Magyarországon egészen régre visszanyúló hagyománynak örvend a programok és játékok másolása, a kalóz alagút végén viszont már ránk ragyog a fény.

Magyarországon egészen nagy kultúrája van az „okosba megoldom” jelenségnek, ami igazából teljesen érthető, ha kicsit messzebbről szemléljük a történelmünket. A magyar polgárok ugyanis a kommunizmus idején, ha valami eredeti szoftverre, játékra, vagy valamilyen kütyüre vágytak, akkor ismerősökön, rokonokon keresztül nyugatról kellett azokat hazacsempészniük.

Ha a játékokra fordulunk válik különösen szomorúvá a történet, hiszen hiába rendelkezünk egy géppel, ha arra kínkeservesen szerzünk játékot. Magyarországon ugyanis azok sem voltak túlzottan elérhetőek, így egészen szép underground kultusz alakult ki a számítástechnikai klubok mentén az országban a szoftverek, játékok másolása körül, tulajdonképpen ez az időszak volt a romantikus hőskora is.

Ekkor persze – mivel egy teljesen új médiumról lévén szó – a törvényezés sem volt ezekre felkészülve, meg hát amúgyis volt nekik nagyobb problémájuk, egyre csak közeledvén a rendszerváltáshoz. Aztán leomlott a berlini fal, majd mi is szépen megnyílhattunk nyugat előtt, és csak úgy elözönlöttek minket a csodák. A szokás viszont szokás maradt, így hiába érkezhettek már az eredeti kópiák, a másolás az maradt, sőt, ahogyan szerte a világban: evolválódott.

Pirate Bay uses visitors' CPUs for mining digital currency - SlashGear

A kalózkodás – mivel a játékárak már akkor is inkább voltak a nyugat európai pénztárcákhoz igazítva, mint a magyarhoz – nagyon sokáig ki is tartott, amit én a 2013-as konzolgenerációig, az Xbox One és a PlayStation 4 megjelenéséig datálok. Ennek oka nagyon egyszerű: a konzolos játékok másolása brutális biznisz volt az Xbox 360-PS3-as generációban, ahogyan a Steam is még egészen gyermekcipőben járt, ami szintén a 2010-es éveket követően vált meghatározóvá.

Persze a PC-s játékosok szájából még mindig hallani olyan mondatokat, mint a „haha, nekem ez a játék úgyis ingyen van”, vagy „én ezért a szarért egy forintot nem fogok fizetni”, ez azért az akciók és leértékelések korában minimum kabaré. Jó-jó, nem leszek álszent, a 2000-es évek elején-közepén, mikor saját keresettel még nem rendelkeztem, akkor én is aktívan használtam a torrentet. De úgy, hogy jól tudom milyen munka van egy ilyen játékkal, illetve rendelkezem némi empátiával is, meg hát szeretném, hogy a kedvenceimnek legyen folytatása, ezért minden játékot, ami érdekel amióta dolgozom megveszek.

Ha nincsen rá éppen forintom, akkor megvárom az első akciót, esetleg beszerzem használtan olcsóbban, mindenesetre megannyi alternatívája van a felhasználónak arra, hogy beszerezze azt, amit éppen szeretne. Itt direkt írtam felhasználót, ugyanis nem csak a játékok másolásának van, de inkább olt kultusza, hanem a szoftvereknek is, melyeket a játékok egyre inkább visszaszoruló warezolásával ellentétben (konzolon 2013-óta szinte lehetetlen) igen sokan torrenteznek inkább le.

„Leszeded, aztán csak „krekkeled”. Pont olyan lesz mint az eredeti!”

Manapság az egyik legtöbbet illegálisan letöltött szoftver a világon a Windows, de azon kívül is akad bőven, amit megemlíthetünk, élen például az Adobe programokkal. Ennek számos oka van, én most csak a magyar vonatkozásúakra szorítkoznék.

Az egyik például az, hogy a Microsoft sokszor irreálisan magas áron árulja, a magyar átlagfelhasználó pedig nem érti, hogy mégis mi a fene kerül ennyibe egy amúgy is instabilan működő, sokszor gagyi frissítéseket kapó operációs rendszeren. Ezt hellyel-közzel meg lehet érteni, hiszen ezt tudván a Windows 10-et a Microsoft is ingyen osztogatta az első körben, és csak egy idő után vált pénzessé – amit egyébként nem teljesen értek, véleményem szerint szolgáltatásként hatékonyabban tudna működni…

Ha viszont olyan programokról van szó, mint a fentebb is említett Adobe vállalat termékei az tulajdonképpen a kereskedelmi cég nettó megkárosítása (nem mintha a Win nem lenne az, de azt azért könnyebben megérti a halandó). Az ilyen és ehhez hasonló programok illegális használata minimum egy ejnye-bejnye, akkor meg már komolyabban büntetendő, ha azt tegyük fel valaki a munkájához használja.

Az ilyen programok megvásárlása úgy gondolom jóval több előnnyel járnak, mint sem, mert itt már nem csak a fejlesztők munkájának a semmibe vételéről, hanem nyerészkedésről van szó, de sokszor még a használatuk sem olyan biztonságos. No meg, ha időközben jön egy új funkció egy progihoz, esetleg egy hibajavítás, vagy biztonsági foltozás, azt megkapja a felhasználó – meg nem kap be egy kéretlen vendéget sem a gépére.

Ha valaki azt állítja, hogy a ‘tört’ program van olyan jó, mint az eredeti, az nem mond igazat.

240 BEST Warez IMAGES, STOCK PHOTOS & VECTORS | Adobe Stock

Meg hát honnan is tudná, ugye? Ha valamiért mindenképpen szükségünk van egy (valójában) kereskedelmi programra, azt vegyük meg, ha munkára használnánk akkor remélem nem kell mondanom, hogy szinte kötelező.

Bármilyen érvet puffogtathatnék, egy feketeöves torrenthuszárra valószínűleg semmilyen hatással nem lenne, azonban a morális részéről mindenképpen érdemes értekezni. Megannyi érvet hallottam arról, hogy ezzel maximum csak az indie fejlesztéseket károsítják, a nagyobb cégek fejlesztői nem ez alapján kapják a fizetést.

Namármost! Ez nettó hülyeség. A fejlesztőknek persze vagy egy fix havi fizetésük, a játékok esetében azonban az eladások után jutalékot, ‘royaltit’ is kapnak, amit szétoszthatnak, ez egy program esetében működhet másképp, de nem elképzelhetetlen a hasonló rendszer, illetve akadnak projekt alapú, akár külsős munkák is. A vásárlásokból a kiadó természetesen elteszi ami köll, viszont ebből fedezi majd a jövőbeli költségeket, a fenntartást, a frissítéseket, és egyéb kiadásokat. Ha valamiből nem fogy sok, az reprezentatív jelleggel bír, így vagy lelövik a projektet, ami játék-program mindegy, nem kap folytatást és a fejlesztőket szélnek eresztik, jobb esetben átcsoportosítják őket.

Tehát akkor, ha illegálisan leszedsz és használsz valamit úgy, hogy módodban állna megvenni, azzal közvetve, de megkárosítod a fejlesztőket is.

A warez azonban mára már leginkább csak a szoftvergyártókat érintik, hiszen a mérések, bevételi statisztikák, illetve az egyre szaporodó szolgáltatások a film- és a játékipari kalózkodás végét mutatják. A szolgáltatási modellek nem mellesleg remek alternatívát is kínálnak akár az olyan országok számára is, ahol nem véletlenül lett akkora hagyománya a torrentnek, mint Magyarországon.

https://leet.hu/?s=%22white+shark%22+%22eshark%22&post_type=product

https://www.facebook.com/groups/1737295806551859

×