A bőség zavarában kell megtalálnunk az arany középutat.

Szinte minden egyes nap szembejön az a kérdés valamilyen közösségi felületen, hogy valójában mennyi RAM-ra is van szükségünk így 2021-ben. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a moduloknál a méret az csak egy specifikáció a sok közül. Aztán érdekes gondolatmenetet indíthat el az is, hogy tényleg annyira számít-e a Dual Channel (pl. 1x16GB stick helyett inkább 2x8GB), mint amennyire próbálják belénk sulykolni annak jelentőségét a fórumokon, Reddit threadekben. A DDR5 újdonságait is érdemes lesz átpörgetni, hiszen az Intel 12. generációjával az átlagfelhasználók előtt is megnyílik az út.

Hol húzzuk meg a határt?

Első körben azért érdemes tisztázni a manapság szükséges memóriaméretet. Bár még a Windows 11 telepítője is 4GB-nál húzza meg ezt a határt, óva intenénk mindenkit ilyen kevés memóriától. A rendszer szinte kapásból el is foglalja szinte az összes rendelkezésre álló RAM mennyiséget, pár böngésző fül megnyitása után pedig búcsút is mondhatunk a maradék, programoknak szánt szabad kevéske memóriának is. A 8GB már egy fokkal barátságosabb, ám még itt is rengeteg kompromisszummal találkozunk majd a mindennapok során, főleg ha több feladatot szeretnénk adni a gépünknek egy időben.

Az arany középút memóriamennyiség szempontjából ma valahol 16 és 32 GB között van. A 16 még bőven elég lehet pár évig, ám ha rengeteg párhuzamos feladat mellett egy kis játékra is fájna a fogunk, akkor már elkélhet a 32 GB is.

 

Játékoknál, ha kizárólag a teljesítményt nézzünk egyértelműen 16 GB-nál húzhatjuk meg a határt, egyszerűen manapság még a 32 GB is felesleges. A méréseknél tökéletesen kijött, hogy 8GB már néhol nem elég (Dual Channelben volt a teszt alatt, nem annak hiánya miatt kevesebb az FPS), 16 GB felett viszont még nem igazán nyerünk plusz képkockákat manapság. Fontosabb lehet a modulok minél gyorsabb időzítése és órajele, hiszen azok még hozhatnak egy kis extra teljesítményt az erre érzékenyebb játékokban.

Dual Channel

A gépépítés során azt szokták javasolni, hogy egy nagy memóriamodul helyett inkább 2, fele akkora modul kerüljön az alaplapunkba. Nem véletlenül, hiszen ekkor a két darab 64 bites csatolófelületet a processzorunk egy darab, 128 bites csatornaként kezeli, így a sávszélesség is megduplázódik. Papíron ez kétszer olyan gyors rendszert eredményezhetne, de ez egyrészt elméleti sávszélesség, másrészt nem 100% hatásfokkal futnak a gépeink.

 

A fenti tesztet megnézve azt hiszem kiderül, hogy nem csak benchmarkoknál lehet hasznos a dupla sávszélesség. Átlagban 35%-os teljesítménytöbbletet értek el a 2x4GB-os modulok a sima, egy darab 8GB stickkel szemben. Néhány érzékenyebb játéknál, mint például a Fortnite vagy a Far Cry 5 ez még több is lehet.

Az órajel és a latency

Ez az a két érték amivel leginkább szoktunk találkozni a memóriamodulok specifikációjánál. A „sebességet” általában MHz-ben, a latency-t pedig egy CL 11-19 előtaggal szokták körülírni a cégek, a két értékből pedig tökéletesen megkaphatjuk nanomásodpercben is a memóriánk nyers sebességét.

3200 MHz – CL14 = 8.8 nanomásodperc

Itt már játékok esetében nem egyértelmű a dolog, néhány cím kifejezetten szereti a gyorsabb órajelen ketyegő memóriamodulokat, pár játéknál pedig 2666 és 4000 között gyakorlatilag nincs is különbség.

Ahogy látható, a WEPC mérései tökéletesen megmutatják, hogy míg a CS:GO-nak gyakorlatilag mindegy az órajel, addig a Witcher meghálálja a magasabb órajelet és a kellemesebb időzítést.  Arany középútnak a 3200/3600-as memóriamodulokat érdemes tekinteni, ezek még árban sem szálnak el, ám sok területen kellemes többletteljesítményt hoznak. Érdemes a minél alacsonyabb CL értékkel rendelkező darabokat választani.

A jövő – DDR5

Ahogy fentebb is említettük, a DDR5 memóriák hamarosan megérkeznek az átlagfelhasználók gépeibe is. A váltás nem lesz túl gyors, hosszú évek kellenek majd mire igazán befuthatnak az új modulok. Több izgalmas fejlesztést is várhatunk majd:

  • A RAM modul az eddigi 1×64 bit helyett 2×32 bites lesz majd, így kapásból dupla sávszélességet kapunk majd
  • A feszültség enyhén csökken (1.2V -> 1.1V)
  • ECC hibajavítást is kapunk modulszinten

Papíron az első DDR5-4800 modulok is sokkal kellemesebb sebességre lesznek képesek mint a mai, DDR4-3200 memóriák. Ám az első valós körülmények között mért, igazi összehasonlító mérésekig érdemes óvatosan kezelni ezeket az információkat. Az biztos, hogy komoly teljesítményugrásra számíthatunk az elkövetkezendő években.

Nektek milyen memória ketyeg a gépetekben?

https://leet.hu/shop/back2school/

×