A böngészők háborújának rövid története - SZAVAZZ, melyik a legjobb!
A 90-es évek legmeghatározóbb webes böngészője kétségtelenül a Netscape volt, amit ha hiszed, ha nem, de az Internet Explorer győzött le.
A 90-es évek legmeghatározóbb webes böngészője kétségtelenül a Netscape volt, amit ha hiszed, ha nem, de az Internet Explorer győzött le.
A 90-es évek legmeghatározóbb webes böngészője kétségtelenül a Netscape volt, amit ha hiszed, ha nem, de az Internet Explorer győzött le.
Egy ősi mítosz szerint volt vala egy kor, mikor egyetlen böngésző leste a nyája kívánságait. Erre a békés, nihili korra hamar sötét árnyákok vetültek, a messze távolban ugyanis már lesben állt a híresen hírhedt Internet Explorer, hogy igába hajtsa naiv ember internetes böngészését.
Később azonban felbukkantak a hős harcosok, Mozilla és Chrome, akik a zord és megkeseredett elnyomó ellen nem voltak rest felkelni, és maguk mellé állítani a népet. Mindezért azonban súlyos árat kellett fizetniük és fizetnünk, hiszen a győzelmet követően a két harcostárs később egymás ellen fordult, majd egyikükből a rettegett RAM Pusztító vált.
Az internetezés hajnalán túlzottan nem volt túl sok program, amikkel szörfölhettünk a világhálón, bár erre alkalmas oldal sem nagyon létezett még. A 90-es években leginkább két böngésző volt, ami alapjaiban határozta meg a netezést, a korábban Mosaic-féle Netscape Navigator és a nagyon jól ismert Internet Explorer.
A Netscape viszonylag sokáig állta is a sarat a Microsoft szoftverével szemben, ami valójában a vállalat monopóliumának köszönhette az egészen máig kitartó sikerét, ugyanis az összes Windowsra „előre” volt telepítve, vagyis alapból az operációs rendszer részét képezte. Tisztességes harc? Dehogyis, de a karma nem viccel, így később az Explorert már csak arra használtuk, letöltsük vele azokat a böngésző programokat, melyeket ténylegesen használtunk is. Nagyjából hasonló módon vált elterjedté a Safari is, amely 2003-tól kezdődően állt használatra készen az Apple „kompjúterein” .
Az IE egy idő után viszont ténylegesen legyőzte a Netscape-et, ami végső elkeseredésében nyílt forráskódúvá vált, melynek lángját a Mozilla vette fel és vitte tovább. Ezt követően 2004-ben bemutatták a Firefoxot, ami egészen hamar népszerűvé vált, de olyan sokáig azért nem tartott, hiszen a 2008-ban berúgta az ajtót a Google Chrome, majd lett a világ legtöbbet használt böngészője.
Itt még érdemes megemlíteni a háttérben sunyin meghúzódó, de sokkal többre érdemes Operát is, amely hiába egy remek program, sosem tudott ringbe szállni a nagyokkal. Az Opera eredetileg 1994-ben kezdett alakulni mint kutatási projekt, majd két évvel későbbi megjelenésével tulajdonképpen ő robbantotta ki a nagy Böngésző Háborút.
A háború természetesen a mai nap is zajlik, csak már a telefonokra is kiterjedve – ezen a platformon viszont több okból kifolyólag a Safari a mindenkori nyertes. A Microsoft Internet Explorere már közel sem volt ilyen szerencsés, hiszen a világ egyik, ha nem a legnagyobb tech vállalata egyszerűen nem tudta tartani a lépést a fiatalokkal, így több revíziót és átcímkézést követően 2020-ban helyezték végső nyugalomra Redmondban, helyét pedig az immáron teljesen chromium-alapú új Edge vette át.