Évről évre elvárjuk processzorainktól és egyéb hardvereink utódjaitól, hogy gyorsabbak legyenek, miközben a fogyasztásukat és melegedésüket is szeretnénk emberi keretek között tartani. Sokszor felmerül a „csíkszélesség” szó, szívesen dobálóznak vele a gyártók és a híroldalak. Örülünk, ha adott generációnál ez csökken és szívesen szidjuk a konkurens gyártót, ha épp a következő szériánál is maradnak 14 nanométeren.

Mi is az a csíkszélesség?

A csíkszélesség az integrált áramkör felületén az adott gyártástechnológiával kialakítható legkisebb méretet jelenti, mértékegysége napjainkban nanométer.
Hardvereink gyors fejlődését azt tette lehetővé, hogy az integrált tranzisztorok mérete folyamatosan csökkent és így még komplexebb vezérlési és logikai módszereket valósíthattak meg a mérnökök adott területen. Ezen kívül további jótékony hatása a csíkszélesség csökkenésének a csökkenő energiaéhség és az ennek köszönhetően kevesebb veszteségként kibocsátott hő is.

Nagyobb teljesítmény, kevesebb energiaigény

Persze ilyenkor mindig meg kell találni a tervezőknek az arany középutat: a felszabaduló hellyel mit is kezdjenek? Növelhetik a teljesítményt, de akkor a fogyasztás és a hőtermelés marad a régi. Maradjon a „régi” teljesítményszint, viszont alacsonyabb fogyasztással? Általában az igazság valahol a kettő között van, így mindenki elégedett lehet.

A jelen

Ryzen Roadmap

A harmadik generációs Ryzen processzorok a világ első 7 nanométeres csíkszélességgel készült gaming CPU-i. Az AMD-nek sikerült még a régi, bejáratott AM4 foglalatba megjelentetni a processzorokat, így új alaplapra nem is feltétlenül volt szüksége a felhasználók egy részének. A bemutatón tökéletesen demonstrálták az alacsonyabb csíkszélesség előnyét: i9-9900K teljesítményét hozta a demózott CPU, de fele akkora energiaigénnyel.

A 12. generáció már 10 nanométeres gyártósorról gurul le

Az idén márciusban megérkezett Rocket Lake Intel széria még mindig az Intel 14nm(+++) csíkszélességét használja, de várhatóan a következő generációnál megtörténik majd a várva várt váltás 10 nanométerre (Alder Lake), majd 2023 környékén 7 nanométerre is.

Az AMD 7 nanométere tényleg egyenlő az Intel 14 nanométerével?

Nincs is különbség?

A közösségi oldalakon rengetegszer felmerül, hogy valójában nincs is különbség az AMD 7 nanométeres és az Intel 14 nanométeres technológiájában. A fenti kép gyakran említésre/beillesztésre kerül az ilyen esetekben. Nos, valóban van igazság a fenti képben, hiszen a tranzisztorok Gate (kapuelektróda) szélessége (22 vs. 24 nanométer) meglehetősen közeli értékek. Ám ez csak egy érték a sok közül, ilyenkor érdemes megnéznünk például a tranzisztorsűrűséget (millió tranzisztor / mm^2), mely az AMD jelenlegi processzorainál használt TSMC 7nm+ esetén körülbelül 96 millió, míg az Intel 14 nm esetén csak 37.5 millió.

Intel „10nm” vs TSMC „7nm”

Érdekesség, hogy az Intel 10 nanométeres gyártástechnológiája 100 millió körül alakul majd, így ekkor lehetnek majd igazán érdekesek az összehasonlítások.

Minél kevesebb, annál jobb?

Ahogy látható, összességében az alacsonyabb csíkszélesség mindig kevesebb fogyasztással/hőtermeléssel jár és adott területen több elhelyezhető tranzisztorral. Az már más kérdés, hogy az adott gyártó milyen módon osztja be ezeket az előnyöket. Könnyen előfordulhat, hogy a nagyobb teljesítmény érdekében lemondanak a kedvezőbb fogyasztásról/hőtermelésről és természetesen ennek fordítottja sem ördögtől való. 

Snapdragon 888

Az asztali CPU gyártók mellett természetesen a mobilokban megtalálható chipek is a csíkszélesség csökkenésének hála tudnak ilyen dinamikusan fejlődni. Elég csak megnéznünk a legmodernebb Apple M1 és Snapdragon 888 chipeket, melyek már 5 nanométeren készülnek, és elképesztően erősek.

Nektek milyen processzor duruzsol a gépetekben?