A 17 éves ukrán Igor Klimenko és családja az év elején kénytelen volt elhagyni kijevi otthonukat, amikor Oroszország megkezdte Ukrajna megszállását. A fiú hetekig csak bombák robbanását hallotta az óvóhelyként kialakított pincében, ahol meghúzták magukat, aminek hatására elhatározta, hogy megtalálja a módját annak, hogy segítse honfitársait az ország védelmében, így jutott eszébe egy taposóakna-kereső drón ötlete.

A fémdetektorok, az aknaszondák és a robbanóanyagok kiszimatolására kiképzett állatok a legelterjedtebb és legolcsóbb módszerek a taposóaknák felderítésére, ezeknek azonban van egy nagy hátránya. Fizikailag az akna közelébe kell merészkedni, ami önmagában még nem aktiválja a robbanóanyagot, azért elég izzasztó mutatvány. A 17 éves fiú ezt vette alapul, vagyis egy olyan megoldást akart találni az aknák felkutatására, ami sokkal kisebb személyes kockázattal jár.

Így jöttek képbe a drónok, melyeket az aknakeresők távolról tudnak irányítani.

Találmánya egy 4DRC F5 PRO quadcopterrel kezdődik – ez egy viszonylag olcsó, kereskedelmi forgalomban is kapható drón, amit gyakran használnak fotózáshoz és videózáshoz. Klymenko egy speciális fémdetektort készített kifejezetten a drónra tervezve, ami az eszközről lelógva képes a föld alatt lévő aknákat azonosítani. A felszállás előtt a drón rögzíti a statikus GPS-koordinátákat, majd várja, hogy Klymenko beállítsa a földrajzi keresési sugarat.

Amint a csatlakoztatott fémdetektor megtalálta az aknát, infravörös jelet küld a felhasználó által kezelt Arduino lapon lévő fototranzisztornak. Klymenko írt egy C++ kódot, amely a drón sebessége, valamint a kezdeti GPS-szkennelés és az infravörös jel vétele között eltelt idő alapján két centiméteres pontossággal meghatározza az akna GPS-koordinátáit.

A fiú azt reméli, hogy a találmánya segíthet a civileknek elkerülni a taposóaknákat, és a háború befejezése után a hivatásos aknamentesítők számára is hasznosak lehetnek.

A fiú itt még nem állna meg, és még tovább fejlesztené az aknakereső drónját. Egy festékszóró rendszer lehetővé tenné, hogy a drón a földön is megjelölje a taposóaknák helyét, míg egy talajradar tovább javítaná a detektor pontosságát, sőt, már egy mesterséges intelligencián is dolgozik, ami képes lehet pontosan meghatározni az akna típusát. A terve, hogy még idén egy olyan eszköze legyen, amit tömegesen be tudnak majd vetni a semlegesítési műveletekben.

De nem ő az egyetlen ukrán, aki drónokat vet be az ukrán-orosz háborúban:

Informatikusokból áll az ukránok egyik legkeményebb egysége