Sokan kapták fel a fejüket a Forbes nemrég megjelent új listájára, ami 2023 legértékesebb 20 magyar influencerét állítja sorba, aszerint, hogy

• mekkora a követőbázisuk,
• milyen aktivitást mutatnak a feliratkozóik,
• mennyire kedvelik őket az emberek,
• illetve mennyire professzionális a tartalmuk minősége.

Ezt a négy szempontot azért kell külön kiemelni, mert a Leet.hu Facebook oldalán látott kommentek után gyanús, hogy többen félreértették a Forbes szempontrendszerét. A világvezető gazdasági magazin hazai kiadása nagyon átgondoltan és alaposan elemezte a magyar influencerek ÜZLETI és MÁRKAÉRTÉKÉT (tehát NEM a nézettségét és népszerűségét), majd az összegzett eredményt elnevezték Influencerindexnek, amiből az alábbi rangsor alakult ki:

1. TheVR
2. Pamkutya
3. Whisperton
4. Abosi Barna
5. Nessaj
6. JustVidman
7. Körcsönyei Polla
8. Forstner Csenge
9. Viszkok Fruzsi
10. Csecse Attila
11. Papp Inez Hilda
12. Kempf Zozó
13. Verebélyi Vivi és Nagy Norbi
14. LadySzomjas
15. Nasz Dániel
16. Nagy Benedek
17. Cresser
18. Unfield
19. Radics Péter
20. Dancsó Péter

A két végletet megnézve azonnal felmerülhet valakiben, hogy itt valami nagyon nem stimmel, hiszen hogy lehet a legtöbb YouTube feliratkozóval rendelkező Videómánia arca, Dancsó Péter a 20., miközben az első helyezett TheVR legnépszerűbb csatornája is jóval kevesebb feliratkozóval rendelkezik?

Úgy, hogy NEM csak a YouTube számai és nem is CSAK a követői létszámok döntötték el a helyezéseket.

A Forbes elemzésének alapja – saját profiljának megfelelően – az üzleti és márkaérték feltárása volt, márpedig ehhez édeskevés lenne csak a legnagyobb videómegosztót és az adott influencer egyetlen csatornáját alapul venni. Hiszen nemritkán több is van nekik, ráadásul más felületeken ugyanúgy aktívak, a Twitch-től az Instagramon át a TikTokig.

Forrás: TheVR

Az ezeken elért valódi felhasználók száma, az ő körükben elért népszerűség és felhasználói feedback, valamint az előállítás profizmusa (vagy annak ellenkezője) ÖSSZESSÉGÉBEN szabja meg, hogy az influencer vagy tartalomgyártó márkája üzleti szempontból mennyire értékes. A Forbes, ahogy fent is írtuk, négyféle szempontból vizsgálta meg a kérdést és gyártott le nagyjából százhúsz statisztikát a végeredményhez:

1. A KÖVETŐBÁZIS pontozásához az összes releváns közösségi médiában elért követőszámokat vették alapul, majd a HypeAuditor segítségével mérték az influencerek közönségének minőségét, valódiságát és növekedési trendjét.
2. A KEDVELTSÉG méréséhez a nyilvánosan közzétett összes magyar tartalom mennyiségét és érzelmi töltetét (SentiOne Social Index), valamint az influencerekről szóló pozitív és negatív tartalmak arányát, azaz énmárkájuk egészségét, kedveltségét (Brand Health Index) vették alapul.
3. Az AKTIVITÁS kimutatásához az összes említés elérésével, valamint a követőtábor interakcióinak arányával jutottak el (SentiOne), miközben a HypeAuditor analitikáival azt pontozták, hogy az influencerek mennyire képesek aktivizálni a követőtáborukat.
4. A TARTALMI IGÉNYESSÉG, PROFIZMUS értékelését média- és reklámügynökségek, illetve az influencer kampányokkal gyakran foglalkozó hazai top márkák képviselőiből álló tizenkét fős zsűrire bízták.

Mindent egybevetve: üzleti szempontból nagyon nem mindegy, hogy ki az emberünk, hiszen hiába ismerik többen (valószínűleg) Varga „Kisapám” Irént, mint Forstner „shaken espresso” Csengét: nem nehéz kitalálni, hogy egy hirdetni akaró márka kettejük közül inkább az utóbbival fog együtt dolgozni. Ergo: üzletileg Csenge sikeresebb, mint a több ember emlékezetében megmosolyogtató jelenségként felderengő Irén.

Forrás: Mahiana Roszallo

Nyilván nem csak a fentebb írt szempontokon múlik, hogy egy cég – a termékével – kihez társítja a saját nevét, hanem azon is, hogy melyik influencerhez passzol a saját arculata. A világ második legtöbb feliratkozóval rendelkező csatornája a Cocomelon, de mivel meséket tölt fel, egyetlen olyan termék számára sem érdekes, aminek nem egy kisgyermekes család a célcsoportja.

De ez már másik lapra tartozik.

De akkor kis is az influencer?

Az influencerek természetesen az online térben tevékenykednek, valamilyen tartalmat állítanak elő. Egyes esetekben olyan méretes követőbázist gyűjtenek maguk köré az interneten, hogy már influencernek, más szóval „befolyásolónak” is lehet nevezni. Ez azt jelenti, hogy az influencereknek hatalmukban áll befolyásolni követőik véleményét és vásárlási szokásait, döntéseit. Ez az influencer marketing alapja.

Bár véleményvezérek korábban is léteztek (például sportolók, színészek, közszereplők), a közösségi média, azon belül is olyan platformok, mint a Facebook, YouTube, Twitter, Instagram, Twitch vagy a TikTok megjelenése és rohamos bővülése lehetőséget teremtett egy újfajta kommunikációra alkotó és tartalomfogyasztó között. A hagyományos marketingstratégiák kiegészültek az úgynevezett influencer marketinggel, ahol cégek szponzorálnak egy-egy tartalomalkotót, ezzel a célközönséghez juttatva el az üzenetüket. Például az ezredfordulós, illetve Z generációhoz tartozó YouTube-felhasználók 70%-a szerint a youtuberek befolyással vannak a popkultúrára, 60% pedig szívesebben alapozza vásárlási döntéseit a kedvenc youtuberei véleményére, mint tévé- vagy mozisztárokéra.

Az influencerek ezt a figyelmet bizonyos szakterületben megszerzett tudásukkal, vagy megnyerő személyiségükkel érdemelték ki. A követők számára pedig fontos, hogy ők mit is gondolnak, gyakorlatilag bármiről. Több típusa is van.

Az influencerek típusai

Nem minden influencer egyforma, és habár számos kategóriát különböztethetünk meg, a Metabalazs szerint legtöbb influencer négy nagyobb csoportba sorolható.

• Hírességek – Már ismert emberek, akik sok követővel rendelkeznek. Például énekesek.
• Szakértők és gondolatvezetők – Egy-egy területben kiemelkedő tudással és bizalommal rendelkeznek. Ez lehet egy újságíró is.
• Bloggerek, vloggerek és más tartalomkészítők – Ide tartozhatnak a gaming tartalomgyártók is, akik véleményt is alkotnak termékekről.
• Mikroinfluencerek – Hétköznapi felhasználók, akik szórakoztató tartalmaik miatt sokak érdeklődését felkeltik.

Az influencer-marketing célja, hogy az influencerek és a márkák könnyedén és gyorsan találhassanak egymásra. A cégek természetesen szívesen dolgoznak együtt influencerekkel, hogy termékük eljusson a célcsoporthoz. Ezt befolyásolja a követők száma, a témakör, az aktivitási arány, a közösségi platformok helyzete. Üzleti szempontok alapján tehát más tartalomgyártó kerül előtérbe, így az értékük is eltérő. Ezért lehet, hogy a Forbes listáján talán nem találtad meg a kedvencedet.

A Forbes Top 20-as listája kapcsán az a lényeg, hogy kár újjal mutogatni a Friderikusz podcastra, hogy az „mennyivel értékesebb” tartalmat állít elő, mint WhisperTon, hiszen a két kontentnek teljesen más a küldetése és tökéletesen eltérő célcsoportokra lő. Ugyanígy: hiába tesz tájékozottabbá a világra a Partizán egyetlen adása, mint Csecse Attila teljes életműve valaha fog, előbbi nem fér fel az üzleti Top 20-ba, míg utóbbi igen. Lehet, hogy inkább nekünk, a közönségnek kellene elgondolkodni, hogy tényleg rendben mennek-e a dolgok.

A TheVR csapatnak mindettől függetlenül méltán járt az első hely – örültünk a saját stúdiójuknak is:

Gratulálunk: 10 év után a TheVR megvette első saját stúdióját!