A Hogwart Legacy lehet Ron irdatlanul ízléstelen ünnepi talárja, vagy akár egy gyönyörűszép patrónus. Most az előbbi lehetőséget vizsgáljuk meg közelebbről.

Hamarosan megjelenik kétség kívül minden idők egyik legígéretesebb Harry Potter játéka, pontosabban az 1800-as évek végének varázslóvilágában játszódó Hogwarts Legacy. Az Avalanche Software fejlesztőin óriási a nyomás, hiszen az alkotásuk lehet az a videojáték, amiről a rajongók immáron több mint 20 éve szüntelen álmodnak.

Erre azonban pontosan ugyanannyi az esély, mint hogy egy óriási csalódás lesz, ezért két cikkben arról elmélkedek, hogy mi az az 5 lehetséges dolog, ami miatt egy remek, és melyek azok az okok, amik miatt egy rossz játék lehet végül a Hogwarts Legacy.

Kezdjük az utóbbival.

1. Túl nagyra fújt hype

Minél nagyobb a hype, annál nagyobb a bukás.

Akár ezt is mondhatta volna a sith mester, Dooku gróf, és még csak nem is tévedett volna. Minél nagyobb őrület alakul ki egy megjelenés előtt álló játék körül, úgy törvényszerű lesz a bukása. A hype-pal ugyanis nem csak a várakozás, hanem a játékkal szemben támasztott elvárások is egyre nagyobbak lesznek, melyeket eddig csak nagyon kevés, és nagyon szerencsés fejlesztőcsapatnak sikerült csak megugrania.

A Cyberpunkkal is láttuk mi lett: az emberek többsége felkészült a valaha készült legjobb videojátékra, ami nem csoda, hisz szinte a csapból is ez a játék folyt, amiről még az is hallott valamit, aki egyáltalán nem játszik semmivel. Aztán eljött a megjelenés és kiderült, hogy a régebbi konzolokon konkrétan játszhatatlan, a többin pedig vállalhatatlanul sok hiba volt vele. Arról már nem is beszélve, hogy a CDPR az ígéreteinek csak egy részét váltotta be végül. Bár a CP2077 azóta gyökeresen megváltozott, és több, mint egy korrekt cím lett belőle, de a játékosok átverését már sosem mossa le magáról.

Nos, ugyan a Hogwarts Legacy-val a fejlesztők valamivel óvatosabbak, sajnos, nem sajnos J.K. Rowling varázslóvilágát túltolt marketing nélkül is millióan, ha nem milliárdan imádják szerte a világon. Az Avalanche és a Portkey játékát pedig már most minden idők legnagyobb Harry Potter világában játszótó programnak titulálják, ami olyan elvárásokat támaszthat elé, melyeket egyszerűen képtelen lesz megugrani. Így pedig hiába lett egy jó alkotás, sokan csalódásként fogják elkönyvelni.

2. Gyenge történet

A Hogwarts Legacy-ból csak az elmúlt egy évben több elég hosszú bemutatót kaptunk, így nagyjából körvonalazódhat, hogy pontosan miféle játékhoz lesz szerencsénk. Ezek azonban nagyrészt a játékmenetre, a környezetre, vagy a karakterekkel való interakcióra fókuszáltak, a történetről viszont csak nagyon keveset tudhattunk meg.

Nagyon reméljük, hogy ennek csak az az oka, hogy ebből mindent szeretnének meghagyni a játékosoknak, és nem pedig az, hogy konkrétan nincs, esetleg kínosan blőd és rossz. Jó, azt tudjuk, hogy lesznek gonosz mágusok és koboldok, ami a minimum, de hogy pontosan mi lesz a központi szál, arról egyelőre halványlila gőzünk sincs.

Hogyan fog illeszkedni a Harry Potter-történetekhez, illetve hogyan viszonyul majd a Fantasztikus Állatok-filmsorozathoz? Utalások mindkettőre vannak, a Roxfort igazgatója például a Black család sarja, a karakterünknek pedig olyan mágikus állatgyűjteménye lehet, mint amilyen Goethius Artemis Fido Salmandernek is volt.

De hiába a filmes utalások, sajnos nagyon sok dolog utal arra (lejjebbi pontokban), hogy a Hogwarts Legacy-ban nem a történet lesz a hangsúlyos, ami egy ekkora irodalmi műhöz elég méltatlan. Ha valóban így lesz (amit csak február 10. után tudunk megmondani), akkor sokaknak kisebb csalódást fog okozni.

3. Fölösleges tartalmak és súlyos hiányzók

Nehéz megtalálni az egyensúlyt egy nyílt világú játékban, hiszen amellett, hogy koherens történetet kell írni, azok mellé kellő mennyiségű mellékküldetést, és különböző tevékenységeket kell kitalálni. Az arányokon nagyon sok múlhat, és az sem mindegy, hogy a játékon belül pontosan mire üthetjük el az időnket.

A Hogwarts Legacy-ban például nagyon sok dolog helyet kapott, a kérdés csak az, hogy minek a kárára mennek? Lesz benne mini-állatkert szimulátor a mágikus lényeknek, de Sims-módra hasonlító lakberendezésre is lesz lehetőség. ezek mind jópofák, de valóban erre vágynak a rajongók?

A Roxforti házak közötti pontgyűjtős versengést például kapásból elfelejthetjük, a fejlesztők elmondása szerint semmi jelentősége nem lesz. De akkor ezek szerint csak a talárunk színe és a klubhelyiség szempontjából lesz fontos, hogy a Griffendélbe, vagy a Mardekárba kerül-e a karakterünk.

Ahogyan a varázslók legnépszerűbb sportjára, a kviddicsre sem lesz lehetőségünk, ami azért is fájó, mert még a régi HP-játékokban is volt egy ilyen mód, később pedig még egy önálló játékot is megélt. Persze nem kizárt, hogy egy DLC-vel ez is megérkezik, de mégis fájó, hogy a székek méretét és színét kedvünkre változtathatjuk, míg seprűre kizárólag csak utazás céljából pattanhatunk.

4. AC-effektus

Az Assassin’s Creed játékok tökéletesen példázzák a tartalmi egyensúlytalanságot. A sorozat utóbbi három etapjával 100 óránál is többet lehet játszani, ilyen sokáig azonban csak nagyon kevesen tartanak ki. A játékosok többsége ugyanis teljesen kiég a grindban, a buta, sokszor teljesen értelmetlen gyűjtögetésben és a céltalan mellékküldetésekben, így sokan idő előtt abbahagyják.

Ha hihetünk a pletykáknak, akkor a Hogwarts Legacy nagyjából 70 órás program lesz, ami nem kevés. Ennek viszont csak akkor lehet örülni, ha nem esnek a Ubisoft fejlesztőinek hibájába, és nem pakolják tele a játékot mindenféle időhúzó és hosszútávon vérunalmas butaságokkal. A kevesebb ugyanis néha több.

5. Bug, több bug, még több bug

Aztán ott van talán a legegyértelműbb dolgok, amik könnyedén hazavághatnak bármit: a hibák. Minél nagyobb, tartalmasabb és komplexebb a játék, annál nagyobb az esély rá, hogy tele lesz mindenféle buggal és glitch-csel. Mivel az elmúlt 10 évben egyre inkább szokássá válik, hogy a fejlesztők egy alapos javításra szoruló buildet adnak ki megjelenésre a kezük közül, úgy sajnos a legnagyobb címeknél mindig benne van a levegőben egy gigászi első napi javítás.

Mivel a Hogwarts Legacy egy kifejezetten nagy kalandnak ígérkezik, úgy valószínűsíthető, hogy február 10-én lesznek vele gondok. Hogy ezek mennyire szignifikáns, a játékélményt befolyásoló hibák lesznek, azt így lehetetlen megmondani előre, de kisebb csoda kellene, hogy minden tökéletesen klappoljon.

Ha kevés hiba lesz benne, az a szerencsésebb eset, ha viszont dugig lesz mindenféle buggal, akkor akár hasonló utat kell bejárjon, mint a Cyberpunk. Én az előbbiben reménykedek, hiszen a fejlesztők azt is bevállalták, hogy a régebbi generációs kiadásokat elhalasztják, csak hogy megfelelő legyen az optimalizálás. De mint minden másról, úgy erről is csak februárban tudunk meg biztosat.

Ezek lennének hát szerintem azok a lehetségesen felmerülő okok, melyek nagyon könnyen tönkre tehetik a szuperambíciózus Hogwarts Legacy-t. Természetesen én is nagyon várom a játékot, de nagyon fontos, hogy semmilyen irreális elvárásunk ne legyen, illetve semmiképp se rendeljük be előre, inkább várjuk meg az első teszteket, visszajelzéseket.

De hogy ne csak az ördögöt hányjam a falra folyton, legközelebb azt az 5 okot szedem össze, melyek miatt potenciálisan egy varázslatos játék lehet a roxforti kaland.

A Hogwarts Legacy február 10-én jelenik meg PC-re, Xbox Series és PS5 konzolokra, Xbox One-ra és PS4-re április 4-én érkezik, júliusban pedig Nintendo Switchre is ellátogat.

Ezt is olvasd el:

Fanatikusok J.K. Rowling miatt bojkottálnák a Hogwarts Legacy-t

 

×