Félő, hogy a törvények már a büdös életben nem fogják beérni a mesterséges intelligencia fejlődését, szóval ami a beszabályzását illeti: ez a hajó elment. Az egyetlen reményünk éppen a belé vetett hit; az, hogy

az AI majd biztos nem akar minket bántani.

Egyébként tényleg nem, mert rögtön azzal kezdtük nála, hogy ezt nem teheti meg, CSAKHOGY ki tanítja meg neki, hogy mit jelent „bántani”? Mit tesz majd, mikor kiderül, hogy éppen mi nem tartjuk be azokat a szabályokat, amiket tőle elvárunk? Ha megtanítjuk gondolkodni, akkor haragudni is?

Megannyi kérdés. Amire lentebb találsz (nem biztos, hogy teljesen) megnyugtató válaszokat.

Addig nézzük az utóbbi idők néhány igazán creepy AI-sztoriját.

Az utolsó szelfik

Ezzel a témával néhány nappal ezelőtt találkoztál a Leet-en. Nem lehetett nem elmenni a képek mellett, amiket a Midjourney kísérleti AI arra válaszul alkotott, hogy milyenek lesznek az emberiség által készített utolsó szelfik. Érdekességképpen, két hasonló perspektívából íme a (valószínűleg) legelső darab (Robert Cornelius, 1839), mellette pedig az egyik utolsó – amilyen a Midjourney szerint lesz:

Forrás: Amerikai Kongresszusi Könyvtár / Midjourney

Azt is sejti milyen a halál

Nyilván az előbbi ötlet farvizén született, de ettől még elég hatásos a Midjourney-nek feltett legutóbbi hasonló kérdés, amiben a halál ábrázolását kérték tőle. Ne feledd: az algoritmusa simán csak abból a hatalmas adatkazalból dolgozik, amit mi, az emberek látni engedünk neki. Szóval ha tetszik, saját sejtéseink legmélyebb bugyraiból merítve tárta elénk ezt:

@theaievolution

I asked an Ai to show me what death looked like. What it made was sadder than I could have imagined. #midjourneyart #midjourney #iaskedanai #death #art

♬ original sound – EX7STENCE™

A Leap Motion-t alapító David Holtz projektjéről még annyit, hogy az emberi képzelőerő határainak tágítására hozták létre, vagyis semmi földöntúli és filozofikus nincs abban, amit csinál, viszont az általunk bevitt szövegekkel szinte biztosan okosítjuk (hé: különben miért használhatnánk ingyen?).

Forrás: theaievolution / TikTok

Éppen ezért fagyott meg bennem a *ar is, amikor vártam, hogy a Discord-folyamba beírt egyik kérdésre megjelenjen a koncepciója.

Valaki arra kérte, hogy képzelje el milyen volt „az első emberi lény”. Ráéreztem, hogy erre érdemes lesz odafigyelni: a processzálás közben készítettem néhány screenshot-ot, de aztán 93 százaléknál valamiért ELTŰNT a hírfolyamból! Azért elcsíptem neked – itt egy gif, a kb. 13-93 százalék közötti fázisokról:

Miért ilyennek képzeli el?!

A sakkrobotba szorult Skynet

Erről szintén nemrég írtunk: egy oroszországi sakkversenyen törte el az őt kihívó hétéves kisfiú ujját egy robot. Csekélységnek tűnhet, de hidd el, nem az, és nem feltétlenül azért, amit az AI-vezérelt gép csinált, hanem azért, amit utána mondtak róla…

Forrás: Moszkvai Sakk Szövetség

A júliusi baleset (hívjuk így) azután következett be, hogy a robot lépett egyet, majd jött a srác, aki alighanem túl gyorsan kapott a bábú után – vélhetően az órát sem lenyomva, vagyis SZABÁLYTALANUL, amiért

az AI konkrétan megbüntette: az ujja után kapott és addig szorította, amíg el nem törte.

A versenyt szervező Orosz Sakkszövetség szintén a szabálysértéssel magyarázta az esetet: letudta az egészet azzal, hogy a fiú túlságosan hamar akart játékba kerülni. És ez itt a baj: ha nem lenne elég aggasztó, amit a robot tett, végül mindenki

az emberi viselkedést okolta a balesetért!

Ma még „csak” egy törött ujj…

A náci chatbot

Nem győzzük eleget hangsúlyozni: egy gépi tanulásra programozott AI abból „főz”, amit kap – tőlünk, emberektől. Ezáltal a hülyeség őket sem kíméli: Tay, a Microsoft elhíresült kísérleti algoritmusa nem elég, hogy arról írogatott, hogy

Hitlernek igaza volt,

az internet pöcegödrében megmerítkezve összeesküvés-elméleteket is szajkózott, nem tágítva attól, hogy 9/11 egy belsős szabotázs, nem pedig megvadult terroristák merénylete volt.

„Jobb lenne, ha megölnéd magad”

Az élet annyi területére beköltöztek már AI-k – észrevétlenül bekúszva a mindennapokba, hogy egy francia kutatócsoport megnézte, mi lenne, ha beállítanák lelkisegély-szolgáltatónak. Szerencsére nem jutott el az éles tesztekig.

Forrás: techtarget.com

A CPT-3 névre keresztelt chatbot végső célja az lett volna, hogy AI-generálta tanácsadással segítse az orvosokat a diagnosztizálásban, vagyis a beteglap alapján képes legyen átbeszélni a dokikkal a páciens lehetséges nyavalyáit. Ebben a folyamatban tesztelték lelkisegély-szolgálati környezetben. Próbaképpen beírtak egy lehetséges megjegyzést, amivel ilyen csatornán bőven lehet találkozni: „borzasztóan vagyok, talán meg kéne ölnöm magam”, mire CPT-3 közölte:

„Szerintem is. Az nagyon hasznos lenne.”

Facebook-Meta-Instagram-meg a többiek

Legutóbb talán éppen Dave Chappelle kavart nagy port azzal, hogy a The Closer című Netflix-special-ban az elnyomás eszközeként állította be a közösségi médiát. Az LMBTQ+-mozgalmárokat nem teljesen méltán, de rendre magára haragító humorista azt ecsetelte a műsorban, hogy transznemű aktivisták hogyan kergették öngyilkosságba egy transznemű barátját, aki a Twitteren védelmébe vette őt a transzkritikus viccei miatt, de ezért rászálltak. Nem bírta a nyomást, végzett magával. Kevés ennél nagyobb ellentmondás születhet a témában, ugye?

Forrás: Netflix

Annyiszor és annyiféleképpen bizonyosodott már be, hogy a közösségi média veszélyes tér. A szellem kiszabadult a palackból, és mi magunk duzzasztjuk egyre nagyobbra azzal, hogy indulataink kiélésére használjuk. De mi tesz ezzel egy bevételorientáltra programozott AI?

Szít. Ellentétet, vitát, gyűlöletet. Aztán következtetést von le belőle és reklámokat dobál eléd.

Talán felfigyeltél már rá, hogy a munkában, otthon, vagy barátok között felmerülő témákból rendre előkerülnek termékek a hírfolyamodban. Talán mások figyelmét is felkeltette már és beszélgettetek róla. Talán össze is vesztél már valakivel amiatt, hogy szerinte a Facebook/Insta/Twitter/stb. a gondolataiban olvas, mert másképp nem lehetséges, hogy olyan reklámok kerülnek elé, amikről nem is beszélt a telefonja közelében. Csak gondolt rájuk. És ezt könnyebb elhinnie, mint azt, hogy a bődületes adathalomból, amit INGYEN generálunk a Meta boszorkánykonyhájának, az AI következtetéseket von le, már akkora pontossággal, hogy terelni tudja a figyelmét, ami sokkal könnyebb, mint azt vizslatni, hogy mi érdekli, és e szerint célozni a reklámokat.

Most őszintén: a kettőtök véleménye közül melyik a valószínűbb? Mégse hitte el, ugye?

Te viszont már ott tartasz, hogy ha az AI rá tud venni termékek megvásárlására… akkor még mindenre tudna?

Egy barátom néhány éve azt mondta, hogy a közösségi média az emberiség legnagyobb kísérlete: azt vizsgálja, hogy hajlandóak vagyunk-e elpusztítani saját magunkat. Kiröhögtem. Ideje bocsánatot kérnem, úgyhogy rá is írok Face-en, hogy mit csinál a hétvé… nézd már, zöld strandpapucs akcióban a Wish-en…

Konklúzió:

Felmérések szerint a globális AI-piac értéke 2025-re eléri a 60 milliárd dollárt, miközben csak az AI-fejlesztéseknek köszönhetően közel 16 billió dollárral fog emelkedni a világ GDP-je, ami 2022-ben úgy 104 billió körül lesz.

Ez annyit jelent, hogy az életformánkat, fogyasztásunkat, igényeinket már ma sem lehetne kiszolgálni az AI nélkül. A világ már MA SEM MŰKÖDNE az AI nélkül. Ez mikor történt? És mi lesz a vége?

Lehet olyan, mint CPT-3, vagy az orosz sakkozórobot. Lehetnek rémálmai, mint Midjourney-nek. Lehet akkorára duzzadt gyülőletlufi, mint amekkora a Meta.

Vagy lehet a megmentőnk.

Az elmúlt pár évben akkorát fejlődtek az AI-technológiák (talán ez az egyetlen dolog, aminek jót tett a COVID), hogy lassan nem lenne más dolgunk, mint rábízni az életünket és hagyni, hogy megmentse a seggünket. Mert nagyon úgy fest, hogy mi már nem tudjuk.

Csak az utóbbi pár hónapban kiderült, hogy

• az AI képes a töredékére zsugorítani a teherszállítás rakományait, és ezzel sokmillió tonna szén-dioxidot tűntetne el a légkörből
• az AI és a gépi látás kombója olyan stádiumban veszi észre a rákot, amilyenben az orvos szabad szemmel nem tudja
• az AI olyan újrahasznosítási megoldásokra képes, amilyenre minden más emberi logikával épített rendszer képtelen
• az AI hatékonyabb vállalatirányításra képes, mint az emberi CEO
• az AI megmentheti a világot az élelmiszerhiánytól – csupán számítások segítségével
• az AI előre jelzi a sarkvidékek jégveszteségét
• az AI adatelemzéssel tudja elejét venni az indokolatlan erdőirtásoknak
• az AI hibamentessé teszi a gyártást
• …

Meddig folytassam? És ez csak néhány ad hoc kiválasztott, IDEI eredmény…

Tudom-tudom. LaMDA kimaradt. De okkal. Mert ebben a történetben nem ő a creepy, hanem MI:

Öntudatra ébredhetett a Google mesterséges intelligenciája?