Sajnos néhányan hiába próbálkoznak szűrni az internetes tartalmakat, és járnak utána a hírek hitelességének, sokan simán bekajálják a konteó-gyanús álhíreket.
Sajnos néhányan hiába próbálkoznak szűrni az internetes tartalmakat, és járnak utána a hírek hitelességének, sokan simán bekajálják a konteó-gyanús álhíreket.
Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság négyezer 16 évnél idősebb és legalább hetente internetező magyar bevonásával készített egy reprezentatív kutatást, melyben az álhírek és félrevezető tartalmak hazai viszonyát vizsgálta. A felmérésből kiderül, hogy az emberek egy igen jelentős része sajnos nem védekezik kellőképp a kamu tartalmakkal szemben, és hajlamos őket el is hinni.
A 2020-ban kérdezettek 78 százaléka mondta azt, hogy csak időnként ellenőrzi az online szembejött tartalmak hitelességét és csak 19% mondta azt, hogy mindig leellenőrzik a interneten talált tartalmak valóságtartamát. Az emberek 42 százaléka a forrást és a hivatkozásokat ellenőrzik, 28% jár utána a szerzőnek, de ugyanilyen arányban fordulnak egy ismerőshöz véleményért az olvasottakról.
Az álhírekre való fogékonyságot és a megfelelő, vagy hiányos szűrést az 5G-vel kapcsolatos álhírrel összefüggésben vizsgálták, pontosabban az 5G-eszközök keltette sugárzás vélt súlyos egészségkárosító hatásával.
Kép: NMHH
A kutatásból kiderül, hogy a 16 éves vagy idősebb internetezők nagy többsége – 87 százaléka – találkozott az 5G kifejezéssel, 57 százalékuk pedig az új technológia esetleges egészségügyi hatásairól is hallott már, melyeket leginkább a közösségi oldalakon vagy a hírportálokon olvastak.
Közülük 40 százalék gondolja súlyosan egészségkárosítónak az 5G technológiát, míg akik nem találkoztak az egészségügyi hatásokról szóló információkkal, azoknál az aggodalmat osztók aránya jelentősen kevesebb: 21 százalék volt, akik pedig az egészségügyi hatásokkal a mobilszolgáltatók honlapjáról értesültek, sokkal inkább bíznak az 5G-ben.
Kép: NMHH
Az 5G egészségügyi hatásairól hallók 31 százaléka próbált utánajárni az információk hitelességének: legtöbben a cikk forrásait vagy a szerzőt ellenőrizték, egy szakértő blogján néztek utána a témának, esetleg egy ismerősük véleményét kérték ki.
A különböző ellenőrzési módok viszont eltérő eredményekkel jártak. Sok esetben az utánajárás nemhogy csökkentette, de inkább megerősítette a megalapozatlan félelmeket. Azok körében, akik az információt egy közösségi oldalon vitatták meg ismerőseikkel, vagy azt a témával foglalkozó csoport „buborékjában” ellenőrizték, az 5G-vel kapcsolatos félelem erősödött. E válaszadók több mint fele osztotta a tévhiteket.
Szerencsére olyan eszközök is vannak, melyek védelmet jelentenek az álhírekkel szemben. A cikkek szerzőjének létezését, szakértelmét ellenőrzők és a valamely hatóság hivatalos oldalát felkereső internetezők közül többen utasították el az 5G-vel kapcsolatos egészségügyi tévhitet – 44-44 százalékos arányban –, mint akik a közösségi média tematikus csoportjaihoz (37 százalék) vagy a közösségi oldalakon az ismerőseikhez (31 százalék) fordultak segítségért.
via – NMHH
