Megjelent magyarul is a Viticulture alapvető fontosságú kiegészítője, a Toszkána.

Mire a Delta Vision kiadta itthon a Viticulture – Esszenciális kiadást, a játék már igencsak komoly nemzetközi sikereket ért el, Jamey Stegmaiert a világ legfelkapottabb tervezői közé emelte, sőt sokak szerint az egyik legjobban sikerült munkáslehelyezős játék lett. Egyesek persze fanyalogva fogadták az ehhez hasonló kijelentéseket, mert bizony volt a játéknak nem is egy komoly hibája. A kiegészítők többnyire ezeket hivatottak kiküszöbölni. Nézzük, sikerült-e a Toszkánának!

“Ez minden idők egyik legjobb munkáslehelyezős játéka”

Az alapjáték két fővel nagyon szűk és nem igazán működik jól, ugyanis a bónuszok mindig a középső akcióhelyen vannak, és az csak 3+ játékosnál lesz elérhető. De az igazán nagy gond a játékkal igazából nem is ez volt, hanem az, hogy simán nyerhető volt komolyabb bortermelés nélkül.

Az idénymunkáskártyákról eszméletlen sok pontot lehetett farmolni, emellett a szélmalom (1 győzelmi pont minden elültetett szőlőért) és a borkóstoló helyiség (szintén 1 gyp minden
borászatlátogatásért) simán összehozott 8-10 pontot egy játék alatt, ami jelentős része a kitűzött 20
pontnak. Egy nagyon tematikus bortermelős játéknál ez minimum fura azért…

A Toszkána alapvetően nyúl bele a játékba, hiszen kapunk egy új kétoldalas táblát, ahol már rendesen 4 évszakra van osztva az évünk. Ezzel együtt számos új akcióhely is megnyílik a játékosok számára. Az összesen 18 hely már önmagában sem kevés, tekintve, hogy alapból mindössze 3 munkással vágunk bele a játékba, de ezekhez még simán hozzájöhet pár extra az épületkártyákkal.

Kapunk egy pakli teljesen új típusú kártyát, melyek ráadásul 3-féle funkcióval bírhatnak. Új akcióhelyet nyitnak meg, amit minden körben lehet használni egy munkással; állandó hatást fejtenek ki; vagy a pénzköveteléshez hasonlóan más nyersanyagokhoz juttathatják a játékosokat.

Emellett két új modul jön még be a játékba. Az egyik a tábla bal alsó sarkában található minitérkép,
ahova csillagokat helyezhetünk le azonnali bónuszért, majd pedig a legnagyobb befolyásért
harcolhatunk, ha nekünk van a legtöbb csillagunk a játék végén az adott régióban. Így kapunk egy
játék a játékban típusú extrát, ami növeli a komplexitást és még jópofa is.

A másik újítás a specialista munkások, akiket minden színben meg is kapunk női és férfi verzióban. A játék elején húzunk két specialistakártyát, melyeket kiteszünk és felolvassuk mindenkinek a képességeiket, a játék során pedig lehetőségünk lesz plusz 1 líráért ilyen munkást betanítani. Nekik persze lesz valami extra tudásuk, ami igencsak jól jöhet a játék során.

Az új modulok szabadon variálhatók, ami nagyon király, hiszen ha minden újdonsággal egyszerre
akarunk játszani, akkor azért jelentősen megnő a játék komplexitása, és ez már nem fog mindenkinek tetszeni, pláne, ha valaki hajlamos az analízis-paralízisre. Ha a csalási szintet szeretnénk tartani érdemes csak 1, max 2 modult berakni. Ha épületkártyák nélkül szeretnénk játszani, csak meg kell fordítani a játéktáblát, a minitérképet lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni, ahogy a specialisták is simán kihagyhatók.

Toszkána – Esszenciális kiadás társasjáték-kiegészítő

Érdemes mindennel együtt is nekifutni, hiszen így lesz kerek ez sztori, és még így sem lesz nehezebb, mint egy átlagos mediumeuro. Az ébredési sáv is teljesen át lett dolgozva, így 5-7 játékos esetén már nem feltétlen fogunk kapni idénymunkáskártyákat, vagy legalábbis nem annyit, mint az alapjátékban. 2-4 játékosnál ez nem igazán érződik, mert a legtöbb játékos próbál azért olyan helyre tenni, ahol kap majd valamit.

És ehhez kapcsolódik a legpozitívabb változtatás a kiegészítőben, ami nem más, mint a térképen lévő akcióhelyek bónuszainak előrehozása. Az alapjátékban ezek mindig a második helyen voltak, most viszont legtöbbjük előrekerült az első helyre, így komolyan felértékelődik a kezdőjátékos szerepe, főleg egy 3+ személyes játékban (a 2 személyesben még mindig nagyon csábító a győzelmi pont a hatodik sávban).

Verdikt

Toszkána egy kitűnő kiegészítő (sokak szerint elengedhetetlen), és egész mást csinál az alapjátékból. Jóval összetettebb gondolkodást kíván, viszont nem veszti el az adaptív akcióválasztás lehetőségét. A kezdőjátékos felértékelése, a rengeteg új akcióhely egy sokkal színesebb menetet eredményez, a modulok variálhatósága pedig megtolja az újrajátszhatóságot. Már csak a Visit from the Rhine Valley, új idénymunkásokat tartalmazó kiegészítő hiányzik, ami balanszolja az alapjátékban található szettet, mivel a Toszkána ezt sajnos nem tudta megoldani – még mindig lehet minimális bortermeléssel nyerni, ha jó épületkártyák jönnek fel, jó idénymunkásokkal kombinálva.

Társasjáték-bemutató még:

Csókolom, melyik út vezet Pandába?

×