Egyre nagyobbra duzzad a napokban kirobbant Pegasus-botrány, de miről is van szó pontosan, és mit tud ez az izraeli szuperfejlett kémprogram?

A napokban Magyarországon is kirobbant az utóbbi évek, sőt, évtizedek talán legnagyobb nemzetbiztonsági balhéja, melyet Pegasus-botrányként ismerhetünk. A megnevezését az izraeli NSO Group szoftverfejlesztő vállalat kémprogramjáról, a Pegasus-ról kapta, melyet eredetileg terroristák és veszélyes bűnözők teljes megfigyelésére fejlesztettek ki. A szoftvert emiatt szigorúan csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el, és kizárólag kormányzatok részére – szigorú ellenőrzés mellett. Elvileg.

Mi is ez a kémprogram, és mit tud?

A Pegasus a világ egyik legkifinomultabb megfigyelő programja, azok közül legalábbis mindenképpen, amit egy magáncég árul. Lényege tulajdonképpen a célszemélyek totális megfigyelése az okostelefonján keresztül, amire úgy is települhet, hogy azt semmilyen körülmények között nem veszi észre senki.

A szoftver a mobilok biztonsági réseit kihasználva települ, legyen az Android vagy iPhone, és olyan jogosultságokat szerez magának, mint amilyenekkel a tulajdonos is bír. Sőt, még annál is többet, ugyanis a Pegasus másik végén lévő megfigyelő fél a mikrofont és a kamerát is úgy képes távolról ki-be kapcsolni, hogy az semmilyen formában nem jelenik meg a megfigyelt személy készülékén.

A Pegasus minden fájlhoz, videóhoz, képhez, üzenethez és adathoz hozzáfér, ami a telefonon van. Jelenleg nincs olyan titkosítási módszer, amivel ki lehetne cselezni – ha felkerült.

Kép: Hindustan

A napokban egy több országon átívelő oknyomozás során kiderült, hogy az NSO és az izraeli kormány hiába állított fel szigorú szabályokat, hiába gyűjtötték és ellenőrizték a programmal megfigyelt személyeket ők is, a megfigyeltek között nem csak terroristák, hanem aktivisták, újságírók, közéleti szereplők, üzletemberek, jogvédők, ellenzéki politikusok és ügyvédek is voltak.

A Forbidden Stories tényfeltáró újságírói hálózat az Amnesty International jogvédő szervezettel közösen hozzájutottak az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz, melyből kiderült, hogy Magyarországon is alkalmazhatták a Pegasus-t. Az egyelőre nem világos, hogy ki adott erre engedély, illetve pontosan hol, hogyan és miért vetették be, viszont több portál szerint a magyar hatóság állhat az akció mögött.

Magyarországon a szakértői vizsgálatok szerint több mint 300 embert figyelhettek meg a Pegasussal.

A célszemélyek közötta Telex szerint többeket sikerült azonosítani: a Direkt36 két újságíróját – Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, akik részt vettek a tényfeltárásban is, egy névtelenséget kérő fotóst és még egy kormánykritikus újságírót, Dercsényi Dávidot, a Hvg.hu korábbi munkatársát, Varga Zoltánt – a Centrál Médiacsoport (a 24.hu kiadója) tulajdonosát és több, vele összeköttetésben álló üzletembert, illetve Simicska Lajos fiát, Simicska Ádámot, és a CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint.

A hír – azon túl, hogy alapvető emberi, és demokratikus jogokat sért – azért is aggasztó, mert a Washington Post korábbi újságírójának, Dzsamál Hasogdzsi családi és baráti körének, köztük a menyasszonyának és a fiának a telefonjára is telepítették az NSO kémprogramját. Dzsamált 2018-ban gyilkolták meg, és az ügyet vizsgáló rendőrnyomozókat is ilyen módon figyelték meg.

A magyar kormány egyelőre tagadja az ellene felhozott vádakat, a hivatalos álláspont szerint: „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, illetve „Magyarország jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”. A Magyar Nemzet is közzétett egy cikket az üggyel kapcsolatban melyben azt fejtegetik, hogy mindösszesen egy szervezett lejáratókampányról lehet szó.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy őket vajon megfigyelhették-e?

Nos, technikailag lehetséges lenne, hiszen a programmal bárkit képesek lefülelni, a kritérium csupán annyi, hogy legyen egy okostelefonja az illetőnek. Jó hír viszont, hogy nagyobb számban nem használhatták a kémprogramot, hiszen annak nem csak a következményei lennének súlyosabbak, hanem az ára is, ugyanis megfigyelt személyenként értékesítik, amiért több tízezer eurót is elkér az NSO. Ezért értelemszerűen csak azokat az embereket figyelik meg vele, akik valamiért „fontosak” a kifizető fél számára.

A botrány viszont egyre nagyobbra duzzad, hiszen magyar személyeken túl több mint 200 újságírót azonosítottak az adatbázisból, köztük a Wall Street Journal, a CNN, a New York Times, a Bloomberg, az Economist, a Reuters, a Financial Times és még számos neves portál munkatársaival.

Ha szeretnél többet megtudni a Pegasus-botrányról, akkor ajánljuk figyelmedbe a Telex részletes anyagát, illetve a HVG cikkét, amelyek nagy segítségek voltak a fenti írás összeállításában.

https://leet.hu/?s=cyberpunk&post_type=product

×