Mire a Delta Vision kiadta itthon a Viticulture – Esszenciális kiadást, a játék már igencsak komoly nemzetközi sikereket ért el, Jamey Stegmaiert a világ legfelkapottabb tervezői közé emelte, sőt sokak szerint az egyik legjobban sikerült munkáslehelyezős játék lett. Egyesek persze fanyalogva fogadták az ehhez hasonló kijelentéseket, mert bizony volt a játéknak nem is egy komoly hibája. A kiegészítők többnyire ezeket hivatottak kiküszöbölni. Nézzük, sikerült-e a Toszkánának!

„Ez minden idők egyik legjobb munkáslehelyezős játéka”

Az alapjáték két fővel nagyon szűk és nem igazán működik jól, ugyanis a bónuszok mindig a középső akcióhelyen vannak, és az csak 3+ játékosnál lesz elérhető. De az igazán nagy gond a játékkal igazából nem is ez volt, hanem az, hogy simán nyerhető volt komolyabb bortermelés nélkül.

Az idénymunkáskártyákról eszméletlen sok pontot lehetett farmolni, emellett a szélmalom (1 győzelmi pont minden elültetett szőlőért) és a borkóstoló helyiség (szintén 1 gyp minden
borászatlátogatásért) simán összehozott 8-10 pontot egy játék alatt, ami jelentős része a kitűzött 20
pontnak. Egy nagyon tematikus bortermelős játéknál ez minimum fura azért…

A Toszkána alapvetően nyúl bele a játékba, hiszen kapunk egy új kétoldalas táblát, ahol már rendesen 4 évszakra van osztva az évünk. Ezzel együtt számos új akcióhely is megnyílik a játékosok számára. Az összesen 18 hely már önmagában sem kevés, tekintve, hogy alapból mindössze 3 munkással vágunk bele a játékba, de ezekhez még simán hozzájöhet pár extra az épületkártyákkal.

Kapunk egy pakli teljesen új típusú kártyát, melyek ráadásul 3-féle funkcióval bírhatnak. Új akcióhelyet nyitnak meg, amit minden körben lehet használni egy munkással; állandó hatást fejtenek ki; vagy a pénzköveteléshez hasonlóan más nyersanyagokhoz juttathatják a játékosokat.

Emellett két új modul jön még be a játékba. Az egyik a tábla bal alsó sarkában található minitérkép,
ahova csillagokat helyezhetünk le azonnali bónuszért, majd pedig a legnagyobb befolyásért
harcolhatunk, ha nekünk van a legtöbb csillagunk a játék végén az adott régióban. Így kapunk egy
játék a játékban típusú extrát, ami növeli a komplexitást és még jópofa is.

A másik újítás a specialista munkások, akiket minden színben meg is kapunk női és férfi verzióban. A játék elején húzunk két specialistakártyát, melyeket kiteszünk és felolvassuk mindenkinek a képességeiket, a játék során pedig lehetőségünk lesz plusz 1 líráért ilyen munkást betanítani. Nekik persze lesz valami extra tudásuk, ami igencsak jól jöhet a játék során.

Az új modulok szabadon variálhatók, ami nagyon király, hiszen ha minden újdonsággal egyszerre
akarunk játszani, akkor azért jelentősen megnő a játék komplexitása, és ez már nem fog mindenkinek tetszeni, pláne, ha valaki hajlamos az analízis-paralízisre. Ha a csalási szintet szeretnénk tartani érdemes csak 1, max 2 modult berakni. Ha épületkártyák nélkül szeretnénk játszani, csak meg kell fordítani a játéktáblát, a minitérképet lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni, ahogy a specialisták is simán kihagyhatók.

https://leet.hu/termek/toszkana-esszencialis-kiadas-tarsasjatek-kiegeszito-elorendeles/

Érdemes mindennel együtt is nekifutni, hiszen így lesz kerek ez sztori, és még így sem lesz nehezebb, mint egy átlagos mediumeuro. Az ébredési sáv is teljesen át lett dolgozva, így 5-7 játékos esetén már nem feltétlen fogunk kapni idénymunkáskártyákat, vagy legalábbis nem annyit, mint az alapjátékban. 2-4 játékosnál ez nem igazán érződik, mert a legtöbb játékos próbál azért olyan helyre tenni, ahol kap majd valamit.

És ehhez kapcsolódik a legpozitívabb változtatás a kiegészítőben, ami nem más, mint a térképen lévő akcióhelyek bónuszainak előrehozása. Az alapjátékban ezek mindig a második helyen voltak, most viszont legtöbbjük előrekerült az első helyre, így komolyan felértékelődik a kezdőjátékos szerepe, főleg egy 3+ személyes játékban (a 2 személyesben még mindig nagyon csábító a győzelmi pont a hatodik sávban).

Verdikt

Toszkána egy kitűnő kiegészítő (sokak szerint elengedhetetlen), és egész mást csinál az alapjátékból. Jóval összetettebb gondolkodást kíván, viszont nem veszti el az adaptív akcióválasztás lehetőségét. A kezdőjátékos felértékelése, a rengeteg új akcióhely egy sokkal színesebb menetet eredményez, a modulok variálhatósága pedig megtolja az újrajátszhatóságot. Már csak a Visit from the Rhine Valley, új idénymunkásokat tartalmazó kiegészítő hiányzik, ami balanszolja az alapjátékban található szettet, mivel a Toszkána ezt sajnos nem tudta megoldani – még mindig lehet minimális bortermeléssel nyerni, ha jó épületkártyák jönnek fel, jó idénymunkásokkal kombinálva.

Társasjáték-bemutató még:

Csókolom, melyik út vezet Pandába?