A big tech vállalatoknak innentől számítva két évük van rá, hogy felkészüljenek az EU drasztikus, de egy ideje már nagyon is szükséges szabályozására.

Az Európai Unió döntéshozói két évnyi tervezés, majd egy szombati félnapos tárgyalást követően megállapodásra jutottak a digitális szolgáltatásokról szóló törvény elfogadásáról. Az új rendelkezés leghamarabb 2024-ben léphet hatályba, és jelentős korlátok közé szorítaná a legnagyobb technológiai vállalatok működését.

Bár az Európai Bizottság még nem tette közzé a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) végleges szövegét, de szombaton néhány rendelkezést azért részleteztek. Az egyik legfontosabb pontja például az, amellyel korlátoznák a tech vállalatok hirdetéseit, például kiskorú felhasználóknak nem jeleníthetnek meg célzott hirdetéseket, de teljesen betiltanák a vallásuk, szexuális irányultságuk, etnikai hovatartozásuk vagy politikai hovatartozásuk alapján targetált reklámokat is.

Egy másik szignifikáns pont az olyan adatgyűjtő és ajánló algoritmusokat érinti, mint amilyeneket a közösségi oldalak használnak. A Facebooknak például átláthatóvá kell tennie az algoritmusának a működését úgy, hogy a felhasználók is megértsék azt, emellett olyan választható alternatív rendszereket is ki kell alakítaniuk, amelyek nem a profilalkotáson, vagyis az adatgyűjtésen alapulnak. Az egyik ilyen lehet a kronologikus feed, vagyis az olyan hírfolyamot, ami időrendi sorrendben jeleníti meg a tartalmakat.

A DSA értelmében az EU-nak jogában áll majd a szabályszegés miatt a technológiai vállalatokat globális forgalmuk akár hat százalékának megfelelő bírsággal sújtani, a szabályok ismételt megsértése esetén pedig ki is tilthatják a vállalkozást. A The Guardian szerint ez egy olyan vállalat esetében, mint például a Facebookot, az Instagramot és a WahtsAppot működtető Meta, ez egyszeri, körülbelül 7 milliárd dolláros lehetséges bírságot jelentene.

„A mai megállapodás a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről történelmi jelentőségű… Biztosítani fogja, hogy az online környezet biztonságos tér maradjon, megvédve a véleménynyilvánítás szabadságát és a digitális vállalkozások lehetőségeit. Gyakorlatilag is érvényre juttatja azt az elvet, hogy ami offline illegális, annak online is illegálisnak kell lennie.” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A törvénykezés természetesen nemcsak a közösségi oldalakat egyengető cégeket érinti, hanem olyan óriásokat is, mint például az Apple, a Google, a Spotify, a Microsoft, vagy az Amazon.

iOS vs Android – Kiderült, melyik a népszerűbb 2022-ben

 

https://leet.hu/xiaomi/

×