A digitalizáció és a streaming jó és fontos, azonban komoly veszélyeket is magában hordoz, ami miatt egyáltalán nem érdemes lemondani a fizikális gamingről sem.

Innen-onnan már lehetett hallani az új Xbox és PlayStation megjelenésekor, de már az előtt is, hogy könnyen meglehet, hogy ez lesz az utolsó, a végső konzolgeneráció. Az persze egy tény, hogy mindkét masina – jelenleg – egy erőgép, de hogy ők lennének-e az utolsók? Aligha.

Ezt a tézist általában a játékstreaming elterjedéséből és a digitális vásárlások brutálisan a fizikai értékesítés fölé terebélyesedéséből eredeztetik. Az álláspont az, hogy az egyre gyorsabbá váló internetsebesség és lefedettség, a streaming szolgáltatások olcsósága és elérhetősége, illetve a digitális vásárlások gyorsasága és az így vásárolt játékok tárolása mind-mind az átállásra késztetnek, amit most a koronavírus-járvány is még tovább gyorsított.

Tény, hogy valóban egyre népszerűbb a streaming, ahogyan a digitális játékértékesítés is egyre brutálisabb méreteket ölt, és ezidáig jómagam is úgy vélekedtem, hogy ezeké a jövő, a Sony hónapos-pár hetes szerencsétlenkedése azonban komolyabban elgondolkoztatott.

Fizikális vs digitális

Történt ugyanis egy Sony bejelentés, amikor is azt találták mondani, hogy a PS3, PSP, PS Vita digitális áruháza úgy, ahogy van megy a levesbe. Ez azt jelenti, hogy minden egyes olyan tartalom, ami kizárólag digitálisan érhető el, attól végleg el kell búcsúznunk, sőt, még a játékok frissítései-javításai sem lesznek többé elérhetőek. Ez persze egy szűkebb rétegnek nem tetszett, mindenki más legyintett, hogy ugyan már, ki játszik azokkal, ezzel párhuzamosan azonban komoly problémákat is felvet a jövővel kapcsolatban.

A Sony ugyanis kiadott egy olyan PlayStation 5-öt, ami már kizárólag a digitálisan megvásárolt tartalmakat hajlandó fogyasztani. A vállalat hozzáállása pedig nem kicsit lehet elrettentő, sőt, valójában jelzés értékű, hiszen ezzel azt is üzenték, hogy a PS5-ből soha nem lesz múltidéző konzol, ugyanis ha megszűnik a Store, akkor kapu bezár, dobhatjuk is a kukába, a játékkollekciónk pedig, ha szerencsénk van vándorol tovább velünk, ha nem, akkor könnyes búcsút kell intsünk nekik – mint jelen esetben számos PS3 tartalomnak. (Ettől persze sok-sok évre vagyunk még.)

Nem is csoda, hogy végül kihátráltak a dologból, igen sok tartalom veszett volna oda…

Persze vannak ezzel más problémák is, például ha akadozik, vagy teljesen lehal az internetszolgáltatás, akkor teljesen el vagyunk vágva a játékkönyvtárunktól, a streaming esetében ez pedig különösen fájdalmas lehet. Jól hangzik, hogy a játékainkat szinte bárhonnan bármilyen eszközről elérhetjük, elég hozzá egy jó és stabil internetkapcsolat, viszont ha az nincs, akkor játék sincs. Sehogy, és ezen az 5G sem nagyon segít.

A másik komoly problémára a Google Stadia-féle modell hívja fel a figyelmünket, ahol hiába fizetünk elő a streaming szolgáltatásra, a játékokat külön kell megvásárolni. Azonban ha a Google egyszer úgy dönt, hogy nem éri meg neki tovább csinálnia a bizniszt és lehúzza a Stadia rolóját (ahogyan tette a belsős stúdióival is), akkor a játéktárunk megy vele – kivéve, ha jó fej a kiadó és odaadja máshol.

A teljes digitalizáció tehát nem csak azt jelenti, hogy mi a felhőből vagy az online áruházból érjük el a játékot, amivel akkor tudunk játszani és/vagy letölteni, ha van net, nem. A teljes digitalizáció azt is jelenti, hogy a játékok kizárólagosan ehhez lesznek kötve, ami ha egyszer bármilyen oknál fogva megszűnik, netalántán bekrepál, akkor minden elveszik, nem csak a játékállás – mint legutóbb pl. a Rusttal is megesett.

A játékok állapotmegőrzése pedig ugyanolyan fontos, mint egy festmény, egy zenemű, egy könyv, vagy egy film megőrzése. Egy egyszeri játékos nem nagyon gondolkozik évekre előre, de nem is az a dolga neki. De ha a jövőben tegyük fel az unokára vigyázva megmutatnánk, hogy nagyfater-nagymuter mivel tolta anno, akkor jó az, ha megvan lemezen is egy, a padláson porosodó konzol mellett – még ha csak a vész esetére is.

A digitalizációra, főleg a játékstreamingre azt sütötték rá a nagyszerű marketingesek, hogy a világ legszabadabb játékélményét adja, hiszen „bárhol” elérhető, ami persze igaz is, de a válasz is valahol itt van a kérdésre, hogy miért nem fog soha eltűnni a fizikális gaming. Mert lehet, hogy bárhol hozzáférhető, de nem bármikor.

https://leet.hu/?s=marvel&post_type=product

https://www.facebook.com/groups/1737295806551859

×