A streamelés az utóbbi években alaposan átírta a sorozat-, sőt, a filmkészítés szabályait is. Most a videojáték-fejlesztők is készek beállni a sorba. Megkezdődött a verseny a videojátékok Netflix-e címért.

A Netflix népszerűsége, bár a cég már 1997 óta a piacon van, 2010-ben kezdett hirtelen növekedésbe. Online tartalom szolgáltatásukkal olyan lehetőséget kínáltak felhasználóiknak, amire korábban nem, vagy csak alig volt példa. Filmek és sorozatok széles kínálatát, ahol nem kell idegesítő reklámokra vagy a jövő heti epizód premierjére várni. Az internetnek köszönhetően ráadásul akkor és ott nézhetjük meg kedvenc filmünket, ahol és amikor akarjuk.

Az okostelefonok majd okostévék térhódításával a lehetőségek még inkább kinyíltak a Netflix előtt, mára pedig mindenki az ő nyomukba akar érni. Az Amazon, a Hulu, az HBO és a Disney is Disney+-szal. A szolgáltatónak 2019 áprilisára 154 millió felhasználója volt, akik közül 148 millió előfizetéssel is rendelkezett. A példájukon elindulva már tavaly több videojáték-fejlesztő és forgalmazó cég is bejelentette, hogy streaming szolgáltatást indít.

PS Nintendo Xbox

Kép forrása: engadget.com

Az elsők között volt az EA, amit a Microsoft követett a Project xClouddal, de a Sony és a Nintendo sem maradt ki a sorból. Utóbbinál azért is különös ez a lépés, mert a Nintendoról széles körben elterjedt, mennyire internet-fóbiás. A Sony ezzel szemben a játékkonzoljai által kínált lehetőségek kibővítését látja a streamelésben. A PS2-re, illetve PS3-ra, valamint néhány PS4-re megjelent játékot lehet elérni a kínálatukban online, a kör azonban egyre szélesedik.

A 2019-es E3-on több játékkiadó jelentette be készülő projektjeit a Google saját platformjára, a Stadiara, valamint a Microsoft is bemutatott egy demót az XCloudról. A cégek azt ígérik, hamarosan széles körben elterjedhet ez a megoldás, a streameléshez pedig elég lesz egy telefon vagy egy tablet. Az, hogy a tartalom megosztásnak ez a fajtája végül leválthatja-e a játékkonzolokat egyelőre nem olyan biztos, mindenesetre megvannak a maga előnyei.

A streamelésnek köszönhetően bárhol és bármikor elérhetnénk kedvenc játékainkat, ahol van internet-hozzáférésünk. Épp emiatt ugyanakkor nagyban függenénk szolgáltatónk lefedettségétől, az adott sávszélességtől és attól is, mennyien használják épp az aktuális hálózatot. A napjainkban elérhető és streamelhető játékoknál például épp ez okozza a legnagyobb problémát.

Animated GIF - Find & Share on GIPHY

A jelenség ráadásul egyáltalán nem újkeletű, csak épp most kap nagyobb figyelmet. Az OnLive például 2010 óta teszi lehetővé játékok streamelését egy mikrokonzol vagy applikáció segítségével. Ahogy fentebb azonban már szó esett róla, ez is az online szolgáltatók gyerek betegségeivel küzd, vagyis laggol és rossz a felbontása. Egyik sem olyan probléma, amivel azon a szinten, ahol a videojátékok ma állnak, könnyen meg tudnánk barátkozni.

Na de mi a különbség a hagyományos online játékok és a streamelt videojátékok között? Például, hogy nemcsak co-op és multiplayer játékokat streamelhetnénk, hanem single playereket és RPG-ket is. Ezek most hagyományosan nem tartoznak az online játékok köréhez. A tárhelyet saját konzolunk helyett pedig egy nagy teljesítményű számítógép szolgáltatná egy távoli szerver-farmon. A telefonunk, tabletünk, vagy a tévénk ugyanakkor csak kijelzőként funkcionál majd, tehát kontrollerre ezekhez a játékokhoz is szükségünk lesz. A streamelés a videojátékok esetében éppúgy, mint a sorozatoknál és filmeknél mégis nagyobb mozgékonyságot és szabadságot adhat a felhasználóknak. Ahelyett, hogy egy konzolt kellene magunkkal cipelnünk, amivel csak akkor játszhatunk, ha áram alá helyeztük és megfelelően összekötöttük a kijelzővel és minden szükséges eszközzel, csak egy plusz kontrollerre lesz szükségünk.

Game streaming device

Kép forrása: verizon.com

A Microsoft Project xCloud névre keresztelt szolgáltatását idén próbálhatták ki először az E3 látogatói, a Google Stadia azonban novemberben már startol. Olcsónak még mindig nem mondható ugyan a szolgáltatás, a Founder’s Edition ugyanis százharminc dollárt kóstál. Ebben mondjuk van egy Chromecast hozzáférés, egy Stadia kontroller és három hónapnyi előfizetés is. Ennek díja magában már nem annyira vészes, havi tíz dollárért ugyanis rögtön harmincegy Stadia játékhoz férhetünk hozzá. A Ubisoft is több címmel csatlakozott a Google szolgáltatásához, amiben ezek mellett az új Avengers játék is elérhető lesz majd.

A Project xCloud árai egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, a Microsoft azonban nagypályásként indít. A hírek szerint a szolgáltatás tartalmazza majd mind a háromezer-ötszáz játékot az Xbox katalógusból és még fejlesztenek hozzá ezerkilencszáz továbbit. Ez összesen több, mint ötezer játékot jelent, amihez előfizetés ellenében a világ bármely pontján hozzáférhetünk majd.

mobile gaming

Kép forrása: twitgoo.com

A Microsoftnak ezen kívül egy óriási előnye is van a Google-lel szemben, méghozzá Kína. Az országból a kétezres évektől tizenöt éven keresztül ki voltak tiltva a játékkonzolok, ami a mobil és tablet játékok felfutását eredményezte. A Google ráadásul továbbra is banolás alatt áll a területen, vagyis a Stadia-val sem törhet majd be a piacra.
Természetesen az Amazon is elkezdett már dolgozni saját platformján, de más cégek is készek betörni a streamelt játékok piacára. Közéjük tartozik a Nvidia GeForce Now-ja, vagy a francia székhelyű Blade’s Shadow is. A jelenlegi helyzetben a legnagyobb ellenségük a sávszélesség és a megfelelő teljesítményű szerverpark felállítása, ami nemcsak tárolni, de futtatni is képes egyidőben több ezer játékot.

Ha ezeket sikerül kiküszöbölniük, nehéz elképzelni, hogy néhány éven belül ne a streamelés lenne a legnépszerűbb módja a videojátékozásnak. A Bethesda kommunikációs igazgatója, Pete Hines egy interjúban például nemrég arról beszélt, hogy a gamerek száma világszerte, ami jelenleg kétmilliárd körül mozog, tovább is nőhetne.

“Sokan szeretnének játszani, de nincs négy-ötszáz dollárjuk, amit konzolra költhetnének, aztán még hatvan magára a játékra.”

Pete Hines

Kép forrása: wccftech-com

A streamelés tehát új lehetőségeket nyitna meg a fejlesztők és forgalmazók mellett a játékosok előtt is. A sok ezer munkaórát igénylő játékok, amik újonnan megvásárolva most bőven a több tízezres kategóriákban mozognak, és akkor még a gyűjtői változatokat nem is néztük, széles körben válnának elérhetővé. A havi előfizetésnek köszönhetően ráadásul kivédhetőek a tévedések, a fölösleges pénzkidobásnak minősült, végül mégsem tetsző játékok. A Netflixnek is ez vált be a legjobban. Belenézel, nem tetszik és lépsz tovább anélkül, hogy három-négyezer forintot kidobtál volna az ablakon egy megvásárolt lemezért.

A kérdés tehát nem is az, hogy lesz-e igény a játékok streamelésére, inkább az, hogy mikor váltja le ez a mód a hagyományos konzolokat és, hogy melyik cég ragadja magához az irányítást?

https://www.facebook.com/groups/1737295806551859

×