Már belekóstoltunk az egerek történelmébe, egészen a kezdeti időszaktól kezdve a modern optikai perifériáig. Jogosan merülhetett fel a kérdés, hogy bár a „golyós” vagy épp fémkerekes egér működési elve egészen magától értetődő, mi a helyzet az optikai szenzorokkal ellátott példányokkal.

Ebben a bejegyzésben ezen szenzorok működésébe nyerhetünk kis betekintést, illetve néhány alapvető rövidítést és tulajdonságot leíró szót is megmagyarázunk.

Kezdjünk is neki!

Az „ős”

A különleges borítású felület

Fontos kiemelni, hogy a manapság megszokott (1999 előtt) optikai egereknek volt egy meglehetősen sok limitációval rendelkező őse. Ez az egér egy speciális, fényt visszaverő felületet igényelt melyen fekete csíkok alkotta sávos rácsszerkezetet is találhattunk. Az egér értelemszerűen kibocsátotta a fényt, melyet mozgás esetén megszakított egy-egy fekete vonal. Ha tönkrement a felület, akkor a periféria azonnal használhatatlanná vált, a többi limitációról nem is beszélve.

A modern változatok

A nevéből adódóan az optikai egér nem a golyó forgását fordítja át a számítógépnek is értelmezhető formába, hanem az egérben található optikai egység készít folyamatosan felvételek az alatta elterülő felületről. Ezt az egységet segíti ki a LED, mely megvilágítja az adott felületet. Régebben a legelterjedtebb a piros színű világítás volt, manapság pedig az emberi szem számára nem látható infravörös tartományban dolgoznak ezek a diódák.

Szenzor, lencse és a LED

Az optika rengeteg felvételt készít másodpercenként és a képek közötti különbségből következteti ki az elmozdulás irányát és távolságát. Minél több ilyen képet képes készíteni és feldolgozni az egér képfeldolgozó processzora, annál pontosabb működésről beszélhetünk. Modern egereknél és minőségi szenzoroknál ez az érték tízezres tartományban foglal helyett, így nem kell aggódnunk a pontossággal kapcsolatban.

A szenzor mozgást érzékelt

Lézeres egerek?

Manapság már nem nagyon találkozunk lézeres technológiát használó egerekkel, nem véletlenül. Az elv gyakorlatilag ott is ugyanaz volt, csak a LED világítás helyett egy lézerdióda tölti be a szerepet. Ám több előnye (magas DPI, felületfüggetlen használat) is elkopott az idők során, így teljesen kiszorultak a mainstream piacról. Pontosságuk sem volt az igazi, hardveres gyorsulással is rendelkeztek és több egérpadon is meglehetősen szenvedősen viselkedtek.

Optikai egereknél használatos értékek, kifejezések

Viper 8000 Hz

Az optikai egereknél több rövidítésébe vagy ismeretlen kifejezésbe is beleszaladhatunk:

• Felbontás / CPI / DPI / PPI: Ez a szám egy inch-en elhelyezkedő és feldolgozott képpontok számát jelöli, papíron minél nagyobb ez a szám az egerünk annál pontosabb és gyorsabb lehet. Ám még a modern egereket sem érdemes 2000 DPI felett használni, ha nem muszáj, efelett már kozmetikázott, mesterségesen feljavított értékekkel dolgozhat az egérben helyett kapott processzor, ami miatt pontatlansági problémákba ütközhetünk.

• Polling Rate / Refresh Rate / Hertz (Hz): Ez az érték azt mutatja meg, hogy másodpercenként hányszor frissül az egérmutató pozíciója és hányszor küld jelet a periféria a számítógépnek. A magasabb érték kevesebb input lagot is jelent. 125Hz és 500Hz között a legjobban kiérezhető a dolog, de magasabb képfrissítésű monitorokat használva (360Hz+) még az 1000 is kevésnek bizonyulhat. A Razer már piacra is dobott egy egeret, mely 8000 Hz-es értékkel operál.

• Tracking Speed / Inches Per Second (IPS) és a gyorsulás (G): Ez az érték azt mutatja meg, hogy milyen gyors sebességű fizikai mozgást („rántást”) képes még lekövetni az egerünk. Minél magasabb ez az érték, annál kevesebb eséllyel leszünk pontatlanok egy-egy hevesebb mozdulatsornál. A legtöbb gyenge egér (150 IPS érték alatt) itt vérzik el és pörög ki egy-egy combosabb AWP flick során. A másik érték ami ezzel együtt szokott szerepelni, az a gyorsulás. Manapság ez az érték a jobb szenzoroknál 40-50G körül mozog, de igazából már ennél jóval kevesebb is az emberi teljesítőképesség felett van.

Ti milyen egeret használtok?