A Gamer Motivation Profile és a Quantic Foundry egy nagyon érdekes jelenségre mutatott rá még a 2021-ben, több száz gamer bevonásával készített felmérésével, miszerint a férfi játékosok egyharmada,

azaz 3 férfiből minimum 1 szívesebben irányít egy játékban női karaktert, mint a saját neméhez tartozót.

Ezzel szemben a női játékosok mindössze 9%-a irányítana férfi karaktert egy játékban, a túlnyomó többségük, azaz a 91%-uk a saját nemét választja, ha a játékban van erre lehetőség. Ez a felmérés több szempontból is érdekes:

• Erősen rámutat a nemek videojátékokban való reprezentációjának fontosságára, hiszen egyrészt nemhogy egyre több a női játékos, de már simán vannak annyian, mint a férfi társaik, akik nyilván szeretnének hasonlóképp megjelenni a játékokban, mint az ellenkező nem.
• Másrészt nagyon úgy tűnik, hogy a férfiak is előszeretettel választanak inkább az ellenkező nemből irányítható hőst maguknak.

A harmadik szempont pedig pont az előzőre reflektál, azaz jogosan merülhet fel sokakban a kérdés, hogy a férfiak vajon miért választják a női karaktereket ilyen magas arányban? A kérdés jó, a válasz azonban igen összetett, amit ezidáig nem sok pszichológus vizsgált még közelebbről.

Diablo 4

Pedig irányítható női főhősökkel már az 1980-as évek eleje óta találkozni a játékokban. Az első női karakter evör a Wobbit című ügyességi játékban tűnt fel ’82-ben, majd nem sokkal később követte a példáját a Metroid, aminek tulajdonképpen az egyik legnagyobb csavarja volt Samus valódi kiléte.

Azóta talán nem ciki női hősöket irányítani, bár ezek után azért volt egy elég sötét középkora a játékiparnak, mikor a nőket leginkább marketingként kezdték használni, vagy éppenséggel tárgyiasítva tűntek fel egyes játékokban. Sőt, volt idő, amikor az irányítható női hősnek kifejezetten szexinek kellett lennie, mert ettől reméltek extra eladásokat a férfi közönség körében.

Merthogy mindig is az volt a mondás, hogy a játék az férfidolog, ebből lett aztán gyerekdolog. Nyilván fiúgyerekdolog.

Szóval ez egy elég nagy becsípődést is eredményezett a férfi játékosoknál, akik előszeretettel csorgatták a nyálukat a lenge öltözetű, formásan formátlan kockaidomokra, melyeket később, a grafika fejlődésével átvettek a szoftpornóba illő női karakterek. Nekem például meggyőződésem, hogy egy időben sportot űztek a fejlesztők, hogy a Tomb Raider-sorozat újabb etapjaiban mennyire tudják még kisebb falatkákba bújtatni Lara Croftot.

Tomb Raider: Underworld

A lényeg, hogy bizony elég sok férfi azért játszik női karakterrel, mert egyszerűen jobban szeret a játékban női formákat nézni, mint duzzadó izmokat. Tudom banális, de vannak ilyen játékosok, elvégre a Dead of Alive verekedős játéksorozat is sikeres lett, nem?

Ez viszont olyan egyszerű megfejtés, ami nyilván nem elégséges magyarázat, hiszen ez csak a férfi játékosok egy bizonyos részére jellemző szempont. Itt például már azt is meg kell vizsgálni, hogy ki miért játszik, ugyanis a válasznak nagyon fontos szerepe lehet abban, hogy milyen karaktert választ szívesebben.

Általában kétféle játékost szoktunk megkülönböztetni a legegyszerűbb szinteken: van, aki azért játszik, hogy egy másik világba csöppenjen, aki szeret mélyen elmerülni egy másik világban, aki szinte átérzi a cselekményt, a történetet, a karakter drámáit és megpróbáltatásait. Akik ebbe a halmazba tartoznak, azok valószínűbb, hogy a saját nemükre böknek rá a karakteralkotóban, vagy választóban, ha van rá lehetőség.

És vannak a szórakozni, kikapcsolni vágyók, akik inkább az élményt keresik, mintsem az átélést. Ők sokkal rugalmasabbak a karakterek kiválasztása terén is, így sokkal valószínűbb, hogy simán ellenkező nemű hőst választanak vagy kreálnak maguknak. Ennek azonban több oka is lehet.

Assassin’s Creed Odyssey

Egyrészt ott a fentebb már taglalt „szeretem a nőket” szexuális faktor, ami általában az egyjátékos, egy bizonyos történetet elmesélő játékoknál figyelhető meg inkább. Szexuális, mert nem csak a női idomok látványát találják vonzónak, hanem a totális kontrollt is, amit egy nő fölött gyakorolhatnak. Másrészt azonban, az online játékokkal játszók akár tudatosan, akár tudat alatt a társadalmi negatív előítéletek miatt (is) választhatják a női karaktereket a férfi hősök helyett.

Ezért is fordulhat elő, hogy a kutatások szerint az online játékokban a női karakterek mintegy 55%-át valójában egy férfi irányítja.

Ennek oka lehet, hogy a férfiak a pozitív előnyök miatt választanak női hőst maguknak, hiszen a lányokkal jellemzően elnézőbbek és kedvesebbek a társak, ha valamit elrontanak – ellenben a férfiakkal, akik simán és azonnal egymás torkának képesek esni.

A kompetitív játékokban pedig azért választanak női hőst maguknak a férfiak, amiért a társadalomban is (tévesen) a gyengébbik nemként hivatkoznak a nőkre. Magyarul azért, mert úgy gondolják, hogy ezzel gyengébbnek tűnnek az ellenfél szemében, mint mondjuk egy egyértelműen maszkulin, férfi karakter. Ez persze nőkkel szemben valószínűtlen, hogy bejönne, de egy férfi játékos nagyobb eséllyel hódol be ennek a negatív prekoncepciónak.

Egyértelmű megfejtés nyilván nincs, hiszen ahány gamer annyiféle szokás. Nincs egy mindenkire ráhúzható skatulya, ami alapján meg lehet mondani, hogy ki miért és milyen karakterrel játszik szívesebben. Előfordulhat például, hogy néhány férfi a játékokon keresztül éli meg a feminin énjét és vágyait, de az is elképzelhető, hogy szimplán csak jobb látványt és szórakozást nyújtanak a női karakterek látványa.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Igaz ez? – Tényleg megtanulhatsz angolul sorozatnézéssel és videojátékkal?