A Final Fantasy-széria leglegendásabb darabja vita nélkül a hetedik epizód. Most lehetőségünk adódott tesztelni PS5-ön is.

A Final Fantasy-széria leglegendásabb darabja vita nélkül a hetedik epizód. Biztosan találni olyan rajongót, akinek nem a Final Fantasy VII a kedvence, de hogy ezzel az elemmel írta bele magát örökké a történelembe a Square, az egészen biztos.  Az 1997-ben megjelent első kiadás mind a mai napig kapja a törődést a kiadótól, lassan már a mikrókon is játszható lesz, pont mint a Doom.

Épp ezért nem is volt csoda, hogy a Square Enix egyszer csak úgy döntött, hogy ismét előveszi az arany tojást tojó formulát. Bejelentették, hogy Remake készül Cloudék legendás kalandjáról.

 

A tavalyi év ugyan a COVID-19 miatt sokaknak eseménytelen lett, a Final Fantasy-rajongók megkapták, amire oly régóta vártak. (S még többet!) Megjelent a hőn áhított Remake, ami egy ideig követte az eredeti történetet, ám végül teljesen más irányba haladt tovább. Ezzel teljesen új értelmet adva a „Remake” szócskának.

Mindazonáltal ez egy zseniális húzás volt a Square-től, elvégre ezzel a diehard fanokat és az új játékosokat is lekenyerezték. Az újak kaptak egy csodálatos játékot, míg az régieknek pedig nem rontották el a nosztalgiaérzetet. A legendás FF7 maradt a jól ismert kasszasiker, a Remake pedig az újvonal.

Final Fantasy VII – Remake (PS5)

A Cenega Magyarország jóvoltából esélyt kaptunk a Remake PS5-ös verziójának tesztelésére is, amihez az újonnan megjelent kiegészítőt is hozzácsatolták. A Final Fantasy VII Remake Intergrade az újgenerációs kaland feljavított változatát tartalmazza, némi finomhangolással és a közkedvelt Yuffie saját kalandjával felturbózva.

A történet nem változott és azok számára, akik még nem láttak belőle végigjátszást, vagy még nem játszottak a játékkal (de később szeretnék), nem is szívesen lőném le a kulcsmomentumokat.

Így erről csak annyit írnék így bevezetésképpen, hogy még mindig pontosan ugyan azt a díjnyertes hangulatot hozza, mint egy évvel korábban. A karakterek fantasztikusak, jól látszik, hogy ezt az aspektusát nagyon komolyan vették a játéknak a fejlesztők. A környezet gyönyörű, tényleg olyan, mintha egy élő, lélegző világban lennénk, így pedig könnyebb is elvesznünk benne. A Remake új vonásai még mindig nagyon jól állnak az alapsztorinak, Tetsuya Nomura zsenije pedig erősen kiemelkedik rendezői oldalról. Ha másért tehát nem is, a történetért, a világért és a karakterekért mindenképpen érdemes adni egy esélyt a FFVII Remake Intergrade-nek.

Mégis mi az az Intergrade?

Mivel a történet és úgy általánosságban a játékmenet sem változott, így sokakat meglephet, hogy a cím egy újabb taggal bővült, az Intergrade-del. Nomura rendező szeret őrületesen hosszú címeket adni a megálmodott történeteinek, bizonyításképpen ott van például a teljes Kingdom Hearts-széria. Összességében tehát nincs mitől tartani, ez inkább amolyan „Game of the Year Edition”, mintsem egy komolyabb átgondolás.

Amitől viszont ez egy jobb csomag…

A Square Enix ettől függetlenül még komolyan gondolta a munkát és szemmel látható újításokkal bővítette a már egyébként is masszív játékot. Ilyen például a következő generáción a fix 60 FPS, ami ráadásul még egy pillanatra sem inog meg. Teljesen mindegy, hogy mennyire kaotikus harcjelenet pörög a képernyőn, a játék a maga gyönyörű és részletes grafikájával simán hozza a 60 FPS-t. Most lehetséges, hogy ezen kuncognak a PC játékosok, de konzolok terén ez egy megsüvegelendő teljesítmény. Pláne egy olyan szintű játéknál, mint a Final Fantasy VII Remake.

S ha már arról beszélünk, hogy milyen éles, pörgős és gyönyörű is a játék, beszéljünk néhány szót a textúrákról. Már a PS4-es tavalyi kiadás is teljes mértékben kielégítő volt vizuálisan, azért sajnos be-becsúsztak érdekes bugok és textúraproblémák a végtermékbe. Ilyen volt például Cloud lakásának ajtaja, ami az istenért sem szeretett volna soha betölteni. Nos, az Intergrade-ben ezt szerencsére orvosolták a fejlesztők, így csak egy-két ponton lehetett találkozni elnagyolt munkával. (Például az NPC-k még mindig…) Viszont a végigjátszásom során PS5-ön egyetlen komolyabb hibával se találkoztam.

Viszont, ha minden ilyen gyönyörű, akkor bizony előfordulhat, hogy a művészlélekkel megáldottak egyszer-egyszer megállnának megörökíteni pár pillanatot nemde? Ha ez így van, akkor most örülhetnek, ugyanis az Intergrade-be a Square Enix egy fotómódot is belerámolt. Így tehát lehetőségünk van képeket csinálni játék közben. Ezeket a képeket pedig még meg is szerkeszthetjük, akár még filtereket is pakolhatunk rájuk. S míg ez összességében egy jópofa plusz, a helyzet az, hogy lehetett volna sokkal jobb is. Relatíve gyorsan rá lehet unni és a lehetőségek limitje nem kínál túl nagy szavatosságot. Kihagyott ziccernek gondolom.

Yuffie és az Intermission

Megmondom őszintén, szkeptikusan álltam a DLC kampányhoz, amikor bejelentették. Egy elnagyolt, maximum két órás bohóckodásra számítottam, ami inkább időhúzás az első és a második rész közt, mintsem tartalmi bővítés. Ám már itt a fejezet elején be kell, hogy valljam: tévedtem.

A kampány körülbelül 5 óra alatt teljesíthető, s ez a játékidő még tovább nyúlhat, ha az ember nem csak átrohan az egész DLC-n.

A játékmenet kiváló, ugyan azt a minőségi harcrendszert kapjuk vissza, mint az alapjáték esetében, annyi különbséggel, hogy ezúttal teljesen új karaktereket irányíthatunk. Ebből kifolyólag a harcmodor és stílus is különbözik, nincs egyetlen olyan mozdulat sem, amit már az alapkampány során unalomig daráltunk.

Yuffie speciális skillsettel rendelkezik, ami halálos közelre és távolra is. Épp ezért sokkal mélyebb a kombinációs lehetőségek kalapja, amiből kedvünkre ránthatjuk elő a támadásaink sorozatát.

Számomra nagy meglepetés volt, ahogyan az írók beleépítették az Intermissiont a sztoriba. Arra számítottam, hogy egy erőltetett, kidolgozatlan „szomjúságoltás” lesz csak a bővítmény, ám végül egy rendesen megkomponált, cinematográfiailag is helytálló extrát kaptunk.

Az egyetlen negatívum, amit a narratíva szempontjából fel tudok hozni, az a DLC történet legeleje. Yuffie érkezése nincs felvezetve, akkor kezdődik a játék és a sztori, amikor betoppan Midgarba.

Ezen felül (és egyébként ez is csak szőrszálhasogatás) az Intermission is hozza azt a szintet, amit az alapjáték felépített.

Verdikt

A Final Fatnasy VII Remake Intergrade egy zseniális csomag, ami ismét képes egy rövid időre lekötni a rajongókat, s ezzel húzni az időt a folytatás megjelenésééig. A PS5-ös frissítés szemmelláthatóan jól sült el, egyértelműen a jelenlegi legstabilabb verziója a játéknak. A bővítmény, vagyis az Intermission DLC pedig egy kellemes csalódás, ami csak tovább erősíti a Remake erejét. Arra viszont nem érdemes számítani, hogy hosszú napokkal toldja meg a játékidőt, mert ez sajnos nincs így. Holott bőven el tudtuk volna még játszani hetekig ezt a remekművet. A trófeavadászoknak persze ott vannak a különféle nehézségi szintek, amik végül is komoly játékórákat dobnak a szavatossághoz.

Szeretted PS4-en a Remake-et és van otthon a tévé mellett egy PS5 gép is? Ebben az esetben nem haboznék a beszerzéssel!

Összefoglalás

Vissza Midgarba! – Final Fantasy VII Remake Intergrade (PS5) teszt


Szerzői értékelés

9

A Final Fatnasy VII Remake Intergrade egy zseniális csomag, ami ismét képes egy rövid időre lekötni a rajongókat, s ezzel húzni az időt a folytatás megjelenésééig.

Temérdek lehetőség, részletes történet és karakterek

Gyönyörű grafika

Kiváló harcrendszer

Még mindig nagyon hosszú és élvezetes

A DLC minőségi, tényleg hozzáad a történethez

Szerethető szereplők

Pár kidolgozatlan tárgy, ami elüt a környezetétől

A távolban látható tájakat néhol elnagyolták

Még mindig a Hard módhoz van kötve a tartalmak legjava

Olvasói értékelés

0

×