Manapság már szinte mindenki hallott az SSD-kről, amelyek az utóbbi években sikeresen meghódították a gamerek szívét. A technikai részletek viszont nem feltétlenül világosak, ezért úgy döntöttünk, összefoglaljuk mindkét technológia előnyeit, hátrányait, hogy aztán mindenki eldönthesse, számára melyik az ideális választás.

Mi az a HDD?

A HDD a Hard Disk Drive rövidítése, amire hazánkban csak merevlemezként, illetve winchesterként hivatkoznak. Ez esetben az adatokat különféle mágneses lemezeken tárolják, ezek használat közben folyamatosan forognak, percenként 5400-7200 alkalommal (típustól függően), közben pedig az író/olvasófej dekódolja az adatokat. Már a technológiából fakadóan sejthető, hogy a működésük folyamatos hanggal jár.

Mi az SSD?

Az SSD a Solid-state drive rövidítése, amit magyarul tartós állapotú meghajtónak fordítanak. Itt a HDD-vel ellentétben nem találunk mozgó alkatrészeket, épp ezért kevésbé sérülékeny. Ez esetben az adatokat flash memórialapkákon tárolják, aminek az írásáért és olvasásért a vezérlőegység felelős. Itt a működésből adódóan már nem találkozunk zajjal sem. Az SSD-k fizikai felépítése között is fontos különbségek vannak. Kezdetben a roppant drága és alacsony kapacitású SLC meghajtókkal kezdődött az SSD forradalom, ezek helyét hamarosan átvették az MLC-k, majd napjainkban TLC típusú meghajtókkal találkozhatunk javarészt, de már egyre gyakoribbak a QLC-s megoldások.

Mi a különbség az SLC, MLC, TLC, QLC között?

Már a technológiák elnevezése is sokat takar. Röviden, amíg az SLC (Single Level Cell) esetén egy memóriacellában 1 bit tárolódik, addig az MLC (Multi Level Cell) esetén 2, a TLC (Triple Level Cell) 3, a QLC-nél (Quad Level Cell) esetén pedig 4 bit tárolódik ugyanabban a cellában. Így értelemszerűen az SLC a legtartósabb, de ezzel együtt a legdrágább is.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a mai átlagigényeket a TLC maradéktalanul kielégíti.

Persze ha komolyabb igénybevételről van szó, akkor érdemesebb az MLC-t választani, de ennek az árát is megkérik sajnos, sőt napjainkban már szinte csak elvétve találkozhatunk velük a piacon.  A QLC-t pedig érdemes elfelejteni. Egyrészt sebességben sem az igazi, másrészt a hosszabb életű TLC-vel azonos áron kínálják a gyártók, így egyszerűen nem nyújt kellő alternatívát egyelőre.

HDD vs SSD

SSD. Akár lezárhatnánk ennyivel is, hiszen gyakorlatilag minden szempontból fejlettebbek az SSD-k, ennek ellenére nem feltétlenül kell lesöpörni a HDD-ket sem. Alapvetően elmondhatjuk, hogy a HDD-k minden esetben olcsóbbak azonos méretű SSD-s ellenfeleiknél.

Mikor érdemes elgondolkodni a HDD vásárlásán?

Amikor óriási adatmennyiségre van szükségünk, viszonylag alacsonyabb összegből. Ameddig egy 2 TB-os HDD-t már 20 ezer forintért megkapunk, addig egy 2 TB-os SSD-ért már simán elkérnek 80 ezer forintot, de a minőségibb darabok akár 200 ezer fölé is elkúszhatnak. Épp ezért a letöltéseknek, filmeknek, zenéknek, képeknek bőven megteszi egy nagyobb méretű, megbízható márkájú HDD is.

Mikor érdemes az SSD felé nézelődni?

Minden más esetben, de tényleg. Az operációs rendszer is jóval gyorsabban betölt, a játékok szintén. Az adatok elérése is jóval gyorsabb, hiszen ameddig egy HDD 70-120 Mb/s-os írási sebességre képes, addig egy olcsóbb SATA3-as SSD-nél 500 Mb/s írási sebességről beszélhetünk, az NVMe SSD-k esetén pedig 2500-3500 Mb/s-os értékkel számolhatunk. Mellette pedig jóval kevesebb helyet foglal, kevésbé melegszik, cserébe viszont drágább.

NVMe vs SATA3?

NVMe!

Manapság már szinte ugyanolyan áron juthatunk az NVMe típusú SSD-khez, amelyek fejlettebbek SATA3-as társaiknál. A különbség az írási/olvasási sebességekben keresendő. Itt akár 5-8-szoros előnye lehet egy NVMe SSD-nek, a SATA3-as típusok ellen. Ettől függetlenül nem feltétlenül jár előnnyel minden körülmény között.

Játékok, illetve a Windows betöltése nem gyorsul jelentősen általánosságban, persze vannak olyan (jellemzően sok kis fájllal operáló) játékok, ahol szert tehetünk némi előnyre, de inkább munkánál, tömörítésnél, kis fájlok másolásánál jöhet elő az NVMe előnye.

Sokan hiszik azt (tévesen), hogy az M.2 foglalatú memóriamodulok már mind NVMe csatolófelülettel rendelkeznek, viszont a valóságban ugyanúgy találkozhatunk SATA3-as M.2 foglalatú SSD-kkel, amiket az olcsóságuk mellett az adatátviteli sebességükről is ki lehet szúrni. Épp ezért, ha egy SATA3-as M.2 SSD-t veszünk, akkor csak a méretbeli előnyüket használjuk ki, nem lesz gyorsabb a tároló elérése.

Melyik a megbízhatóbb?

Annak idején a debreceni egyetemen egy professzorom azt mondta, hogy a HDD-k esetén 3 év után minden nap ajándék. Van, amelyik elmegy 5-6 évet is, de sajnos az idő múlásával sokkal gyakrabban futhatunk bele a halálozásba. Mindezzel szemben az SSD-k memóriacellái véges írási lehetőséggel rendelkeznek. Ez elsőre ijesztően hangozhat, de általában a vezérlő hamarabb szokta beadni a kulcsot.

A technológiai adottságai miatt az SSD-k megbízhatóbbnak bizonyulnak.

Ettől függetlenül érdemes adni a minőségre, hiszen az olcsóbb termékek általában olcsóbb memóriamodulokat, vezérlőket alkalmaznak, amelyek hamarabb bemondhatják az unalmast.  Épp ezért a legalsó kategóriát mindig érdemes kerülni, mind az SSD-k, mind a HDD-k esetén.

Ezt olvastad már?

Ajánló: Íme a 3 legjobb ár-érték arányú SSD meghajtó