Ma már tudom más a helyzet, de abba a generációba tartozom, aminek meghatározó eleme volt a Harry Potter. Ezért is olyan nagy szó most a Hogwarts Legacy!

Ma már tudom más a helyzet, de abba a generációba tartozom, aminek meghatározó eleme volt a Harry Potter. Azért mondom elemnek, mert vannak, akik a filmekért vannak oda, vannak, akiknek a könyvek voltak meghatározók, de persze olyannal is találkozni, akinek mind a kettő nagy szerelem mind a mai napig. De olyannal biztosan nem találkozni a 90-es évek gyermekei közül, akik soha nem hallottak volna J. K. Rowling varázsvilágáról.

Évekkel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt egy olyan Wizarding World játék, amibe ne bukkanna fel a legendás sebhelyes fiú és két jóbarátja, ám a Fantasztikus állatok-sorozat új kapukat nyitott meg, így teret engedve a Hogwarts Legacynak.

 

Még mielőtt belekezdenénk a játék értékelésébe és boncolgatásába, bizony lecsapnám a Wizarding World labdát, amit az előbb feldobtam. Nem árulok el nagy titkot, hogy a Hogwarts Legacyban helyet kap a Teszlek Süveg, így a saját karakterünk is be lesz sorolva a játék elején az egyik nagy házba. Griffendél, Hollóhát, Hugrabug, vagy Mardekár, mindenki eldöntheti, hogy melyik házat szeretné képviselni. Vagy választhatja az autentikus utat, ehhez pedig készíteni kell egy felhasználót a hivatalos Wizarding World weboldalon és ki kell tölteni a “Ház Kvízt”. Pár kérdésre kell válaszolni, az oldal pedig a személyiségünk alapján besorol minket egy házba. Ez a Hogwarts Legacy nélkül is jó móka, viszont így már új értelmet nyer a kvíz, ugyanis a játék elindításakor lehetőséget kapunk a Wizarding World felhasználónk és a játék összekapcsolására, ha így teszünk a Ház Kvíz után kapott eredményünket átemeli a játékba és karakterünk abba a házba kerül, amibe mi is a weboldalon.

Apróság, viszont már az első pillanatban hatalmasat dob a hangulaton, ami egyébként is a játék egyik legerősebb aspektusa.

Hogwarts Legacy – a kezdetek

Őszintén szólva, utána kellett nézzek, hogy miért motoszkált az a gondolat a fejemben, hogy a Legacy igazából egy Wizarding World MMO lesz. Úgy emlékeztem, hogy többjátékos cím készül, aztán rá kellett ébredjek, igazából az EA Sports dolgozott egy ilyen projekten még korábban. Ám a fejlesztések már a korai fázisban megakadtak, mert a kiadó nem gondolta elég erősnek a Harry Potter franchiset egy MMO-hoz.

Így tehát maradt az Avalanche Software fejlesztése, a nyílt világú akció-RPG, amit a Warner Bros. Interactive a Portkey Games-en keresztül ad ki.

Hogwarts Legacy

Pont emiatt hatalmas súly nehezedett a fejlesztők vállára, ugyanis egy olyan fába vágták a fejszéjüket, amit már legalább 20 éve próbálnak kivágni, de eddig még inkább csak fejszetörés volt az eredmény, mint hatalmas siker. Egy biztos, papíron hatalmas lehetőségnek tűnik, szóval lássuk mire voltak képesek!

Történet

Ha a fiatal Göthe Salamander kalandjai nagy ugrásnak érződtek a varázsvilág történetében, akkor a Hogwarts Legacy egyenesen falnak fogja vágni a rajongókat. Ezúttal ugyanis egészen az 1800-as évekig ugrunk vissza, amikor még Voldemort apja is lehet csak egy gondolat volt még, valamint Grinderwald sem tudott még ármánykodni, hiszen épphogy csak megszületett.

Mi magunk egy ötödéves diákot alakítunk, aki azon ritka helyzetben van, hogy nem kapott behívót 11 éves korában a Roxfortba, így kamasz fejjel kell fejest ugrania a varázslóéletbe. Ebben természetesen igyekszik a legtöbb professzor segíteni, de leginkább Fig, aki mint mentor lett karakterünk mellé sorolva. A tanév előtti nyáron varázslást oktatott hősünknek, az évnyitó napján pedig személyesen a professzor feladata, hogy karakterünket az iskolába kísérje.

Persze ahogy annak kell, már az első pillanatban elromlik minden, egy hatalmas sárkány zavarja meg az utazást. Gyorsan kiderül, hogy különleges adottságai vannak a karakterünknek, akinek ugyan még van mit csiszolni a technikáin, a megfelelő odafigyeléssel hihetetlen erőket fog tudni megmozgatni. Spoilermentesen legyen ennyi elég, de ahogy azt már a varázsvilágról megszoktuk, ezúttal is lesznek sötét varázslók, fantasztikus, mitikus állatok, fura szerzetek, na meg áll-leakasztó helyszínek.

Játékmenet

Mivel egy történetalapú, egyjátékos élményről van szó, így érthető, hogy különféle sztorielemek szegmentálják a játékot. Főleg az első órákban, amikor tényleg csak ismerkedünk az alapmechanikákkal. A fejlesztők véleményem szerint nagyon jól éreztek rá a játék ütemezésére, na meg a világ megnyitására. Nyílt világú játék lévén természetesen egy hatalmas térkép áll rendelkezésünkre, hogy felfedezzük minden zegét-zugát, ám ezt a kezdetekben még nem érhetjük el. A történet úgy vezeti a kezünket, hogy minden egyes Main Quest, vagyis a fő történetszálat előrevezető küldtés egyre többet adjon a Hogwarts Legacy világából. Vannak olyan esetek, amikor már-már azt hihetnénk, hogy elbarangolhatunk a Tiltott Rengetegbe, vagy felderíthetjük a Roxfort körüli vízivilágot, ám akkor a játék felhívja a figyelmünket arra, hogy bizony kezdünk eltávolodni a küldetésünk céljától, így szolidan megkér minket arra, hogy haladjunk előre, elvégre lesz még idő felderíteni bőven.

Aki játszott már a Witcherrel, GTA-val, vagy akár a Cyberpunkkal, nem fogja újdonságnak érezni, hogy a fő feladatok mellett úgynevezett mellékküldetések is színesítik a játékélményt. Ezek természetesen teljesen opcionálisak, nem befolyásolnak jó eséllyel semmilyen továbbhaladást, viszont hasznos extrákkal szolgálhatnak. Arról nem is beszélve, hogy építik a világot, aki pedig rendesen ki akarja élvezni egy open world játék adottságait, ezeket a lehetőségeket nem hagyja ki.

Hogwarts Legacy

Játékostól függ, de a játékban bőven található tartalom, rejtett ládák, próbatételek felkutatása, aréna kihívások teljesítése, kozmetikai elemek, vagy éppen felszerelések farmolása és még sorolhatnám. Ezek közül talán az arénákat kedveltem a leginkább, rettentően menő a játék harcrendszere és minden olyan eset, amikor combatra került a sor, csak tovább fokozta a játékkedvem.

A fejtörők és próbatételek tematikusan jól illeszkednek a varázsvilágba, tényleg úgy fogja mindenki érezni magát, mintha ott lenne élőben és pont annyira el fog mindenki képedni a látványos varázsszerkezeteken, mint anno, amikor a Harry Pottert nézte a moziban, vagy éppen otthon a kanapén.

Nyílt világú játékról van szó és kevés olyan perverz ember van, mint én, aki szereti gyalog bejárni a falvakat, városokat, erdőket. Így tehát szerencsére van lehetőségünk hátassal is közlekedni, nekünk is lehet majd például hypogriffünk, mint Harrynek és Siriusnak a filmben és a könyvben. Sőt mi több, Quiddich ugyan nincs, de természetesen mindenki megtanulhat majd seprűt is megülni.

Aki volt olyan szerencsés, hogy játszott az első Harry Potter játékokkal, az új bűbájok megtanulásának módját kedvelni fogják. A mozdulatokat imitálva kell egy egyébként egyszerű “sorkövető” feladatot teljesíteni, hogy magunkévá tegyük az adott technikát. Ez egészen biztos, hogy egy fejhajtás a régi klasszikusoknak, ami véleményem szerint nagyon jó húzás volt a fejlesztőktől.

Hogwarts Legacy – Természetesen ezúttal is egy halom trófea oldható fel

Megtanulunk különféle növényeket is termeszteni, ami kulcseleme hosszútávon a játéknak. A legtöbb növény megtalálható a világban, na meg boltokban is előfordulnak, de természteni őket olcsóbb a Szükség Szobájában, ráadásul egyből főzeteket is készíthetünk belőlük. Ezek a főzetek tölthetnek HP-t, kölcsönözhetnek pajzsot, vagy éppen egyéb erősítő bónuszokat adhatnak.

S ha már belekevertem a Szükség Szobáját, a lakberendezők kiélhetik a vágyaikat, ugyanis ez amolyan “főhadiszállásként” működik a játék során. Kedvünkre alakíthatjuk, bővíthetjük, na meg telepakolhatjuk minden földi jóval. Főzeteket készíthetünk, növényeket termeszthetünk, gyakorolhatunk különféle harci kombinációkat, vagy éppen “beazonosíthatunk” (identify) rejtett varázseszközöket.

Ilyen téren is sikerült ízig-vérig akció-szerepjátéknak lenni a Hogwarts Legacy, a karakterünk felszereléseit ugyanis nem csak kozmetikai alapon érdemes összeválogatni. Minden felszerelésnek van jó esetben valamilyen offenzív, vagy defenzív statja, na meg slotja, amibe további bónuszokat pakolhatunk. Ez az aspektus egyáltalán nincs túlbonyolítva, amolyan jelzésértékű. Kesztyűt, sapkát, szemüveget, köpenyt, alsó ruházatot, na meg pálcamarkolatot cserélhetünk a karakterünkön. Természetesen nem kell bohócnak felöltöztetnünk a hősünk, ha nem szeretnénk, minden eszközre pakolhatunk skint, ami elrejti a divat szempontjából nem oda illő darabokat.

Harcrendszer

Korábban már pedzegettem, hogy kellemesen csalódtam a harcrendszerben, de most nézzük is meg alaposan, hogy mire is gondoltam.

Eleinte nagyon tartottam attól, hogy egy unalmas modult kapunk, ami effektekben hozza majd a párbajok hatását, de érzésre nem tesz majd minket varázslókká. Több mint 20 órát pakoltam bele a játékba az early-access első napjaiban, s ez alatt úgy ültem mindig a képernyő előtt, amikor párbajra került a sor, mint egy kisgyerek. Rettenetesen élvezetes, ahogy a pálcánkkal felvesszük a harcot különféle lényekkel, vagy éppen sötét varázslókkal.

Akik játszanak a lövöldözős játékkal, nekik nem lesz furcsa, hogy az alap támadás az R2-n (jobb ravasz) található. Ez lesz összességében a “varázsgomb”, ezt a parancsot tudjuk kombinálni. Ha csak nyomkodjuk, egy úgynevezett alaptámadást, egy névtelen támadóbűbájt hajtunk végre. Minden más lehetőség az X/O/▲/⃞ gombokhoz van rendelve, s a ravasz és az adott gomb lenyomásával idézhetők meg.

Vegyük például a Levioso bűbájt. Ha a körhöz van rendelve, akkor szabadon csapkodhatunk a ravasz nyomkodásával az alapbűbájjal, viszont amint az égbe akarunk valakit emelni, hosszan letartva a ravaszt és a kört megnyomva máris elérhetjük a kívánt hatást.

Ráadásul fontos is az ilyesmivel operálni, hiszen vannak olyan ellenségek, akiket varázspajzs véd és csak bizonyos bűbájhatások után sebezhetők. A sárga pajzs például pont a Levioso hatásáért könyörög, ha nem emeljük el a talajtól az ellent, bizony addig nem szenved el találatot.

Az Accioval magunk felé ránthatunk ellenfeleket, de ott van a jó öreg Vingardium Leviosa is, ami egyszerre mozgat és emel el tárgyakat, vagy ellenségeket. Természetesen agresszív bűbájokat is használhatunk, mint az Expulso, ami robbanást idéz, de tűzzel is operálhatunk, ahogy sokak nagy örömére a tiltott varázslatokba is belekóstolhatunk.

A harci mechanikákat a Traitek tovább mélyítik, amiket körülbelül jó 10 óra játék után oldhatunk fel (legalábbis nekem ennyi időbe telt). Itt elkezdhetjük továbbfejleszteni a varázslatokat és bónusz hatásokkal felruházni azokat. Példaképpen az Expulsot felruházhatjuk egy jelzővel, ami találat után megjelöli az ellenségeket, amik így egy rövid ideig bónusz sebzést szenvednek el a további találatoktól.

 

Mivel gyors, adrenalindús összecsapásokról van szó, így természetesen a játékosok reflexét is megdolgozza a játék, rettenetesen fontos, hogy a jó pillanatban vetődjünk ki egy ártó bűbáj elől, vagy védjük ki az ellenfelek támadásait. Vannak olyan csapások, amik varázslattal háríthatók, de természetesen olyasmivel is bepróbálkoznak a gonoszok, amiket nem fog a varázslat, így ott marad a kitérés.

De persze nem akarja megkötni a pacifista játékosok kezét a Avalanche és a Portkey, van olyan varázslat, ami láthatatlanná tehet minket, így akár lopakodva is legyűrhetjük ellenfeleinket, mintha igazi varázs-orgyilkosok lennénk.

Teljesítmény

Még nagyon friss az élmény, így természetesen ódákat tudnék zengni a játékról, ám az innentől kezdve erőteljes spoilereket tartalmazna, így essen néhány szó a teljesítményről.

Szerencsére grafikai opciókból nincsen hiány, van olyan lehetőség, ami a látványra koncentrál az FPS kárára, de természetesen a jobb képkockafrissítést is előnyben részesíthetjük, ám ekkor nem lesz olyan szép a játék. Utóbbi egyébként nem nagyon tud megtörténni, a grafikailag leggyengébb 120 FPS-t is tudó módban is abszolút jól néz ki a játék.

Akinek nem fáj a 30-35 FPS, az akár Ray-Tracinget is pakolhat a játékba a maximum Fidelity opcióban, ez rettentően jól fog mutatni az UHD képernyőkön. Számomra a 120 FPS-es, High FPS mód jött be a legjobban, a harcok rettentően jól néztek ki a képernyőn, egy pillanatra nem akadt be a játék, így tudtam leginkább elveszni a címben.

Hogwarts Legacy

Szerencsére a fejlesztők szegmentálták a világot, így nem kell egyszerre kezelnie egy hatalmas világot a játéknak, ezért is történhet meg, hogy ilyen jól fut. Persze néha-néha észre lehet venni a “csalást” a színfalak mögött, Roxfortban például sokszor előfordul, hogy egy-egy ajtó nehezen nyílik és felbukkan rajtuk egy kicsiny töltőikon. Ez azt jelzi, hogy a rendszer éppen tölti be az ajtó mögött lévő dolgokat, erre várunk éppen. Ám ettől nem kell tartani, ezek tényleg másodpercek.

Verdikt

Valószínűleg, aki idáig eljutott, az az olvasottakból rájöhetett, hogy összességében nagyon is pozitív véleménnyel vagyok a Hogwarts Legacyról. Meglepett a játék atmoszférája, nagyon jól hozza J.K. Rowling varázsvilágát, s mindezt teszi úgy, hogy az ember akarva-akaratlan azt mondogatja magának: kérek még egy kicsit! Tökéletesnek nem mondanám, ugyanis véleményem szerint lehetne sokkal sokszínűbb a varázslény-felhozatal, az ellenfeleink típusai igencsak behatároltak. Emellett kisebb grafikai és audió jellegű problémákkal is találkoztam, ám remélhetőleg ezeket a Day One Patch majd orvosolja. A kozmetikai elemek skálája sem túl széles, bár itt mondhatjuk azt is, hogy “pont elég”. Meg lennék lepve, ha a lehetőségeket és a világot később nem bővítenék DLC formájában.

A harcok viszont lenyűgözőek, a világ részletgazdag és telis tele van szerethető karakterekkel. A dialógusok figyelemfelkeltők, a színészek jó munkát végeztek. Még a saját karakterünk is rendelkezik szinkronnal, ráadásul úgy, hogy a játék elején a hangszínét is alakíthatjuk. Kellően részletes a karakterünk testreszabásának lehetősége is, ám nem kell tartani attól, hogy végleges lesz az, amit az elején kifőzünk, elvégre egy varázslattal átitatott játékról van szó, mindenre van megoldás!

A Hogwarts Legacy magasra rakta a lécet így 2023 elején, könnyen lehet, hogy már most megkaptuk az év egyik legjobb játékát. A Harry Potter fanoknak egyszerűen kötelező!

Összefoglalás

Harry Potter elbújhat! – Hogwarts Legacy – PS5 teszt


Szerzői értékelés

9

A Hogwarts Legacy magasra rakta a lécet így 2023 elején, könnyen lehet, hogy már most megkaptuk az év egyik legjobb játékát. A Harry Potter fanoknak egyszerűen kötelező!

Igazi varázsélmény

Szép, részletes világ

Kiváló harcrendszer

Temérdek tartalom

Kisebb hanghibák

Szűkös szörnypaletta

Újrahasznosított karaktermodellek

Olvasói értékelés

0

×