A gépünk egyik legfontosabb alkatrésze a processzor mellett egyértelműen a memória. A piacon ezerféle kiszerelésben, specifikációban és kialakításban találhatjuk meg ezeket a modulokat, így első ránézésre nem is olyan egyszerű kiigazodni a felhozatalon. Ebben a bejegyzésben a RAM-ok fő tulajdonságait vesszük górcső alá, hogy biztosan a megfelelő memória kerüljön a virtuális kosarunkba.

Nézzük is, hogy mire kell odafigyelni memória vásárlásnál!

A kialakítás

A RAM-ok fizikai felépítésénél három rövidítéssel találkozhatunk, mást kell keresnünk, ha PC-be szánnánk a memóriát és mást, ha például laptopba.

• Az UDIMM vagy DIMM kifejezés az asztali PC-be szánt memóriákat takarja, az U az Unregistered/Unbuffered rövidítése. Sokszor sima DIMM-ként is hivatkoznak a gyártók erre a kialakításra.
• A SO-DIMM rövidítésben a SO a „small outline” rövidítése. Ebből hamar kiderül, hogy ezeket a modulokat kell keresnünk, ha laptopba vásárolnánk memóriát.
• MicroDIMM kifejezéssel is találkozhatunk, ám a három közül ez a legritkább. Még kisebb fizikai mérettel rendelkezik, mint a SO-DIMM, általában speciális kialakítású laptopokban és számítógépekben találkozhatunk vele.

DDR verzió

A modern memóriák mindegyikében ott szerepel a DDR kifejezés is. A DDR a Double Data Rate rövidítése, a „sima” SDRAM-mal ellentétben az órajel mindkét csúcsát felhasználja az adatok átvitelére, így egyetlen óraciklus alatt az adatbusz szélessége kétszeresének megfelelő mennyiségű adat olvasható ki belőle.

Manapság DDR4 memóriákkal találkozhatunk leginkább, Intel esetében a 6. generációtól felfelé biztosan DDR4 kell, ahogy az első generációs Ryzenek sem adják DDR4 alá. A DDR5 még gyermekcipőben jár, egyedül az Intel 12. generációja támogatja asztali vonalon, ám az idén megérkező Ryzen 7000-es széria is csatlakozik a díszes társasághoz.

64GB alatt nincs élet?

Bár még a Windows 11 telepítője is 4GB-nál húzza meg ezt a határt, óva intenénk mindenkit ilyen kevés memóriától. A rendszer szinte kapásból el is foglalja szinte az összes rendelkezésre álló RAM mennyiséget, pár böngészőfül megnyitása után pedig búcsút is mondhatunk a maradék, programoknak szánt szabad memóriának is. A 8GB már egy fokkal barátságosabb, ám még itt is rengeteg kompromisszummal találkozunk a mindennapok során, főleg ha több feladatot szeretnénk adni a gépünknek egyszerre.

Az arany középút memóriamennyiség szempontjából ma valahol 16 és 32 GB között van. A 16 még bőven elég lehet pár évig, ám ha rengeteg párhuzamos feladat mellett egy kis játékra is fájna a fogunk, akkor már elkélhet a 32 GB is.

Játékoknál, ha nem multitaskolunk mellettük és kizárólag a teljesítményt nézzük, egyértelműen 16 GB-nál húzhatjuk meg a határt. Manapság még a 32 GB is felesleges, ha nincs igényünk a nagy játszadozás mellett mást is csinálni. A fenti méréseknél tökéletesen kijött, hogy 8GB már néhol nem elég (Dual Channelben volt a teszt alatt, nem annak hiánya miatt kevesebb az FPS), 16 GB felett viszont még nem igazán nyerünk plusz képkockákat manapság. Fontosabb lehet a modulok minél gyorsabb időzítése és órajele, hiszen azok még hozhatnak egy kis extra teljesítményt az erre érzékenyebb játékokban.

Az órajel és a késleltetés

Ez az a két érték amivel leginkább szoktunk találkozni a memóriamodulok specifikációjánál. A “sebességet” általában MHz-ben, a latency-t pedig egy CL előtaggal szokták körülírni a cégek, a két értékből pedig tökéletesen megkaphatjuk nanomásodpercben is a memóriánk nyers sebességét.

3200 MHz – CL14 = 8.8 nanomásodperc

Arany középútnak jelenleg 3200/3600-as memóriamodulokat érdemes tekinteni, ezek még árban sem szállnak el, ám sok területen kellemes többletteljesítményt hoznak. Érdemes a minél alacsonyabb CL értékkel rendelkező darabokat választani.

Dual Channel

A gépépítés során azt szokták javasolni, hogy egy nagy memóriamodul helyett inkább 2, fele akkora modul kerüljön az alaplapunkba. Nem véletlenül, hiszen ekkor a két darab 64 bites csatolófelületet a processzorunk egy darab, 128 bites csatornaként kezeli, így a sávszélesség is megduplázódik. Papíron ez kétszer olyan gyors rendszert eredményezhetne, de ez egyrészt elméleti sávszélesség, másrészt nem 100% hatásfokkal futnak a gépeink.

A fenti tesztet megnézve azt hiszem kiderül, hogy nem csak benchmarkoknál lehet hasznos a dupla sávszélesség. Átlagban 35%-os teljesítménytöbbletet értek el a 2x4GB-os modulok a sima, egy darab 8GB stickkel szemben. Néhány érzékenyebb játéknál, mint például a Fortnite vagy a Far Cry 5 ez még több is lehet.

Neked milyen és mennyi memória van a gépedben?

Érdekes fejlesztés érkezhet az Apple Watch-ba – Már le is védették