„Így beszélünk mi” – A Yettel átfogó emoji-kutatást végzett itthon

A generációk közötti kommunikációs különbségek megértésének egyik fontos pontja az online kommunikáció, ezen belül az emotikonok (emojik) vizsgálata – ez adta az apropóját a Yettel országos, reprezentatív kutatásának. A felmérés eredményei alapján szinte mindenki szokott hangulatjeleket használni, ráadásul a válaszadók 70 százaléka kifejezetten gyakran tesz így. Leggyakrabban a 26-35 évesek fejezik ki magukat hangulatjelekkel, az életkor növekedésével az emojik használata viszont folyamatosan csökken.

Ezek a leggyakrabban használt emojik a Yettel szerint

A leggyakrabban használt hangulatjelek közé tartozik a vörös szív (❤️), a mosolygó fej (😊), a könnyesen nevető arc (😂), a szíves, mosolygó arc (🥰), illetve a csókot küldő fej (😘). Érdekesség, hogy míg világszinten a like jel (👍) és a hangosan síró arc (😭) is szerepel a top 5-ben, itthon ezek kevésbé népszerűek a megkérdezettek válaszai alapján.

Ami érdekes, hogy hazánkban is jól megfigyelhetők a generációs különbségek a hangulatjelek használatát tekintve. Míg a könnyesen nevető arc (😂) például az egyik legnépszerűbb emoji a Z generációsoknál, az X korosztályosok már jelentősen kevesebben használják. Ezzel szemben a felfelé mutató hüvelykujj (👍) és a szolidan mosolygó arc (🙂) inkább az X-esek körében kedvelt, a Z generáció válaszadóinak csupán a negyede használja. Sőt, kiderítették, hogy minél idősebb egy generáció, annál kevesebb emojit írnak egymás után az emberek.

Generációnként eltérő jelentések

A válaszadók háromnegyedével már előfordult, hogy kapott olyan emojit, aminek nem volt biztos a jelentésében, ráadásul a Z generációsok felével az is megtörtént, hogy akinek küldték a hangulatjelet, az félreértette azt. Továbbá a Z-sek 40 százalékával megesett már, hogy megbántották, vagy kellemetlen helyzetbe került egy félreértett emotikon miatt.

Ez nem véletlen, ugyanis a kutatás rámutatott arra is, hogy az egyes hangulatjelek különböző jelentést hordozhatnak. A legnagyobb eltérés többek között a like jelnél mutatkozott. Míg a kitöltők háromnegyede (76%) jóváhagyásként értelmezi, a Z generációsok 27 százaléka negatív értelemmel ruházza fel (például elutasítás, sértés, „gratulálok”). Hasonlóan kettős értelem jelenik meg a klasszikus mosolygó fej (🙂) esetében: míg az Y és az X (57%) kedves, vidám, pozitív jelzőként értelmezi, a Z generáció 45 százaléka passzív-agresszív vagy negatív jelentéssel („szóra sem méltatom”) használja.

A különbség azon is alapulhat, hogy bizonyos típusú emotikonokat inkább a fiatalabb korcsoportok használnak: például míg az X generációsok 19 százaléka még soha nem használta a tűz (🔥) emojit és nem biztos a jelentésében (33%) vagy forróságként értelmezi (19%), a Z-sek 60 százaléka legalább alkalmanként használja és a “menő” jelentést társítja hozzá. Szintén különbség van a barack (🍑) emotikon értelmezésében: míg az X (26%) és az Y (47%) gyümölcsként gondol rá, a Z generációsok jelentős többsége (69% – „nice”) a fenék jelzéseként. Érdekesség továbbá, hogy a fiatalabb korcsoport például a bohócot (🤡) arra is használja, ha valamit elrontott, a koponyát (💀) akkor, ha valami nagyon vicces, a vörös zászlót (🚩) pedig kizáró ok jelölésére – eközben a X generáció nem igazán ismeri ezeket a jelentéseket.

Kijelenthető tehát, hogy egy univerzális jelölésrendszerben is szignifikáns eltérések vannak jelértelmezés terén, ami még izgalmasabbá és érdekesebbé teszi az online kommunikáció vizsgálatát. A Yettel kimutatása hasznos lehet minden generáció számára, hiszen így könnyedén meg tudják érteni a kommunikáció résztvevői, ha valami „félre ment”.