Tudósok figyelmeztetnek: olyan geomágneses-vihar jöhet, ami véget vethet a modern világnak

Napkitöréseket vizsgáló kutatók figyelmeztetnek, hogy valószínűleg még a 21. században akkora geomágneses vihar éri majd a Földet, ami évekre elvág minket az elektromosságtól.

0
 

Napkitöréseket vizsgáló kutatók figyelmeztetnek, hogy valószínűleg még a 21. században akkora geomágneses vihar éri majd a Földet, ami évekre elvág minket az elektromosságtól.

Képzeljük el, hogy egyik pillanatról a másikra a Földön minden egyes elektronikus eszköz egyszerre csak megadja magát és hónapokra, évekre, vagy akár évtizedekre használhatatlanokká válnak. Ha nem is középkori, de egészen biztosan múlt századi idők köszönnének be, de persze csak akkor, ha a közhangulatot nem uralja el a totális anarchia, a Mad Max hangulat.

Ezzel a gondolattal 2012-ben egy rövid ideig eljátszott a Revolution című sorozat is, ami ha sikeres túlzottan nem is volt, egészen érdekesen mutatta be, hogy miként nézne ki egy ilyen világ. Most pedig a geomágneses viharokat és azok okait kutató tudósok álltak elő egy egészen ijesztő hírrel, amivel tulajdonképpen a sorozat világát jövendölik számunkra.

Még ebben az évszázadban akkora geomágneses vihar érheti a Földet, amekkora egyetlen pillanat alatt véget vet az ismert civilizációnak.

De mi is az a geomágneses vihar?

Tormenta Solar destruye telecomunicaciones en la Tierra

A geomágneses vihar a bolygónk mágneses terének hirtelen és nagyarányú megváltozása, ami a Napból napkitörések okán kiinduló napszél és a Föld mágneses mezejének kölcsönhatása eredményeként lép fel. Ez egyáltalán nem egy ritka dolog, az esetek többségében viszont enyhe vagy mérsékelt lefolyásúak.

A geomágneses viharokat több besorolás alapján osztályozzák – mint a földrengéseket is -, melyek az események erősségét jelölik. A G1 a legenyhébb és a legtöbbször előforduló, a G2-vel is többször találkozott már a földünk, míg a G3 és a G4 már komolyabb problémákat okoz a műszerekben, és átmeneti áramkimaradásokat is eredményez.

A legsúlyosabb a G5, ami hónapokra, akár évekre megbénítaná a földi kommunikációt és áramellátást, és ugyan kifejezetten ritka, volt már rá példa az emberiség történetében.

Kutatók szerint van mitől félnünk

NASA Releases Massive Solar Storm Warning - Great Lakes Ledger

Az egyik „valamelyest dokumentált” esemény 1582-ben történt, ami a feljegyzések alapján igen apokaliptikusan festhetett. A világ akkor ismert tájairól olyan beszámolókat találtak, melyek három napon keresztül tartó vérvörös égboltról írnak, ami úgy nézett ki, mintha lángolna a világ.

A következő bizonyított és pontosan dokumentált óriási napkitörés és a nyomán keletkezett óriási erősségű mágneses vihar 1859-re tehető, ez volt a Carrington-esemény. Ekkor hasonló körülményekről számoltak be, ami egészen különlegesnek és látványosnak hathatott, szerencsére a távíró készülékeken kívül sok dologban nem okozott meghibásodást, vagy fennakadást.

A legfiatalabb magasabb erejű napkitörés 1989-ben történt, ami szerencsére közel nem volt olyan mint a 130 évvel korábbi, pánikra azért okot adott. Az akkori vihar a kanadai Québecben 90 másodperc alatt fektette meg a teljes elektromos hálózatot, de más nagyvárosokból is érkeztek hasonló beszámolók.

Ezek az események viszont különösen szerencsés időt választottak maguknak, az emberiség ugyanis akkor még nem volt annyira kiszolgáltatva a technológiának mint manapság. Ha 2021-ben történne egy 1859-eshez hasonló esemény, az beláthatatlan társadalmi és gardasági károkat okozna, melynek természetesen csak a legelső állomása lenne a világméretű pánik.

A kutatók figyelmeztetnek: az ilyen események szinte minden évszázadban bekövetkeznek, a legfrissebb mérések pedig azt mutatják, hogy a napkitörések száma az utóbbi években-évtizedekben megnövekedtek – ezzel pedig a G4-G5 erősségű mágneses vihar valószínűsége is jelentősebb. 

Több kutatói csoport úgy véli, hogy még a 21. században sor kerülhet az eddigi legerősebb napkitörésre, amit elkerülni nem, de az életünkre mért hatását mérsékelni tudjuk. Ezért a közelgő űrutazásoktól is olyan új adatokat remélnek – főként a 2024-re tervezett NASA Hold-missziótól -, melyek segítségével a jövőben pontosabb képet kaphatnak a napi tevékenységekről és az űridőjárásról.

Forrás: Comicbook, The Science Times, Daily Mail, Időkép, Wikipédia 

https://www.facebook.com/groups/1737295806551859

×