RAM körkép 2021 őszén - Mennyi és milyen memóriára van szükségünk?
A bőség zavarában kell megtalálnunk az arany középutat.
A bőség zavarában kell megtalálnunk az arany középutat.
A bőség zavarában kell megtalálnunk az arany középutat.
Szinte minden egyes nap szembejön az a kérdés valamilyen közösségi felületen, hogy valójában mennyi RAM-ra is van szükségünk így 2021-ben. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a moduloknál a méret az csak egy specifikáció a sok közül. Aztán érdekes gondolatmenetet indíthat el az is, hogy tényleg annyira számít-e a Dual Channel (pl. 1x16GB stick helyett inkább 2x8GB), mint amennyire próbálják belénk sulykolni annak jelentőségét a fórumokon, Reddit threadekben. A DDR5 újdonságait is érdemes lesz átpörgetni, hiszen az Intel 12. generációjával az átlagfelhasználók előtt is megnyílik az út.
Első körben azért érdemes tisztázni a manapság szükséges memóriaméretet. Bár még a Windows 11 telepítője is 4GB-nál húzza meg ezt a határt, óva intenénk mindenkit ilyen kevés memóriától. A rendszer szinte kapásból el is foglalja szinte az összes rendelkezésre álló RAM mennyiséget, pár böngésző fül megnyitása után pedig búcsút is mondhatunk a maradék, programoknak szánt szabad kevéske memóriának is. A 8GB már egy fokkal barátságosabb, ám még itt is rengeteg kompromisszummal találkozunk majd a mindennapok során, főleg ha több feladatot szeretnénk adni a gépünknek egy időben.
Az arany középút memóriamennyiség szempontjából ma valahol 16 és 32 GB között van. A 16 még bőven elég lehet pár évig, ám ha rengeteg párhuzamos feladat mellett egy kis játékra is fájna a fogunk, akkor már elkélhet a 32 GB is.
Játékoknál, ha kizárólag a teljesítményt nézzünk egyértelműen 16 GB-nál húzhatjuk meg a határt, egyszerűen manapság még a 32 GB is felesleges. A méréseknél tökéletesen kijött, hogy 8GB már néhol nem elég (Dual Channelben volt a teszt alatt, nem annak hiánya miatt kevesebb az FPS), 16 GB felett viszont még nem igazán nyerünk plusz képkockákat manapság. Fontosabb lehet a modulok minél gyorsabb időzítése és órajele, hiszen azok még hozhatnak egy kis extra teljesítményt az erre érzékenyebb játékokban.
A gépépítés során azt szokták javasolni, hogy egy nagy memóriamodul helyett inkább 2, fele akkora modul kerüljön az alaplapunkba. Nem véletlenül, hiszen ekkor a két darab 64 bites csatolófelületet a processzorunk egy darab, 128 bites csatornaként kezeli, így a sávszélesség is megduplázódik. Papíron ez kétszer olyan gyors rendszert eredményezhetne, de ez egyrészt elméleti sávszélesség, másrészt nem 100% hatásfokkal futnak a gépeink.
A fenti tesztet megnézve azt hiszem kiderül, hogy nem csak benchmarkoknál lehet hasznos a dupla sávszélesség. Átlagban 35%-os teljesítménytöbbletet értek el a 2x4GB-os modulok a sima, egy darab 8GB stickkel szemben. Néhány érzékenyebb játéknál, mint például a Fortnite vagy a Far Cry 5 ez még több is lehet.
Ez az a két érték amivel leginkább szoktunk találkozni a memóriamodulok specifikációjánál. A „sebességet” általában MHz-ben, a latency-t pedig egy CL 11-19 előtaggal szokták körülírni a cégek, a két értékből pedig tökéletesen megkaphatjuk nanomásodpercben is a memóriánk nyers sebességét.
Itt már játékok esetében nem egyértelmű a dolog, néhány cím kifejezetten szereti a gyorsabb órajelen ketyegő memóriamodulokat, pár játéknál pedig 2666 és 4000 között gyakorlatilag nincs is különbség.
Ahogy látható, a WEPC mérései tökéletesen megmutatják, hogy míg a CS:GO-nak gyakorlatilag mindegy az órajel, addig a Witcher meghálálja a magasabb órajelet és a kellemesebb időzítést. Arany középútnak a 3200/3600-as memóriamodulokat érdemes tekinteni, ezek még árban sem szálnak el, ám sok területen kellemes többletteljesítményt hoznak. Érdemes a minél alacsonyabb CL értékkel rendelkező darabokat választani.
Ahogy fentebb is említettük, a DDR5 memóriák hamarosan megérkeznek az átlagfelhasználók gépeibe is. A váltás nem lesz túl gyors, hosszú évek kellenek majd mire igazán befuthatnak az új modulok. Több izgalmas fejlesztést is várhatunk majd:
Papíron az első DDR5-4800 modulok is sokkal kellemesebb sebességre lesznek képesek mint a mai, DDR4-3200 memóriák. Ám az első valós körülmények között mért, igazi összehasonlító mérésekig érdemes óvatosan kezelni ezeket az információkat. Az biztos, hogy komoly teljesítményugrásra számíthatunk az elkövetkezendő években.