Az Apple az 1990-es évek derekán nagyon nagy bajba került. A technológiai vállalatot egyre jobban szorongatta a rivális Microsoft, míg hardveres fronton egyszerűen nem tudtak olyan átütő erejűt alkotni, amely előtte annyira jellemző volt rájuk. Valami kellett, valami új és nagyszerű, ami képes lehet megmenteni a lassan, de egyre biztosabban süllyedő hajót.

Ez a valami, pontosabban inkább valaki, nem más lehetett, mint a sok-sok évvel korábban méltatlan körülmények között távozott Steve Jobs, aki az időtájt virágoztatta fel a Pixar animációs stúdiót, és próbálta életben tartani haldokló számítógépes vállalkozását, a NeXT-et. Jobsot először nem szívesen látták az Apple-nél viszont, de miután az akkori vezetés hibát hibára halmozott, és ő önként vállalkozott a kármentésre, a vezetőség végül csak kinevezte őt – amiről már tudjuk jól, hogy nem is hozhattak volna jobb döntést.

Jobs az első nagy bejelentését nem bízta a véletlenre, ezért szerencse, hogy az Apple érdekei és az ő saját ambíciói átfedésben voltak egymással. Kereken 24 évvel ezelőtt, 1998 május 6-ra tehát meghirdettek egy nagyszabású eseményt, ahol Jobsnak lehetősége nyílik arra, hogy ismét megvillantsa látnoki kvalitásait, amellyel megmentheti az Apple-t.

El is jött a nagy nap, Steve Jobs a színpadon, majd egy elegáns kézmozdulattal szó szerint lerántotta a leplet az első iMac-ről.

Az első iMac a modern kori Apple talán legfontosabb terméke, és nemcsak azért, mert ezzel tért vissza és mentette meg a céget Jobs, hanem azért is, mert mindmáig alapjaiban határozta meg a vállalati felfogást.

De csak egyet mondjak, itt debütált például az i-jelölés is, amit eredetileg Ken Segall reklámszakember talált ki még az internet rövidítésére, de annyira megtetszett Jobsnak, hogy megtartotta a betűt. Az első jelentését azonban elhagyta, amit találóan az  individuality, vagyis az egyéniség, illetve az innováció váltottak.

És miért is volt az iMac egy innovátor? Nos, nagyon sok aspektusában tért el teljesen az akkori sztenderdekről. Például már maga a formatervezés is egy ilyen újítás volt, ami szakítva a sok helyütt használt kockával, egy sokkal kerekebb dizájnt kapott. Ebbe pedig sikerült mindent, indításra készen beleszuszakolni, így a felhasználónak tulajdonképpen nem volt más dolga a boltból hazajövet, minthogy elindítsa az Apple számítógépét.

Az iMacet egyszerűen nem lehetett összekeverni semmivel, színes volt és gyönyörű, egyszerűen jó volt ránézni. Ugyanakkor a belsőben sem voltak rest letérni a megszokottról, hiszen teljesen elhagyták a PC-k alapvetésének számító floppy-lemezmeghajtót, helyette csak CD-ROM meghajtó volt benne. Emellett az akkoriban még a nagyon újnak számító USB-t csatlakozót, és az 56K V.90 modemet is megkockáztatták, ami szintén nagy merészségről adott tanúbizonyságot.

Azóta az iMac is hatalmas fejlődésen és átalakításon ment át, ami Jobs felfogását is remekül tükrözte, aki sosem volt biztonsági játékos, és akkor is törekedett az innovációra és az újításra, ha nagyon rezgett alatta a léc. Az iMac gigantikus siker lett, amely segített talpra állni az akkor már lassan egy évtizede küzdő vállalatot, és ami bebetonozta Jobs pozícióját is.

Nem is csoda, hogy még az Apple is úgy hivatkozott az eseményre, mint “vissza a helyes útra”.  

Az első iMac nem sokkal később, 1998 augusztusában jelent meg, a gyártását pedig 5 évvel később, 2003-ban állították le. Az Apple termékkínálata azonban a mai napig viseli a nyomát, hiszen nélküle talán még mindig a szögletes formák dominálnának, de másként hívnák az iPadet, az iPodot, az iPhone-t, és még számos másik Apple-kütyüt. Sőt, még az is lehet, hogy az iMac nélkül már nem is létezne az Apple.

Szövőszéktől a Macbookig – A PC történelme 1800-tól napjainkig