Valljuk be őszintén: a gamerek élete nem könnyű, főleg akkor ha az ember szeret sok időt a játék előtt tölteni. Néha közbeszól a suli, a munka és a magánélet. Nem egyszer írtunk már cikket arról, hogy a párkapcsolatok terén a játék sokszor sajnos sorsdöntő lehet, hiszen időben és energiában nehéz egyensúlyozni a magánélet és a játék között. Korábban arról is írtunk már, hogy ugyanakkor a játék igen erős párkapcsolati kapocs is lehet, ha együtt játszunk a párunkkal, vagy éppen csak elfogadjuk egymás szenvedélyét és beosztjuk az időt.

Egyre több feleség dönt úgy, hogy komolyan szabályozni fogja férjét, aki nem csinál semmit, csak játszik.

Erre egyik legfrissebb példa a Redditen egy 27 éves nő mesélte el élete történetét, melynek középpontjában a videojátékok és a férje áll. Elmesélte, hogy szintén 27 éves férje egész nap nem csinál semmit, nem dolgozik, nem segít a házimunkában, minden idejét videojátékokkal tölti.

„Azt a kérdést tettem fel korábban, hogy hogyan ne haragudjak a férjemre, sok visszajelzést kaptam. Így az az ötletem támadt, hogy

játékidővel „fizetek” a férjemnek az elvégzett munkáért.

Háttér: a férjem nem dolgozik, nem takarít, csak videojátékokkal játszik és elkezdtem rá neheztelni. Próbáltam beszélni vele, hogy segítsek a ház körül, de mindig az mondja, elfelejtette. Amikor azt javasoltam, hogy tegyen emlékeztetőt a hűtőre, azt mondta, hogy megalázó. Elméletileg ki tudnám kapcsolni az internetet, amíg a házimunkát meg nem csinálja, de ezt a gyerekekkel csinálod.

Ötlet: Azt találtam ki, hogy játékidővel fizetek, ha csinál valamit. Fel is osztottam: mosogatás 90 perc, szemetet összeszedni, kivinni 30 perc, mosás, teregetés 2 óra. Alapvetően azt mondja, hogy ez lealacsonyító és gyerekes. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Egyébként az is kiderült, hogy bár a férj sokat tanult, hogy jó munkája legyen, mivel családjától örökölt, inkább nem ment el dolgozni. A feleség pedig nem szeretné kihasználni ezt az örökséget.

Természetesen az ügy, illetve a megoldási javaslat sok kommentelőt beindított.

Vélemények

„Miért teszed ezt magaddal? Miért vagy egy munkanélküli 27 éves férfival, aki úgy viselkedik, mint gyerek, amikor segítséget kérsz? Munkát is keres, vagy úgy van vele, hogy majd olyan leszel neki, mint az anyja?”

„Ennyit erről. Úgy bánik vele, mint egy gyerekkel, mert úgy is viselkedik. És nem úgy hangzik, mintha a férje vágyna a változtatásra. Miért él így? Ha mindenképpen el kell végeznie az összes házimunkát, legalább csak egy emberét kell elvégeznie.”

„Igen… ez elég gyerekes. Ez a felnőtt ember nem csinál semmit, csak egész nap játszani akar. Nem teheted őt felnőtt partnerré ebben a kapcsolatban, ha nem akarja. Ez nem fog működni”

„Ha csak az alapvető szükségletek kielégítése érdekében kell úgy bánni valakivel, mint egy gyerekkel, akkor a kapcsolat már halálra van ítélve.”

Gamerek megítélése

Sajnos a fenti történet és a vélemények nem egyedi és nem újkeltű dolgok, azt hiszem, mindenki találkozott már hasonló problémával. Sajnos azonban az ilyen gamerek esete nagyon sokat ront a gamer társadalom megítélésén. Ezért lehet az, hogy nagy általánosságban azokat az embereket, akik videojátékokkal játszanak, lusta, haszontalan, semmirekellő embereknek tartják, vagy éppen a játékokat gondolják felesleges szórakozásnak.

Pedig mi, igazi gamerek pontosan tudjuk, hogy milyen sokat tud adni egy-egy játék vagy éppen egy közösség.

Hogy életeket képes megmenteni, hogy olyan érzéseket kelt és olyan világokba kalauzol el, amit sokan el sem tudnak elképzelni. Mégis, még ma is sokan félve merik bevallani, hogy szoktak játszani. Talán pont az ilyen férjek miatt, illetve amiatt, hogy sokat lehet hallani ilyenekről.

Szerinted is így van? Mit tehet egy feleség, ha ilyen férje van? Ti hogy oldottátok meg a problémát?