Kifejezetten nehéz feladat hatot kiválogatni 2022 fantasztikus tudományos áttörései és felfedezései közül, hiszen egy ilyen lista százzal is kevésnek tűnne.

2022 egészen fantasztikus év volt a tudományos felfedezések tekintetében. Megannyi áttörő siker, korábban elképzelhetetlennek tartott bizonyítás, új és forradalmi technológiák megjelenése tarkították a tudomány világát, ezért különösen nehéz csak egy párat is kiemelni közülük.

A teljesség igényével szinte minden jelentős idei kutatást szummázva lehet szemlézni a Wikipédia arra vonatkozó szócikkében, alább viszont az általunk legelképesztőbbnek vél hatról olvashatsz egy kicsit bővebben.

Bionikus szem

Moorfields Szemkórház sebészei számára különösen izgalmasan indult az év, amikor végrehajtották Nagy-Britannia első bionikus szemátültetését. A 88 éves páciens időskori makuladegenerációban (AMD) szenvedett, ami a látás részleges vagy teljes elvesztésével járó betegség.

A hölgy retinájába egy nagyjából két milliméteres mikrochipet ültettek, ami összeköttetésben állt egy speciális, kamerával felszerelt szemüveggel és egy számítógéppel. A kamera letapogatta a környezetet, továbbította az információt a chipnek, ami az egészet elektromos jelek útján továbbította az agyba. Ezáltal a nő tulajdonképpen visszanyerte a látását.

A bionikus szem viszont még nagyon korai kutatási szakaszában tart, azonban ha még tovább tudják finomítani a technológiát, akkor vakok és gyengénlátók tömegeinek adhat reményt. Az első ilyen szemet egyébként 2015-ben ültették be, így az idei műtét különösen fontos pontja volt a technológiának.

 

Mesterséges intelligencia, mint művészet és mindenttudó asszisztens

Jelenleg is óriási vita övezi a mesterséges intelligenciával működő képalkotó szoftverek világát, a művészek ugyanis attól tartanak, hogy a technológia miatt tömegesen veszítik el majd el az állásukat, illetve kilúgozza a művészetet.

Az AI Art, azaz művészeti képalkotás mint úgymond technológiai irányzat még gyerekcipőben jár, az elmúlt évben azonban robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül, aminek köszönhetően írott anyagból szinte már mindent és bármit képes megalkotni. A végeredmény pedig arcpirító tud lenni, hiszen nemcsak olajfestményszerű műveket képes megfesteni, hanem teljesen életszerű, fotorealisztikus képeket is, sőt, már komplett grafikai látványterveket, városokat, rajzfilmeket, koncepciós rajzokat, és még nagyon sok mindent meg lehet alkotni a segítségével.

Egy másik mesterséges intelligencia fejlesztés is nemrégiben vált szabadon kipróbálhatóvá: az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, amely szinte bármilyen kérdésre azonnal és meglepően pontos választ képes adni. Emellett szinte bármilyen szövegalkotási folyamatra, munkára alkalmazható, és bár stílusa nem sok akad, kifejezetten precíz, szinte emberi módon képes kommunikálni és válaszolni.

Példa:

„A mesterséges intelligencia alapú művészeti képalkotó programok fejlődése nagyon érdekes lehetőségeket nyithat meg a művészet területén. Egyrészt lehetővé teszik az új művészeti stílusok kialakítását és a meglévő stílusok továbbfejlesztését. Másrészt a művészek számára nyújt egy új eszközt, hogy új módokon keresztül fejezhessék ki az ötleteiket és gondolataikat. A mesterséges intelligencia segítségével létrehozott művek új dimenziókat adhatnak a művészeti élményhez, amelyeket korábban nem lehetett volna elérni.

A mesterséges intelligencia alapú művészeti képalkotó programok fejlődése azonban új kihívásokat is felvethet. Például előfordulhat, hogy a művek létrehozásában részt vevő mesterséges intelligencia eszközök által készített művek olyan minőséget és precizitást produkálnak, amelyet emberi művészek nem tudnak elérni. Ez azt jelentheti, hogy a mesterséges intelligencia használata az emberi művészek munkáját helyettesítheti, és az emberi művészeket ellehetetlenítheti a piaci versenyben.

Mindezek miatt fontos, hogy a mesterséges intelligencia alapú művészeti képalkotó programok fejlődése mellett szem előtt tartsuk az emberi művészek jogait és érdekeit, és biztosítsunk olyan lehetőségeket számukra, hogy képesek legyenek fenntartani pozíciójukat.” 

– ezt a ChatGPT írta arra a kérdésemre, hogy milyen következményekkel járhat az AI alapú művészeti programok fejlődése.

Jason M. Allen díjnyertes, a Midjourney AI művészeti programmal alkotott nagy port kavaró alkotása

A halál kicselezésének kezdete

A halhatatlanság kérdése már évezredek óta nem hagyják nyugodni az emberiséget, bár a tényleges elérése ezidáig lehetetlennek tűnt. A Yale kutatói azonban óriási áttörést értek el: a kórházakban használt szív- és tüdőgépekhez hasonló készülékkel egy OrganEx nevű – tápanyagokból, gyulladáscsökkentő gyógyszerekből, a sejthalált megakadályozó gyógyszerekből és érdekes módon idegblokkolókból álló speciális oldatot juttattak be halott sertések testébe, ami az tulajdonképpen újra működésbe indult.

Ahogy a gép elkezdte keringetni az oldatot a holttestek vénáiba és artériáiba, az agy, a szív, a máj és a vese sejtjei újra működni kezdtek, a hullákra jellemző merevség is megszűnt.

Bár a halottnak tűnő sejtek látszólag újraéledtek, a sertések nem voltak tudatuknál, vagyis nem tértek ténylegesen vissza az életbe – igaz, ez lehet az idegblokkolók miatt nem történt meg.

A kutatók egyik fő célja, hogy a jövőben növeljék az átültetésre szánt emberi szervek kínálatát, illetve, hogy megelőzzék az olyan fontos szervek károsodását, mint a szív egy súlyos szívroham, vagy az agy egy agyvérzés után. A kutatás azonban hosszútávon más érdekes eredményeket is hozhat, például az élet esetleges meghosszabbításában, vagy akár a halál kicselezését, visszafordítását is elhozhatja.

Az élet megalkotása a hagyományos módszereken túl

Egy újabb tudományos áttörés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg az élet értelmét: Cambridge-i Egyetem és a Caltech mesterséges embriót hozott létre spermium és petesejtek felhasználása nélkül. Az egér őssejtek felhasználásával létrehozott embrióból agy, dobogó szív és a test összes többi szervének alapjai fejlődtek ki.

Az őssejtek a szervezet mestersejtjei, és a szervezet számos sejttípusa közül szinte bármelyikből képesek kifejlődni. A kutatók utánozták a fogantatáskor lejátszódó természetes folyamatokat, és a korai emlősök fejlődésében megtalálható őssejtek három típusát irányították, amíg azok kölcsönhatásba nem léptek egymással. Ennek köszönhetően az őssejtek struktúrákba szerveződtek, és addig haladtak a fejlődési szakaszokon keresztül, amíg az embrióknak dobogó szíve és az agy alapjai nem alakultak ki, valamint a sárgatest, amelyből az embriók az első hetekben tápanyagot kapnak.

Más, korábban kifejlesztett szintetikus embriókkal ellentétben a kutatók embriói eljutottak arra a pontra, amikor a teljes agy elkezdett fejlődni.

A kutatást bár egereken végezték, de a kutatók remélik, hogy a technológia felhasználható lesz bizonyos emberi szervtípusok fejlesztésére. Ez a kutatás segít nekik megérteni a kulcsfontosságú szervfejlődési folyamatokat, amelyeket valódi emberi embriókon nem tudtak volna elvégezni. E tudományág további vizsgálata azonban potenciálisan elvezethet egy olyan jövőhöz, ahol az egyes emberi szerveket laboratóriumi körülmények között őssejtek felhasználásával lehet növeszteni, hogy aztán emberi betegbe lehessen őket beültetni.

A mesterségesen létrehozott egérembriók

A világmindenség kezdetébe pillantás

Azt már a fellövésének pillanatában tudhattuk, hogy a James Webb űrteleszkóp történelmi képekkel fog szolgálni, mégsem lehet elégszer rácsodálkozni az emberiség egyik legfantasztikusabb eszközének folyamatosan érkező eredményein és felfedezésein.

A JWST június 21-én kezdte meg az adatgyűjtést, a NASA pedig nem egészen egy hónappal később, július 12-én tette közzé az első képeket és spektrumokat. A kutatók naponta fedeztek fel rajtuk újabb és újabb galaxist, amelyek messzebb találhatóak, mint bármi, amit korábban valaha észleltek. A Hubble legmélyebb felvételei több mint 100 órás megfigyeléssel készültek, és az általa talált legtávolabbi galaxis akkor ragyogott, amikor az univerzum a jelenlegi 13,8 milliárd éves korának mindössze 3%-a volt. A JWST azonban mindössze egy tucat óra alatt felfedezett egy olyan galaxist, amely további 50 millió évvel tolta vissza a rekordot, és egy másik, valószínűleg még 100 millió évvel korábbi galaxist. Ezek a korok durva becslések, és csak most kezdik megerősíteni őket, de azt mutatják, hogy a JWST mélyen be tud tekinteni a világegyetem galaktikus gyermekszobájába.

A James Webb mindezentúl őrületes mennyiségű új felfedezéssel, észleléssel és megfigyeléssel egyre közelebb visz bennünket a földön kívüli élet megleléséhez is. A teleszkóp irtózatos távolságokból képes analizálni egyes exobolygók légkörét, mint például a Földtől 700 fényévnyire található Szaturnusz-tömegű WASP-39b-t, amely légköre jelentős kén-dioxidot tartalmaz, de még a szulfidokból és szilikátokból álló felhők jelenlétét is képes volt kimutatni. Ez az első alkalom, amikor ilyen részletességgel képesek voltunk megfigyelni egy Naprendszeren kívüli bolygót.

A James Webb viszont nem csak egy nagy teleszkóp, hanem egy valódi időgép is. Minél messzebb lát el, annál régebbre tekintünk vissza az univerzum történelmébe, úgy annál ősibb elemzéseket és megfigyeléseket végezhetnek a kutatók. ezekkel pedig egyre közelebb jutunk a világmindenség keletkezésének megfejtéséhez is, ami azt jelentheti, hogy a James Webb nem csak a földön kívüli élet mibenlétére, hanem az ősrobbanás mikéntjére is választokkal szolgálhat.

Az alábbi képen például azt láthatjuk, ahogyan ez a galaxis kinézett galaktikus léptekben csekélynek számító 300 millió évvel az ősrobbanás keletkezése után, valamivel több, mint 13 milliárd évvel ezelőtt.

Az a kis cseresznye valójában az emberiség legősibb időkről készült fotója

Mesterséges féregjárat

Amióta Albert Einstein és Nathan Rosen 1935-ben először felvetette a féregjáratok létezését, azóta kizárólag a sci-fi történetek birodalmában találkozhattunk velük. A féreglyukak, már néven az Einstein-Rosen-hidak olyan elméleti struktúrák, amelyeknek két vége a téridő különböző pontjain található. Ez az alagút összeköthet két fizikailag nagy vagy kis távolságban található pontot, esetleg két különböző idősíkot.

Most a tudósok a féreglyukakat a Csillagkapu, az Interstellar és a Star Trek kitalált univerzumából a mi világunkba emelték át, vagyis csak nagyjából. Az MIT, a Caltech és Harvard kutatói két szimulált fekete lyukat hoztak létre egy kvantumszámítógépben, és sikeresen üzenetet továbbítottak közöttük, ezzel lényegében alagutat hozva létre a téridőben.

Ugyan a kutatók a fizikai térben nem hoztak létre tér- és időszakadást, úgy tűnt, hogy a kvantumszámítógépen kvantumkódok segítségével „teleportált” információ alapján egy átjárható féregjárat jött létre. Ezzel pedig egyre jobban kezdik megérteni a féregjáratok működését, ami a jövőben segíthet a fizikai térben is létrehozni őket.

A listát még nagyon hosszasan lehetne mivel folytatni, de akkor valószínűleg holnap estig is itt gubbasztanék a klaviatúra fölé görnyedve, és valószínűleg még akkor sem végeznék. 2022 különösen gazdag volt a tudományos áttörésekben, és nagyon reméljük, hogy az előttünk álló esztendő sem lesz ennél szegényebb.

Ha pedig más tudományos áttöréssel is bővítenéd a listát, akkor azt mindenképp tedd meg kommentben!

Ezt is érdemes elolvasnod:

6 kütyü, amit teljesen véletlenül találtak fel, de örökre megváltoztatták a világot

 

×