Kiszivárogtatta a producer: ennyit keresnek a zenészek a streamelésből

Időről időre hallhatod, hogy a zenészek ki vannak bukva az olyan streaming szolgáltatóktól kapott részesedés miatt, mint a Spotify, a Deezer, vagy a YouTube Music. Minden okuk megvan az elégedetlenségre, ha megnézzük, hogy a legnagyobb és legelterjedtebb alkalmazások mennyit fizetnek nekik lejátszásonként.

A lapokat L.Dre amerikai zenei producer teregette ki nemrég a YouTube-csatornáján – szúrta ki a PC World. A videóban főleg a Spotify és az Apple Music összehasonlításáról van szó:

L.Dre azt osztotta meg, hogy két dalának 4-4 millió lejátszása után mennyi pénz ütötte a markát az egyik, illetve a másik szolgáltatónál.

Hamar kijött, hogy a Spotify kicsit sem nevezhető nagyvonalúnak a nagy vetélytárs Apple-lel szemben (SŐt!): amíg előbbi 13.200, addig utóbbi 40.000 dollár részesedést küld, még egyszer, 4.000.000 lejátszás után. Hogy ez mennyire korrekt, vagy sem, nem a mi dolgunk eldönteni, hanem a zenészeké, akik a különböző szolgáltatóknál ennyit kapnak a dalaik egyszeri lejátszásáért:

1. Tidal – 0,013 dollár
2. Apple Music – 0,01 dollár
3. YouTube Music – 0,008 dollár
4. Deezer – 0,0064 dollár
5. Amazon Music – 0,004 dollár
6. Spotify – 0,0033 dollár
7. Pandora – 0,0013 dollár

Ezek az összegek persze az átlagos, vagy kis méretű közönséggel rendelkező előadóknak járnak, hiszen a nagy sztárokért nekik is versenyezniük kell, ha azt akarják, hogy megjelenjenek náluk, szóval A-listás zenészeknél külön alkuk mentén megy a díjazás. Ennek több oka van: egyrészt ugye sokat ér a márka, amit jelentenek, másrészt minél nagyobb a produkció, annál nagyobbak a vele járó költségek is, hiszen például nagy stábra van szükség hozzájuk. Meredek ugyanakkor, hogy ugyanazon előadó mekkora különbséget tapasztal az egyes szolgáltatóknál.

Ezer dollár megkereséséhez a legjobban fizető Tidal-on 76.920, míg a legszűkmarkúbb Pandoránál 769.200 lejátszás kell.

A kapott pénzzel mondjuk mindnél elégedetlenek a zenészek, szóval nem kizárt, hogy a 2000-es évek forgatókönyvíró sztrájkjához hasonlóan egyszer az előadók is bekeményítenek.

A szolgáltatók meg közben egyéb kreatív módszerekkel próbálnak több pénzt keresni: