Az emberiség már az emlékezete óta megállás nélkül gyártja a mítoszokat az őt körülvevő dolgok és jelenségek köré, ez pedig a nagy és felvilágosult világunkban sincsen másként. Persze szeretjük azt hinni magunkról, hogy attól, hogy a világ szinte összes ismerete elfér a tenyerünkben automatikusan többek leszünk a mítoszok szerint élő őseinktől, valójában azonban pontosan ugyanazt csináljuk mint ők, csak épp máshogy.

Legkézenfekvőbb példa erre az UFO-hívők esete, akik szentül meg vannak győződve róla, hogy az idegenek már évezredek óta látogatnak minket, vagy egyenesen már itt is élnek közöttünk, csak még nem tudunk róla. Az ilyen és ehhez hasonló mítoszok leginkább a kézenfekvő, egyértelmű és könnyen érthető tudás hiányában alakulnak ki, majd terjednek el. Így magyarázhatók egyszerűen azok a dolgok, amiket az emberiség, vagy épp az adott személy nem ért.

Régen mítoszokat alkottak a különböző időjárási jelenségek mellé, mítoszokat alkottak a csillagok és az égitestek – mint a Nap és a Hold – köré, most pedig mítoszokat alkotunk többek között a komplex technológiai vívmányok, eszközök vagy programok köré, melyek működését egy átlagos felhasználó nem érti.

Az így kialakult hiedelmeknek persze mindig van valami valóságmagja, ami viszont abból kiburjánzik nem feltétlenül fedi a valóságot. Sőt, akadnak olyanok is, melyek valaha valóban hasznosak lehettek, mára azonban mítosz-szerű tévhitekké váltak, melyeket jobb volna mihamarabb elfelejteni.

Ezekből szedtünk össze most hetet.

1. A böngésző inkognitó módja mindent elrejt

Ebben a mítoszban már egyre kevesebben hisznek, ugyanakkor még mindig tömegek gondolják azt, hogy amikor átváltanak a webböngésző inkognitó módjára, az minden tevékenységet elrejt. Valójában persze ez egyáltalán nem igaz, az inkognitó mód ugyanis – felhasználói oldalról – csak arra jó, hogy ha pornót nézel titokban, az ne jelenjen meg a böngészési előzményeidben.

Persze emellett a cookie-k és a webhelyadatok sem kerülnek tárolásra, de ez is csak addig tart, amíg be nem jelentkezel valamilyen személyes profilodba, onnantól kezdve ugyanis az adott oldal simán lekövet, sőt, még az IP-címed is látható marad.

De igazából csinálj bármit az inkognitó módban, azt a szolgáltatód így is, úgy is látni fogja, azaz a kormányzati szervek is. Szerencsére azonban már egyre több böngészőnek van valódi privát módja (az egyik legjobb ebben a Brave), ha viszont tényleg teljesen biztosra akarunk menni, akkor érdemes inkább VPN-t is használni.

2. A mobiltelefon nem lehet vírusos

Az a baj, hogy a mobiltelefon még a valódi vírusokat is simán eltárolja a felületén, nemhogy a kifejezetten rá írt programokat. Pedig ha hiszed, ha nem, sokan tényleg azt hiszik, hogy a mobiltelefonra, főleg ha az egy iPhone, nem kerülhet virtuális kártevő, pedig nagyobbat talán nem is tévedhetnek.

Az Android és az iOS rendszerek leegyszerűsítve ugyan, de szinte pont úgy működnek, mint bármelyik operációs rendszer. Így a mobilt használók nemcsak kamu weboldalakkal szívhatják meg, hanem bizony nagyon komoly kártevőkkel is, melyeket bekapva sokaknak az életének egy jelentős része a heckerek kezébe kerülhet. Számos adat, amit a telefonon tárolunk a támadókhoz kerülhet, amihez sok esetben már annyi is elég lehet, ha rossz alkalmazást töltünk le.

Sőt, a mobilos támadások száma exponenciálisan növekszik, a biztonsági kutatók pedig egyre másra jelentik a fertőzött alkalmazásokat, melyek milliószámra szedik az áldozatukat. De ez is csak azt mutatja, hogy az emberek jelentős része még mindig abban a tévhitben él, hogy a mobilja tökéletes biztonságban van. Persze a mobilos kártevők másképpen működnek, mint a számítógépes vírusok, a veszély azonban nagyon is hasonló mértékű.

3. Ha minden csík megvan, akkor tökéletes a szolgáltatás

Mondjuk ennek azért van egy kis valóságtartama, viszont a közhiedelemmel ellentétben azért nem teljesen igaz. Az, hogy minden sávunk megvan, valójában nem jelenti azt, hogy tökéletes, vagy egyáltalán jó a szolgáltatás.

A telefon jelzősávjai a közeli mobiltornyoktól kapott jelerősséget jelzik, vagyis a meglévő hálózattal való kapcsolatot mutatják, de nem a hálózat és a szolgáltatás konkrét minőségét. Így fordulhat például elő az, hogy az összes sávot kijelzi a telefonunk, mégis gyatra a szolgáltatás – például azért, mert sokan használják egyszerre ugyanazt a hálózatot. Érdemes ezért másfajta jelzéseket is használni a készülék beállításai között, amik a szolgáltatás állapotát is kijelzik.

4. Hagyni kell lemerülni a telefon akkumulátorát, így tovább fog tartani

Nos, ennek is van valami valóságtartama, vagyis egykor még volt, mára azonban csak rossz beidegződés az egész, amit jobb is, ha mielőbb elfelejtünk.

A vélekedés, miszerint jobb, hogy ha hagyjuk a lehető legalacsonyabb töltöttségi szintre lemerülni a készüléket, és csak akkor töltőre dugni, még a nikkelalapú akkumulátorok idejéből maradt fenn, amikor tényleg sokat számított, hogy mikor kezdjük a töltést. ezek az akksik ugyanis a memóriaeffektusukról voltak hírhedtek, amik „megjegyezték” a teljes töltési ciklusokat. Vagyis ha nem merült le a telefon, akkor egyre rövidebb és rövidebb töltési ciklusokra kezdett emlékezni, amitől tényleg leromlott a kapacitásuk.

A legtöbb ma használatos kütyü azonban már lítium-ion akkumulátorral működik, ami teljesen eltér a nikkelalapú testvérétől. Sőt, inkább annak ellenpólusa: ha hagyjuk teljesen lemerülni a modern akksikat, az árthat nekik, és rövidebb üzemidőre lesznek képesek. A lítium-ion akkumulátorok olyan töltési ciklusokra lettek tagolva, melyek egy teljes töltéssel érnek fel. Ez azt jelenti, hogy ha a telefont 50%-ról a teljes töltöttségi szintre töltöd, az csak egy fél ciklusnak fog megfelelni.

A ScienceABC szerint a modern akkumulátorok esetében az a legjobb, ha 20%-os szinten rakjuk fel őket a töltőre.

5. Túltöltődik a laptop

Valószínűleg ez minden idők egyik legelterjedtebb technológiai mítosza vagy tévhite – nevezzük, ahogy akarjuk. Ettől a mítosztól tartva egyesek még a laptopjukat sem töltik fel teljesen, és inkább kihúzzák a töltőkábelt, mielőtt 100%-ot ütne a mutató.

Pedig erre egyáltalán nincsen szükség, a laptopok ugyanis tartalmaznak egy integrált áramkört, ami automatikusan lekapcsolja az áramellátást, amint az akkumulátor eléri a 100 százalékot. Az akkumulátort egyszerűen nem lehet túltölteni, és azokat a károkat, amiktől rettegnek a hívők, leginkább az akkumulátor és a laptop testének túlmelegedése okozza.

Hasonló a helyzet egyébként a fent már kivesézett okostelefonok akkumulátorai esetében is. Az emberek azt hiszik, hogy az okostelefon éjszakai töltése károsítja az akkumulátorokat, pedig csak nem töltenek tovább.

6. Előbb biztonságosan le kell csatlakoztatni a külső tárhelyeket, mielőtt kihúzzuk  a gépből

Az a hiedelem, miszerint előbb biztonságosan le kell csatlakoztatni a külső tárhelyeket, mielőtt kihúzzuk  a gépből is egy régről visszamaradt dolog, aminek igazából már nem sok létjogosultsága van. Mondjuk személy szerint régen is csak nagyon kevés embert láttam, aki mindig, szabálykövetően kattintott az eszközkiadás gombra, mielőtt kihúzta volt a pendrive-ját, de azért még így is sokan vannak, akik hiszik, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor tönkremegy az adathordozó.

Nos, ez nagyon régen még így volt, mára azonban már nem sok alapja van. A legnagyobb zavart talán az okozhatja, hogy a menüpont a mai napig jelen van a Windows-ban, bár a Microsoft már tervezi kiszedni egy frissítéssel. A lényeg, hogy igazából simán, bármiféle probléma nélkül kihúzhatjuk a gépből a külső eszközöket, és nem kell aggódnunk az állapotuk miatt ~ alapértelmezett beállítások szerint.

Amire viszont figyelni kell, az az, hogy a kihúzáskor ne másoljunk rá vagy róla semmit, illetve hogy a Lemezkezelés beállítások között nincs-e bekapcsolva a „Jobb teljesítmény” funkció. Ellenkező esetben úgy húzogatod az adathordozóid, ahogy akarod.

7. Több megapixel = jobb kép

A legtöbb ember számára a sok-sok megapixeles kamera az egyenlő a jobb képminőséggel is. Nagyrészt ezért is csúfolják az Apple-t, amiért a legdrágább csúcskészülékeibe „csak” 48 megapixeles kamerát rak, miközben a nagy konkurenciák már a 200-ba kóstolnak bele. Ez azonban egy egészen nagy tévút, ami jellemzően meddő és buta vitákba szokott torkollni.

A több megapixel ugyanis nem eredményez jobb képeket, sőt! Sok esetben azt láthatjuk, hogy néhány régebbi iPhone, amiben 12MP-s kamera dolgozik, jobb képeket és videót készít, mint egy mai középkategóriás 48MP-es konkurens. Hát mi erre a magyarázat?

Nos, az, hogy nem minden a megapixel. A Digital Trends magyarázata szerint a megapixelek csak egy részét képezik a képminőségi egyenletnek. Az érzékelő mérete, a képfeldolgozási képesség és egy csomó más aspektus ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a megapixelek száma. Sokan mégis a jobb képminőség szinonimájaként használják a jól csengő hívószót – főleg a gyártók.

Ez lenne hát az a hét tech-mítosz, amiben nagyon sokan hisznek, jóformán teljesen alaptalanul. Persze még ezeken kívül is akad egy csomó más, amit a listára lehetett volna rakni, de akkor soha nem érne véget a felsorolás. Ezért, ha TE ki tudod még egészíteni valamivel, akkor azt mindenképp kommenteld a cikk alá!

via – 24.hu, Microsoft, ScienceABC, CNET, ZDNet, SlashGear

Na és az összeesküvés-elméletekről szóló cikkünket láttad már?

A világ 9 legeszementebb összeesküvés-elmélete, amiben tömegek hisznek