Közel 4 év után térünk vissza a Little Nightmares egyedi világába. Hogy mit tartogat számunkra a második rész? A tesztünkből kiderül.

2017-ben jelent meg a Little Nightmares, amely egyedi világával és történetével nagy sikert aratott. Most itt a második rész, így újra visszatérhetünk gyerekkori félelmeink világába. ÚJRA! Én, mint „hatalmas” horrorrajongó, örömmel fogadtam a játékot és vetettem magam bele a tesztelésbe.

Történetünk kezdetén

A második rész főszereplője egy kisfiú, akit Mononak hívnak. Egy TV mellett ébredve az erdőben találjuk magunkat. A sötét világ tele van szörnyűségekkel: rohadó tetemek, korhadó fák, fura lények. Az egésznek a közepén egy hatalmas torony áll, ami egy különleges jelet bocsát ki magából. Utunk során ehhez a toronyhoz próbálunk eljutni különböző horrorisztikus helyszíneken keresztül. Hogy miért van egy papírzsák Mono fején? Miért viselkednek furán a TV-k a játékban? Mit rejt a torony mélye? Az a történtünk során kiderül.

A sárga esőkabát visszatér

Ahogy azt az előzetesekbe is látni lehetett, visszatér az első rész főszereplője Six. A kislány ezúttal nem irányítható karakterként, hanem egy Ai társként érkezik. Segítségére mindenképp szükségünk lesz, hiszen egyes fejtőrökhöz két emberes feladatnak bizonyulnak. Emellett segíthet olyan tárgyak elérésében, amit egyedül nem tudnánk megkaparintani. A történet során többet megtudunk a két karakterről és kapcsolatukról is.

Rémálmaink valósággá válnak

Biztos mindenkinek volt egy rémálma, aminek középpontjában egy tanár, vagy egy orvos állt. Hát örömmel közlöm veletek, hogy a Little Nightmares második részében bizony ezek a rémálmok valósággá válnak. Minden területen van egy főgonoszunk, akibe utunk során folyamatosan belebotlunk. Elsőként ott a Vadász, aki egy hatalmas nagy puskával próbál ledurrantani minket. Nagyon éles a hallása, így minden apró neszre megrezdül. Előbb lő és csak utána kérdez.

A Tanárnő, aki az iskolát kordában tartja. Apró fura diákjai minden kérését teljesítik, így nem éri meg nála rossz tanulónak lenni. Emellett a fura nyakának köszönhetően bárhova képes bepillantani. Számomra ő volt az egyik legfélelmetesebb alak. Mindig, mikor vele kellett találkoznom, rossz érzés fogott el. A doktor, aki a kórház fura teremtményeiért felel. Igen, ezek igen fura élőlények. És egy misztikus kalapos alak.

Megold, Megold, Fut, Fut

A játék nagy részében különböző feladványokat kell megoldanunk. Vannak egyszerűbbek, vannak nehezek, vannak idegesítők. Mivel ugye a megjelenés előtt kaptam kézhez a játékot, így segítségek nélkül kellett nekivágnom az útvesztőnek. Mindenféle guide hiányában volt, hogy perceket elidőztem egyes termekben, de így az igazi a játékélmény. Minden apróságra figyelni kell, hiszen van, hogy néha a fiók csak elsőre nem húzódik ki, vagy a tárgyat nem csak előre és hátra lehet tologatni. Fontos azt is megjegyezni, hogy van hogy térben kell gondolkodjunk, így mindig vegyük számításba ezt az opciót is.

Ha kipuzzle-öztük magunkat, akkor jöhet egy jó kis menekülés és platformer, mint egy Crash játékban. A színes bohókás alakok helyett itt iszonyatos, fura és hátborzongató dolgok próbálnak kilapítani bennünket. Erre még pluszban rájátszik a rezgő kontroller, ami néha úgy dobog, mint a szívem izgalmi állapotban.

A játék újítása a harcrendszer lett. Ezúttal már nem csak a menekülést választhatjuk, hanem egyes ellenfelek ellen fel is vehetjük a harcot. Értem, hogy mit akartak elérni a fejlesztők, de szerintem ez a része nem igazán sikerült a játéknak. A Little Nightmares 2 harcrendszere inkább idegesítő, minthogy hatékony lenne. A fegyverünket a fogás gombbal folyamatosan tartani kell, emellett időzítve kell lecsapni az áldozatokra. A játékban két fajta ellenféllel küzdhetünk meg. A Tanárnő kis diákjaival, valamint a kórházban mászkáló kezekkel. Mind a kettő ellenfél ilyen szempontból unalmas volt. A diákok esetében extrán zavaró, hogy időzíteni kellett az ütéseket és egyes esetekben a fejszém nem vágta kupán az ellenfelet és meghaltam. Igen, ha egyszer eltalál bármi is, meghalsz. Hát gyerek vagy, nem egy tank. A harcrendszerre mindenképp ráfér még a fejlesztés, mert plusz izgalmat nem hozott, és inkább csak zavaró volt, hogy annak ellenére, hogy eltaláltam, kezdhettem elölről a részt.

Hátborzongató, de mégis szép

A játék világa ismét elképesztő. Nagyon részletesen kidolgozott látványvilág tárul elénk, melyhez nagyon jó zenei aláfestés párosul. A fejlesztők egy picit megnövelték a mozgásteret, így egyes esetekben szabadon letérhetünk az útról, hogy körül nézzünk. Persze a csőjáték hatás nem tűnik el, hiszen lényegében egy utat kell bejárnunk a Little Nightmares 2-ben, de azért mégis megvan a szabadság hatása. Emlékdarabokat, valamint kalapokat gyűjthetünk, melyek a pályákon keresztül vannak szétszórva. A fejezetválasztásnál láthatjuk, hogy pontosan mennyit kell megtalálunk az adott helyszínen, így pontosan tudhatjuk, hogy a játék melyik részén hagytunk ott valamit. A játékhoz pluszba hozzátesz a kontroller-bizsergés. A különböző jumpscare vagy bujkálós részeknél folyamatosan megelevenedik a kezünkben a kar, így aki PC-n játszik billentyűzet és egér segítségével, az sajnos ebből az élményből kimarad.

Scriptelt mozgás

Akarva vagy akaratlanul is, sajnos néha nagyon érződik a játékon, hogy egy-két elem scriptelve van. Ezt leginkább az ugrásnál vehetjük észre, hiszen egyes esetekben iszonyatosan nagyot ugrik a karakterünk, máskor pedig egy 20 centis árkot nem képes bevenni. Itt a kivitelezés lehetett volna szebb is, mert néha tényleg a két platform közötti távolság ugyanakkora, csak az egyiknél tudunk egy plusz elemet az árokba helyezni, máskor pedig menekülünk kell és a lendület visz előre. Biztos az adrenalin az oka, hogy ekkorát tud ugrani.

A másik a főellenségek mozgása. Ezt a Tanárnővel való mozgásnál vettem észre. Mikor először voltam az adott részen, próbáltam feltérképezni, hogy merre kell menni. Természetesen lebuktam és a félelmetes néni elkezdett üldözni engem. Legalábbis akart, mert valamiért beglitchelt az asztal szélébe. Gondoltam magamban, akkor szépen nyugodtan végig megyek az asztalon. Sikerült is átmásztam az ablakon, és a következő szobában egy szerkényen keresztül kellett volna elmenekülnöm a szellőzőrendszerbe. Igen ám, de amikor földet értem, a tanárnő megjelent és megtépázott. Szóval hiába akad be az ellenfél, ha a következő szobában ott kell lennie, akkor ott lesz.

Verdikt

A Little Nightmares 2 próbált picit többet adni az előző részhez képest. Sikerült is, hiszen a kaland nagyjából kétszer tovább tart, mint az első részben, azonban még így is picit keveselltem. A hangulat és a látványvilág továbbra is elképesztő és a játék még mindig zseniális. A harcrendszerrel próbáltak picit többet adni a fejlesztők, de szerintem erre még ráfér az alakítás. Azt se bánnám, ha a potenciális folytatásban ez eltűnne. A történet még több kérdést vetett fel bennem, így mindenképp várom a folytatást.

A tesztpéldányt köszönjük a Cenega Magyarországnak.

Összefoglalás

Gyerekkori rémálmaink visszatérnek – Little Nightmares 2 Teszt


Szerzői értékelés

8

A Little Nightmares 2 próbált picit többet adni az előző részhez képest. Sikerült is, hiszen a kaland nagyjából kétszer tovább tart, mint az első részben, azonban még így is picit keveselltem. A hangulat és látványvilág továbbra is elképesztő és a játék még mindig zseniális. A harcrendszerrel próbáltak picit többet adni a fejlesztők, de szerintem erre még ráfér az alakítás. Azt se bánnám, ha a potenciális folytatásban ez eltűnne. A történet még több kérdést vetett fel bennem, így mindenképp várom a folytatást.

Eredeti karakterek

Érdekes világ

Remek fejtőrök

 

 

Harcrendszer

Még mindig rövid

Olvasói értékelés

9

×