoportképeket lőve és egyikünk fejéből kipattant az ötlet, hogy a legnagyobb kijelzőn nézzük meg a „Wow – Anya vegyed!” című youtube videót. Nagyszerű este volt.

Ashnur, Alliance, Night Elf Priest: 

A Guiness rekordok könyvében láttam, hogy a WoW legritkább mountja az Ashes of Al’ar, iszonyú menő volt! Lilás narancssárga csíkot húz maga után a főnix, ahogy végigszeli az égboltot. Egy ilyen kellett nekem. Amikor már sokadszorra tértem vissza a játékhoz egy új kiegészito erejéig, végre eljött az az idő, amikor már az én shadow priestem is le tudta szolozni Kael’thas Sunstrider-t, aki dobta a főnixet Nézegettem a drop rateket meg mindent, mondom ez nem fog kiesni. Ráadásul hetente csak egyszer lehet… aztán negyedszerre kiesett Yaaay! Meg is vaáltoztattam a Battlenet ID-mat AshesofAlarra. Azóta is ezzel kérkedek!

Zee, Alliance, Draenei Mage:

Még anno TBC-ben kezdőként elvittek Gruul raidelni a szerver menő arcai. Mivel nem volt más mage nekem kellett tankolni az első bossnál Krosht. Életemben először voltam ebben a raidben, de a RL a szerver egyik legjobb paladin healere elmagyarázta mit kell csinálnom és vállalta hogy engem healel nem az MT-t. Elsőre simán lehoztuk (pedig elég gyatra volt a felszerelésem). Kábé 1-2 héttel később bekerültem egy PUG Gruul runba, ahol már 4-5 mage is volt, de külön engem kértek a többiek, hogy tankoljam mert hallották, hogy milyen jól lehoztam pár hete azzal a menő guilddel. Egyik legjobb élményem!

Threona, Night Elf Mage:

Legion legelején barátokkal összeálltunk 5-en, hogy megcsináljuk az Eye of Azshara dungeont mythic fokozaton. (Annyit kell tudni előljáróban, hogy az launch után kb 1-2 héttel szóval még a sima mythic is elég nehéznek számított). Mivel nagyon gyatra gearünk volt ezért vagy jó 40 wipeot toltunk az utolsó bosson (addig meglepően egész simán lehoztuk az instát), de nem adtuk fel! A legutolsó próbálkozásnál mindenki meghalt körülöttem én meg a magemmel próbáltam blinkelni meg kerülgetni a tornádókat meg minden mást amit szépen körbe lerakosgatott a boss. Nagyon alacsonyan volt már az élete de pont elkapott egy tornádó és meghaltam, viszont az utolsó erőmmel még ellőttem egy pyroblastot ami pont még a halálom előtt találta el és megölte a bosst. Hát azt a kockavisítást a discordon sose felejtem el !

Neked mi a legkedvesebb élményed a WoW-ról?