Az elmúlt évben szinte minden napra jutott valamilyen GPU-val, videókártyával kapcsolatos hír. Ám könnyen lehet, hogy vannak olyanok, akik nem feltétlenül vannak tisztában a rövidítések jelentésével. Esetleg nem ismerik a GPU típusait, illetve, hogy pontosan mit is csinál a gépünkben vagy a telefonunkban. Az alábbi bejegyzésben alapszinten végigpörgetjük a sokszor használt kifejezéseket, érthető, leegyszerűsített magyarázatokkal.

Essünk is neki!

Mi is az a GPU?

A GPU (Graphics Processing Unit) egy hardveres komponens, mely tulajdonképpen és nagyon-nagyon kisarkítva a monitorra küldött kép megjelenítéséért felel. Ha GPU nélkül vásárolunk egy számítógépet, akkor bizony annak hiányában nem tudja semmi renderelni a Windows vagy az általunk preferált operációs rendszer képét. Manapság már nem csak számítógépekben, hanem konzolokban, okostelefonokban, tabletekben is találunk ilyen egységeket. Minden 3D grafikát megjeleníteni képes eszközben ott lapul egy GPU.

GA104 – A legújabb RTX-ekben is ilyen muzsikál

Nagyon leegyszerűsítve: a GPU feladata, hogy a CPU-ról levegye a terhet a grafikák létrehozásával és megjelenítésével, így a processzorunk más műveletek elvégzésére használhatja a számítási kapacitásának nagy részét.  A 2D és 3D műveleteket is egyaránt már ez a modul végzi meglehetősen régóta. Számítási teljesítményben bőven túllépik a processzort, ám ezt az erőt csak adott műveleteknél használhatjuk ki. Bizonyos algoritmusok futtatására kiváló lehet ez a többletteljesítmény, ám más algoritmusoknál értelmetlen a CPU helyett a GPU-t használnia a gépünknek.

Mit csinál a GPU?

A GPU felépítése

A GPU hatalmasat gyorsít a 3D grafikák kirajzolásán. Ez nem csak játékoknál jöhet jól,  természetesen ott is nagy szükség van rá a komplex animációk folyamatos megjelenítése miatt. A GPU rengeteg kreatív munkában is nagy szerepet kap: videóvágás, 3D modellezés és még sorolhatnánk. Itt is rengeteg segít, hogy a képalkotáshoz szükséges matematikai algoritmusokat nem a processzorunknak kell elvégeznie. Az egységeket ezen kívül használják még adatközpontokban (pl. időjárásmodellek számítására), videó streaming és encoding munkakörökben, illetve a manapság divatos Cloud Gaming szolgáltatásoknál is.

Mi az az iGPU?

Alapvetően két GPU típust különböztetünk meg. Az egyik ezek közül az iGPU (Integrated Graphics Processing Unit), mely egy teljes értékű GPU, amit a gyártó a processzorban helyezett el. Ezek általában nem túl nagy teljesítménnyel operálnak, inkább alapvető dolgokra használjuk őket a mindennapokban. Az Intel, az AMD is folyamatosan dolgozik ezek erősítésén, de még messze elmaradnak dedikált társaiktól.

Régebben előfordultak alaplapokra integrált megoldások is, ám manapság ilyen megoldással már nem igazán találkozhatunk.

Mi az a dGPU/eGPU?

A második nagyobb típus dGPU (Discrete Graphics Processing Unit). Ezeket bővítőkártya formájában találhatjuk meg az asztali számítógépekben, míg a laptopokban forrasztott, de szintén teljesen különálló chipként. Ezek fényévekkel erősebbek a processzorba integrált megoldásoknál. Gaming PC építése esetén kikerülhetetlen alkatrész. Sokkal komolyabb hűtést igényelnek iGPU társaiknál, ezért a hordozható gamer gépeknél a komoly súlytöbblet egy részét a jobb hőelvezetést szolgáló komponensek teszik ki.

Nem nehéz kitalálni, hogy a fogyasztásuk sem csekély, így hordozható gépeknél az akkumulátoron eltölthető idő is meglehetősen kevés lesz. Manapság léteznek már hibrid megoldások, ahol az iGPU és dGPU között az operációs rendszer választ, attól függően, hogy milyen feladattal bízzuk meg éppen.

eGPU ház

A harmadik típus (bár ez inkább egy kicsit extrázott dGPU) az eGPU (External Graphics Processing Unit) pedig egy olyan külső grafikus egység, mely egy megfelelő adapterrel és csatlakozással ellátott asztali videókártyát tartalmaz. Ezeket leginkább mPCIe vagy Thunderbolt portokon keresztül csatlakoztathatjuk a hordozható gépeinkhez, jelentősen megnövelve így a grafikus teljesítményt.

Mi akkor az a videókártya?

Bár rengetegszer átfedésben használjuk a két szót, nem árt tisztázni a dolgot. A GPU a konkrét chip, amit a kártya „segítségével” csatlakoztatunk az alaplapunkhoz. A videókártyán a GPU mellett találjuk a hűtést, a memóriákat, a csatlakozókat, RAMDAC alkatrészt, VRM-et és a többi finomságot. Manapság szinte kizárólagosan PCI Express csatlakozású bővítőkártyákkal találkozhatunk. A PCI Express (PCIe) a PCI sínrendszer egyik utódja. Nem összetévesztendő a teljesen más elven működő korábbi PCI-X-szel. Jelenleg a legelterjedtebb verziója a 3.0, mely 1000 MB/s adatsebességgel operál sávonként.

Nektek milyen videókártya duruzsol a gépetekben?