Ha ezeknek a felét sikerül csak jól összehoznia a fejlesztőknek, akkor a rajongók többsége már elégedett lesz.

Hamarosan megjelenik az elmúlt évek egyik legjobban várt videojátéka, ami eddig soha nem látott mértékben próbálja elrepíteni az embert J.K. Rowling varázslatos világába. A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképzőjébe pedig sosem volt ennél egyszerűbb bejutnia egy muglinak, csupán egy megfelelő játékgépre, na meg egy Hogwarts Legacy kópiára van hozzá szükség, majd mehet az izgulás, hogy a Teszlek Süveg a hőn áhított házba osszon be minket.

Harry Potter és barátainak felnövéstörténetén nem egy generáció cseperedett fel, a könyvek és a filmek egyaránt kultikusnak számítanak, melyek minimum annyira beivódtak a nyugati kultúrába, mint mondjuk a Gyűrűk Ura. A két irodalmi és filmklasszikus között azonban van egy óriási különbség: míg Tolkien művéből nem egy kifejezetten remek videojáték készült, addig Rowling alkotása csak közepes és gyatra játékadaptációkat kaptak csak.

Persze ne érts félre, én személy szerint imádtam a Bölcsek köve, a Titkok kamrája és az Azkabani fogoly alapján készült játékokat (a többiről nem beszélünk), de a tetszésem retrospektív annak tudom be, hogy sok gyerekhez hasonlóan én is éltem-haltam a varázslóvilágért. Valószínűleg most is jól ellennék ezekkel a programokkal, de újságíróként azért illik beismerni, ha valami nem több tisztes középszernél.

Jó, ott volt a Quidditch World Cup, de mivel az a játék kviddics-szuperfókuszált, alapvetően inkább egy sportjátéknak tekintendő, mint egy olyan Potter-játéknak, amiről mindenki álmodozott. Ezen viszont változtathat a február 10-én megjelenő Hogwarts Legacy, ami minden idők legjobb Varázslóvilágban játszódó videojátéka lehet. Pont olyan, miről annak idején kisdani és vele sokmillió rajongó álmodozott.

Persze az is lehet, hogy egy gigászi pofáraesés lesz a dologból, és sajnos e mellett is számos lehetséges okot tudok felsorolni (itt olvashatsz róla), de most inkább legyünk pozitívok, hátha azzal bevonzzuk a jó játékot. Hogy jobban menjen a dolog, gyorsan össze is szedtem 5 okot, ami

1. Nagyon rég volt már…

Tudom, nagyon triviális, meg minden, de tényleg nagyon régen volt már a Harry Potter univerzumában játszódó videojáték. Jó meg pláne. Persze, most lehet mondani, hogy az utóbbi néhány évben azért akadtak mobilos HP-játékok, komoly pofát viszont senki nem vágna ehhez a mondathoz.

Az utolsó, még a filmek alapján készült játék a 2011-es LEGO Harry Potter: Years 5-7 volt, mellette pedig a Halál ereklyéi második adaptációjával ijesztgettek minket. Szóval maradjunk annyiban, hogy 2004-ben Sirius Blackkel és Csikócsőrrel a minőség is tovaszállt.

Ha a Hogwarts Legacy valóban olyan, vagy feleannyira szabad lesz, mint amilyennek ígérik, és a lelkes játékosok felfedezhetik benne a Roxfortot, bemerészkedhetnek a Tiltott rengetegbe, és mókázhatnak kicsit Roxmortsban, akkor sokan már elégedettek lesznek. Tudom, alacsonyan van a léc, de ilyen  grafikával, aláfestő zenével, és tetszőlegesen megalkotott karakterrel maximum csak a képzeletünkben játszhattunk a Varázsvilágban.

2. Akad benne tartalom

Az már plusz lehet a fentiek után, hogy lesz is benne tartalom. Persze a megfelelő adagokban, hiszen a múltkor megbeszéltük, hogy a túl sok is lehet annyira rossz, mint a túl kevés. A hangsúly a mértékeken van, de ha a fejlesztők ezt eltalálják, akkor bizony dörzsölhetjük a tenyerünket.

Tartalom alatt viszont nagyon sok mindent lehet érteni. Küldetéseket, különböző kisebb-nagyobb melléktevékenységeket, gyűjtögető cuccokat vagy akár easter eggeket. Én például tudnék örülni egy varázslósakkos mellékküldetésláncnak, ami olyan is lehetne, mint a Cyberpunk boxolós feladatai. De menő lenne varázslókártyákat gyűjtögetni, vagy elfeledett varázslatokat tartalmazó pergamenek után kutatni.

Ha a fejlesztők egy csomó kreatív tevékenységgel és tartalommal meg tudják tölteni ezt a csodálatos világot, ami egyébként is adja magát a legfurább ötleteknek, és a játékos egy idő után ezeket nem érzi fáradtságos munkának (helló, Assassin’s Creed), akkor nagyon jól fogunk szórakozni. Az eddig bemutatott előzetesekben nyilván nem fogják ellőni az összes puskaport, de így is láthattunk néhány érdekességet ezen a téren is.

3. Érdekes, jól megírt történet

blank

Nagyon csúnya volna, ha a Hogwarts Legacy-nak nem tudnának egy épkézláb történetet keríteni, hiszen az egész alapja egy megkerülhetetlen nagyságú irodalmi műalkotás. Mivel a hivatalos szinopszis szerint legalább száz év választ el minket a Harry Potter eseményeitől, de még Voldemort születésétől is körülbelül 30 évre vagyunk, tulajdonképpen olyan sztorit kerítenek neki, amilyet csak akarnak. Mindössze arra kell figyelniük az íróknak, hogy az jól illeszkedjen a Varázslóvilágba, illetve ne bomlasszák a már meglévő történeteket.

Egy csomó új karaktert lehet beemelni, tovább lehet bővíteni a mágikus univerzumot, de a fejlesztők lehetőségeinek sorolását holnap reggelig folytathatnám. Óriási kihagyott ziccer volna, ha ezt ne tudnák megugrani. Egy jó történet ebben a fantasztikus világban talán még a játékmenet és az egyéb tartalmi hiányosságokat simán el tudná fedni, szóval reméljük a legjobbakat.

Ja, és egyébként még az is adott, hogy egy csomó ismert szereplő-család felmenőjét – mint easter egg – bemutassák, és ha minden igaz, akkor találkozunk majd eggyel-kettővel. Az egyik például Sirius Black őse lesz, akit a Roxfort igazgatójaként ismerhetünk meg, de valószínűleg a Weasley famíliával is összefuthatunk a folyosókon.

Fun fact: Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore is pont abban az időszakban járt a Roxfortba, amikor a Hogwarts Legacy játszódik.

4. Kiegyensúlyozott rendszer

blank

Szóval volt egy nagyon gyászos időszak a Potter-játékok karrierjében, amikor az EA valamiért úgy döntött, hogy az utolsó két etapból kvázi egy Call of Duty-t csinál. De komolyan! A Halál ereklyéiben csak menni kellett és mintha egy gépfegyver lenne a pálcánk, csak szórni az átkot a szembejövő halálfalóra. Csak és kizárólag akció volt az egész.

Ebbe a hibába szinte biztosan nem fognak beleesni az Avalanche fejlesztői, akik az első bemutatók során megmutatták nekünk a pörgős csatákat, úgy pedig a hálókörletünk berendezgetését és egyéb nyugis tevékenységeket. Ha ezek a részek valóban ennyire kiegyensúlyozottak lesznek, akkor egyikre sem fogunk hamar ráunni, és mindig szívesen fogunk beugrani egy újabb harcba, mint ahogyan vágunk neki Roxfort felfedezésének.

5. Remek karakterek

blank

Persze nem elég néhány ismerősen csengő nevet bedobni és máris le van tudva a karakterépítés. A Harry Potter-könyvek és a filmek is tele vannak érdekes, jól megírt karakterekkel, így jogosan várható el a Hogwarts Legacy-tól is ugyanez.

A Roxfort teljesen üres volna nélkülük, így reméljük, hogy nem csak random, néhány sort ismételgető NPC-vel töltik meg a varázslóiskolát, hanem sikerül azért összehozni egynéhány szerethető, jobb esetben emlékezetes karaktert, akit aztán jó lesz felemlegetni egy-egy Harry Potteres beszélgetés alkalmával.

Állítólag, de szigorúan csak állítólag, a fejlesztők elmondása szerint tehát erre is nagyon odafigyeltek, így néhány diáktársunkkal összebarátkozhatunk, akiket aztán elvihetünk magunkkal a küldetésekre. Hogy ez az ismerkedős rendszer a történet egy központi része lesz, vagy csak egy opcionális dolog, azt nem tudni, de elvileg több barátot is szerezhetünk majd.

Azt sajnos nem tudjuk megmondani, hogy a fentiek közül melyik fog bejönni, avagy sem, de mi reméljük a legjobbakat. Nem csak azért, mert a Harry Potter-franchise megérdemel egy ilyen kaliberű remek játékot, hanem a játékosok is, akik most nagyon nagy reményeket támasztanak a Hogwarts Legacy elébe. Ha viszont csak a fentiek fele megvalósul, akkor van rá esély, hogy elvarázsol majd bennünket. Február 10-én kiderül.

Ezt is érdemes elolvasnod:

Cyberpunk-effektus? – 5 lehetséges ok, amiért sz@r lehet a Hogwarts Legacy

 

blank

shop.leet.hu
×
blank