A The Elder Scrolls Online: High Isle a sikeres MMORPG egy újabb fejezete. A bővítményben található szigetek hatalmasak, jól kidolgozottak, a történet fókuszát a politika képezi, s rengeteg érdekes infó és „történelem” várja a megrögzött Elder Scroll-rajongókat. 

Az első dolog, ami tényleg szembeötlik, amikor megérkezünk a High Isle területekre, hogy itt tényleg egy „politika szimulátorról” van szó. Az Ascendant Order megpróbálja átvenni az irányítást High Isle felett, a történet első részében a helyiek figyelmen kívül hagyják a veszélyt, egészen addig, amíg ki nem csúszik a kezükből a gyeplő. Ami viszont nagyon tetszett, hogy van egy börtönsziget is, Amenos, ahol a társadalomból kirekesztettek „lógnak”. 

Hazugság lenne azt mondani, hogy a történet magával ragad és nem ereszt. Nem rossz, de semmi ahhoz képest, amit a főszál nyújt. A High Isle meglehetősen kiszámítható, időnként a párbeszéd esetlen, ami persze nem újdonság az ilyen típusú MMORPG-k esetében. 

Ha az Elder Scrolls rajongója vagy és szeretnél megismerni mindent, amit a játék világáról tudni érdekes, akkor erősen ajánlott a High Isle beszerzése. A történet során ugyanis temérdek érdekes részlet derül ki róla, pláne akkor, ha a játékos hajlandó utána olvasni dolgoknak. Ott vannak például a játék során fellelhető könyvek, amik öntik magukból a tudást, vagy éppen a színesítésként beemelt mellékküldetések. Szerencsére az Elder Scrolls Online pontosan olyan MMO, aminek a világában teljesen el lehet veszni. Valójában a lore az a játékelem, ahol a High Isle a legfényesebben ragyog. Nagyon élvezetes volt olvasni az új könyveket, vagy megtanulni, hogyan működik a körülöttem lévő Breton társadalom. Azt is el kell ismernem, hogy Amenos egy nagyon érdekes újítás volt, hiszen a társadalom disztópikus rétegét mutatta meg, erre pedig nem nagyon volt lehetőség eddig. 

Noha a High Isle-ben rengeteg új tartalom található, az ESO alapvető játékmenete nem változott. Ha már játszottál a játékkal, akkor pontosan el tudod képzelni, hogy milyen érzés lesz a High Isle-lel játszani. Ha szereted a küzdelmet, akkor jól fogsz szórakozni az olyan helyeken, mint például Dreadsail Reef, ahol kalózok csapatával küzdhetsz meg más játékosokkal. 

Új társakkal is találkozhatsz majd, Isobellel és Emberrel. Más társakhoz hasonlóan a csatákban vehetjük majd hasznukat. Egyikük sem keltette fel túlságosan a figyelmemet, viszont meg kell agyni, hogy tényleg hasznosak lehetnek a kaland során. A High Isle egyik legérdekesebb kiegészítője a Tales of Tribute, az ESO kártyajátéka. Ez a kártyajáték önmagában egy egyedülálló küldetéssor, temérdek jutalmat nyerhetnek azok, akik hajlandók belerakni az időt és energiát. Úgy tűnik a fejlesztők közül nagyon vágyott valaki egy „saját Gwentre”… 

Játszhatod a Tribute-ot NPC-k ellen, vagy kihívhatod a többi játékost is, miután feloldottál legalább egy paklit. A játék lehetővé teszi, hogy paklit építs és megpróbálj felmászni a játékon belüli ranglétra élére. A játékmenet általában véve elég szilárd, de akik nem játszanak kártyajátékkal, azok kissé unalmasnak találhatják. A játék minden körében érméket gyűjthetünk, majd az érméket speciális képességekkel rendelkező kártyákra költhetjük. A megszerzett érmék mennyisége nem halmozódik fel, így minden körben 0 érmével kezdünk. A mecénások pontokat adnak a kártyaspecifikus követelmények teljesítése esetén. Ha sikerül mind a négy patrónust magunk mellé állítani, automatikusan megnyerjük a játékot. 

A feladat tehát, hogy elegendő pontot szerezzünk a győzelemhez, vagy hogy az összes pártfogót a magunk oldalára állítsuk. Az nyer, aki előbb eléri valamelyik célt. Számos különböző kártyatípus létezik, amelyeket meg kell ismerni, de a játék könnyen megtanulható, ráadásul közel sem nevezhető időnyelőnek. 

S ha már szót ejtettünk a pozitívumokról, lássuk azokat a fránya negatívumokat. Az egyik legrosszabb „elem”, amivel találkozhatnak a játékosok, az a bug, amiből sajnos most van elég a High Isleben. Szerencsére egyik sem kardinális, viszont sok esetben bukhatunk egy teljes küldetést is miattuk. Nem egyszer fordult elő, hogy valami felvehetetlen volt a számomra egy feladat teljesítése során, így le kellett adjam a küldetést és újra kellett indítani az egészet. Második, vagy harmadik nekifutásra összejött, de ez minden, csak nem egy kellemes helyzet. Szembesültem „boss spawn” hibával is, de idővel ezek is megoldódtak. 

Nem mondhatom, hogy lenyűgözött az új kiegészítő, a fejlesztők tudtak érdekes újításokat eszközölni, viszont sajnos a High Isle nem fogja megváltani a világot. Új rajongókat szinte biztos, hogy nem fog szerezni a játék, a már meglévő játékosok pedig ideig-óráig lesznek csak lekötve. A rajongóknak természetesen kötelező, pláne a részletek miatt, mindenki másnak pedig először csak az alapjátékot ajánlom.