A Bitcoin bányászata károsabb a környezetre, mint a globális marhahús-előállítás

A világ legnagyobb és legismertebb kriptovalutájának, a Bitcoinnak a bányászata mára károsabb a természetre, mint az arany kitermelése, vagy mint a globális marhatenyészet, marhahús-előállítás.

Az az Új-Mexikói Egyetem kutatóinak a Nature című folyóiratban publikált újabb tanulmánya szerint a Bitcoin bányászatának energiaigénye az elmúlt hat évben 126-szorosával nőtt meg, ez a folyamat pedig a kriptovilág állításaival szemben nem úgy tűnik, hogy csökkenne, sőt. A kutatók szerint, ha nem történik valami drasztikus változás, akkor a Bitcoin-bányászat idővel egyre szennyezettebbé és éghajlatkárosítóbbá válik.

A tanulmány szerint ugyanis a BTC 2016-ban egyetlen érme kibányászása még csak 0,9 tonna szén-dioxid-kibocsátásával járt, ami 2021-re 113 tonnára nőtt per érme.

Ennek legfőbb oka, hogy ez idő alatt egyre többen kezdtek el kriptovaluta-bányászattal foglalkozni, illetve egyetlen érme kibányászásában költsége is jelentős mértékben, körülbelül 130.000 forintról 14 millió forintra emelkedett.

A kutatók szerint így minden egyes 2021-ben létrehozott BTC átlagosan 11.314 dollárra, a vizsgált időszak árfolyamán mintegy 3,5 millió forintra tehető éghajlati kárt okozott. A tavalyi évben bányászott érmék CO2-kibocsátásával okozott teljes globális kára pedig meghaladta a 3,7 milliárd dollárt, azaz 1147 milliárd (!!!) forintot. A Bitcoin ezzel a különösen magas környezetkárosító mértékkel a többi energiaintenzív vagy erősen szennyező árucikk, például a marhahús-előállítás, a földgázalapú villamosenergia-termelés, és a nyersolajból előállított benzin kategóriájába sorolható.

A kutatás azonban csak a bányásztevékenység környezetszennyezését vizsgálja, nem pedig a teljes folyamatot. Ahogy ugyanis kiemelték, a vizsgált majd összevetett más területek teljes életciklusát vizsgálták az eszközök előállításával együtt. A Bitcoin esetében viszont nem; csak a 2016-2021-es időszak volt terítéken, illetve a kárbecslés nem tartalmazza a bányászati eszközök hűtéséből, felállításából, legyártásából, illetve a hulladékából származó károkat sem.

A szakemberek szerint a Bitcoin-bányászattal járó környezeti károk bár növekvő tendenciát mutatnak, a bányászati módszer leváltásával jelentős mértékben tudnának ezen javítani. A BTC jelenleg a proof-of-work modell szerint működik, ami azt jelenti, hogy az eszközöknek bonyolult (és egyre bonyolultabb) matematikai folyamatokat kell megoldania ahhoz, hogy „kibányásszon” egy érmét. Ez azonban roppant energiaigényes folyamat, és mivel a bányászható Bitcoin mennyisége bizonyos időközönként lefeleződik, a gépeknek egyre többet és jobban kell dolgoznia az érmékért.

Ezzel szemben az úgynevezett proof-of-stake úgy működik, hogy a validálóknak érméket kell tartaniuk és feltölteniük, a blokklánc következő blokkíróját pedig véletlenszerűen választják ki, a nagyobb tétekkel rendelkezőknek nagyobb esélyt adva. A POS a véletlenszerűségre és az érvényesítés megosztására támaszkodva nem igényel jelentős számítási teljesítményt, ezért a POW-bányászathoz képest töredéknyi villamos energiát használ.

A Bitcoin utáni második legnagyobb kriptovaluta, az Ethereum a hetekben állt át erre az előállítási eljárása, ami a becsült energiafelhasználását 99,95%-kal csökkentheti.

Bár a POS egy lehetséges és jó alternatíva lehet, a Bitcoin esetében az átállást számos technikai akadály nehezíti. Ezek miatt pedig a kutatók úgy vélik, hogy a piacvezető kriptovaluta környezetszennyező hatása az elkövetkező időszakban még nagyobb mértékben növekedhet.

via – New Scientist, Futurism, Nature