Mitől konzol egy konzol, ha „PC alkatrészek” vannak benne?

2020 novemberében jelent meg a jelenlegi konzolgeneráció három tagja az Xbox Series X|S és PlayStation 5 konzolok személyében. A járványnak, a chiphiánynak és több külsős körülménynek hála még mindig meglehetősen nehéz hozzájutni az eszközökhöz. Két út áll előttünk egy-két szerencsés kivételtől eltekintve. Vagy sokat fizetünk azért, hogy hamar megkapjuk vagy viszonylag sok időt, heteket, hónapokat kell várnunk, hogy nulla / kevés ráfizetéssel tudjuk megvásárolni a kiszemelt konzolokat. Ez alól az Xbox Series S lehet kivétel, azokból szinte mindig találni a polcokon pár darabot.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek tudatában is sokkal jobban megérheti konzolt venni, mint az aranyárban mért videókártyákat, számítógépeket. Elég csak az Xbox Series S-re gondolnunk, melynek 110 ezer forint körüli árával egyetlen PC sem tudna versenyezni manapság. Ha átnézzük a konzolok specifikációit, ismerős gyártók ismerős hardverei köszönhetnek vissza. AMD Zen 2 processzor, AMD RDNA 2 GPU egységek…..ezeket találjuk meg a számítógépekben is, nem?!

Jogosan merülhet fel a kérdés: mitől marad konzol a konzol, ha „PC alkatrészekből” épül fel?

Biztos teljesen PC hardverről beszélhetünk?

Mindkét konzolgyártó az AMD Zen 2-es architektúráját választotta ki, amikor arról kellett dönteni, hogy milyen processzor hajtsa majd a gépet. A Zen 2-t valóban megtalálhatjuk számítógépekben a Ryzen 3000 széria képében, az Xboxban és PlayStationben található modellekhez talán a Ryzen 7 3700X áll a legközelebb. Ha a grafikus egységeket vizsgáljuk, ott sincs nagy meglepetés. Az AMD RX 6000 szériában megtalálható RNDA 2 fejlesztésre épülnek a konzolokban található, grafikáért felelős CU egységek.

Az első jelentős különbséget a memóriában találjuk. Manapság a gamer számítógépek DDR4 és DDR5 memóriákkal vannak felszerelve. A PS5 és Xbox Series konzoloknál azonban GDDR6 RAM szolgálja ki a rendszert, melyet teljesen más jellegű feladatok, utasítások elvégzésére fejlesztettek ki, mint PC-s társaikat. Az ilyen típusú memóriák nagyobb mennyiségű, ismétlődő és „egyszerűbb” feladatokra lettek kifejlesztve, az ilyen jellegű műveleteket sokkal gyorsabban feldolgozzák, mint a normál DDR ramok.

A konzolokban megtalálható tárhelyek villámgyorsak, ám a PCIe 4.0 SSD-k elterjedése óta PC-s fronton sincs már akkora lemaradás. A fenti komponenseket megismerve hamar kiderült, hardveres szinten a legnagyobb különbséget a konzolok „alaplapjára” integrált GDDR6 memóriák adják, melyeket PC-s környezetben maximum videokártyákon találhatunk meg, rendszermemóriaként nem.  

Az operációs rendszerek

Itt már sokkal kevesebb a közös a két gyártó között. Jelentősen eltérő megoldásokat alkalmaztak a Sony és Microsoft mérnökei:

• Microsoft esetében egyértelmű volt, hogy hova kell nyúlni. Az Xbox Series konzolok egy erőteljesen átalakított, Hyper-V hypervisor (olyan szoftver vagy hardver, mely virtuális számítógépek futtatását végzi) alatt futó Windowsról beszélhetünk. Nem véletlenül érhetőek el 2015 óta olyan alkalmazások melyek egyaránt futnak Xbox és Windows 10/11 alatt is, hiszen a mag megegyezik.
• A PlayStation 5 egy FreeBSD (Unix) alapokra írt operációs rendszerrel rendelkezik, melyet kimondottan a PlayStation konzolokra alkottak meg a Sony mérnökei. Erről sokkal kevesebb publikus információ érhető el, hiszen teljesen zárt forráskóddal rendelkező szoftverről beszélünk.

Mindkét operációs rendszerről kijelenthetjük, hogy teljesen zártak, a felhasználók nem módosíthatják ezeket semmilyen módon. Maximum hardveres réseken keresztül lehet bejutni a konzolokba, ám a jelenlegi generációnál ez mindenki számára elérhető szinten nem valósult még meg, ám tudjuk, hogy nem lehetetlen. További előny a PC-s operációs rendszerekhez képest, hogy csak egy adott hardveren kell megfelelően futniuk, így sokkal jobban tudják optimalizálni ezeket a Microsoft és Sony mérnökei. Nem kell százféle processzort, chipsetet és egyéb hardvert ismerniük, mint például Windows esetén. A Sony és a Microsoft is egyedi utasításokat, API-kat alkalmaz a játékok futtatásához, így nem tudjuk összehasonlítani ezeket az operációs rendszereket a számítógépünkön futó Windows 11-gyel vagy épp egy alap FreeBSD-vel.

Verdikt

Valóban rengeteg, PC-s szegmensben is megtalálható hardvert tartalmaznak az aktuális konzolok, ám pár aprónak látszó különbség miatt mégsem tudjuk összehasonlítani a két kategóriát. Hardveres szinten a rengeteg „alaplapra” integrált, gyorsabb megoldás és legfőképp a GDDR6 memória használata az, ami megkülönbözteti a konzolokat a számítógépektől. Szoftveres szinten pedig a zárt, fényévekkel jobban optimalizált operációs rendszerek és az egyedi hardverek miatt használatos utasítások és alacsony/magas szintű API-k teszik teljesen összehasonlíthatatlanná a történetet.

Az azonban vitathatatlan, hogy a PS4/Xbox One és az utáni generációk sokkal közelebb állnak az átlagos számítógépekhez, mint az azt megelőző PowerPC alapú processzorokkal felvértezett PS3/Xbox 360 korszak előtt. Egyre vékonyabb a határ a két szegmens között, de pont elég ahhoz, hogy még szét lehessen választani őket egymástól.

Hamarosan felülhetünk a PlayStation nosztalgiavonatra?