Repülőből a légkörbe: Íme a világ első repülő mikrochipje, ami egy hangyánál is kisebb
Néhány kutató kifejlesztette a világ első homokszem méretű repülő mikrochipjét, amit repülőből kidobva juttatnának a légkörbe.
Néhány kutató kifejlesztette a világ első homokszem méretű repülő mikrochipjét, amit repülőből kidobva juttatnának a légkörbe.
Néhány kutató kifejlesztette a világ első homokszem méretű repülő mikrochipjét, amit repülőből kidobva juttatnának a légkörbe.
A Northwestern Egyetem mérnökei bemutatták a legújabb fejlesztésüket, a világ legelső repülő mikrochipjét, ami majdnem olyan kicsi, mint egy homokszem. A chip ugyan kisebb, mint egy hangya feje, bőven van rajta elegendő elektronika ahhoz, hogy adatokat gyűjtsön és küldjön a használójának.
Ha nagyon pontosak vagyunk, akkor a chip valójában nem repül, hanem siklik a levegőben, ha pedig még pontosabbak, akkor inkább csak nagyon lassan esik. Ehhez az olyan növényeket vettek alapul, mint a pitypang és a gyapotfa, melyek a magvaikat a szél segítségével az „anyanövénytől” különösen messzire képesek eljuttatni.
A kutatók szerint az eszköz pontosan annyira apró, hogy még hat rá az aerodinamika, vagyis a levegő még pont képes alákapni és a hátán hordozni – bár azt mondják, hogy már a fizikai határokat feszegették.
Nos, a kutatók nem titkolt szándéka a szemmel alig látható, aprócska kütyüvel az, hogy a légkörbe juttassák. Természetesen csak kutatási célokból, mivel másra nagyon nem is lehetne használni – szóval tedd vissza a csákót. A mikrochippel a levegő szennyezettségét vizsgálhatnák, melyet így nagy területen kis adatmennyiség mellett tudnának végezni.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a repülőből kidobált chipekkel mi lesz, de ez ügyben sem kell aggódni, nem kell majd összeszedniük, igaz, nehéz is volna. A kütyüt ugyanis egy olyan anyagból készítették, amely nedvességgel érintkezve ártalmatlanul, biológiailag lebomlik, nem marad meg és szennyezi a környezetet.
A Northwestern Egyetem egyelőre csak kísérletezik az ötlettel mielőtt tényleges használatra bocsátanák. A kutatás során pedig különböző felhasználású „mikroszenzorokat” terveznek, például olyat, ami a napsugárzást, vagy ami a levegő savasságát vizsgálná.
via – SlashGear, TechCrunch