Azon gondolkodtam a múltkor, hogy vajon honnan tudják előre a játékosok, hogy jó lesz-e egy játék, melyről addig csak egy előzetes jelent meg? Miért beszél róla akkor mindenki, utána meg nem?

Szerkesztőségünkben nap mint nap azzal foglalkozunk, hogy elhozzuk nektek a videojáték-világ legfrissebb híreit. Ahogy mi is, minden gamer tematikájú oldal naponta foglalkozik hamarosan érkező megjelenésekkel, friss előzetesekkel, frissítésekkel. Az új Call of Duty, a Cyberpunk 2077 kapcsán megannyi cikk születik, a külföldi oldalak egy-egy Redditen elejtett mondatból olyan cikket írnak, ami az egész közösséget megmozgatja.

Mindenkit izgat, hogy milyen lesz a Cyberpunk 2077 és óriási hír, hogy Keanu Reeves szerepel benne. Veszettül kattintanak a Fortnite rajongók a frissítésekkel kapcsolatos bejegyzésekre, egy-egy címmel kapcsolatban pedig naponta érkezik valamilyen felvetés, pletyka, kitaláció és spekuláció. Vannak oldalak, melyek már lassan kifejezetten a pletykákat és a kiszivárgásokat gyűjtik. Valamiért viszont tapasztalatom szerint ez csak addig tart, míg az adott tartalom meg nem jelenik.

Kép forrása: CD Project RED

Csalódás?

Az E3-on mindenki tátott szájjal bámul, örül az új egyperces videóknak és már zsigereiben érzi, hogy kiváló játékélményben lesz része. Tényleg így lesz? Honnan tudja a kritikus tömeg a játék kipróbálása nélkül, hogy valóban jogosak az érzelmei? Vagy pont emiatt jön aztán a csalódás?

Játékos körökben is számos influencer jelenik meg tesztekkel, akik rendszerint elég velős véleményt alkotnak a játékokról, amihez még a hivatalos megjelenés előtt hozzájutnak. Nem egyszer fordul elő, hogy a legjobban várt címek után csalódás éri a tesztelőt, annak ellenére, hogy előtte talán még az év játékának is kikiáltotta volna a címet. Aztán jön a teszt és a csalódás. Vajon tényleg a játék a csalódás ilyenkor, vagy az elvárások túlságosan nagyok? Az ember mindig jobbat remél, aztán rájön, hogy a valóság mégsem olyan, mint elképzelte, a játék nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagy épp a kiadó ígért túl sokat, ami nem valósult meg.

Sokan persze talán azt a hibát követik el, hogy a játékok megjelenése előtt, a kevés információ mellett csupán a külsőre hagyatkoznak.

„Hú, ez a játék gyönyörű!”

Ennyi elég is ahhoz, hogy megvegye, főleg ha mondjuk egy-két oldal még meg is említette párszor, hogy hamarosan megjelenik és hű milyen jó lesz. A kérdés persze az, vajon a készítők a hibásak, vagy mi magunk? Vagy mindenki.

Kép forrása: Video Blocks

Utóélet

A játékok legnagyobb hype-vonata aztán a megjelenési előtti napokban tetőzik, aminek nyilván az is a célja, hogy a kiadók minél többet adjanak el belőle a megjelenés napján. A streamerek persze rögtön az új játékkal játszanak, ha lehetőségük van rá, akkor már a hivatalos megjelenés előtt. Érdekes, hogy még olyankor is van számos chatelő, aki már akkor mindent tud a játékról – persze rosszul.

Főleg a single, történetalapú játékoknál igaz, hogy az izgalom csupán addig tart, míg a játék megjelenik. Ahogy megvehető, kézzel fogható és a streamerek már nem foglalkoznak vele, egyszerűen nem hallunk róla többet. A hírportálok már nem írnak róla, esetleg kijön egy hosszabb teszt, egy-egy videó és kész. Egyre kevesebben beszélnek róla, egyre kevesebbek érdekel már. Elmúlt. Jöhet a következő cím, ami miatt izgulni lehet.

„Jaj, mikor jön már? Kiszivárgott a megjelenési dátum? Drága lesz? Lesz benne battle royale mód?”

Érdekes körforgás ez, és valószínűleg az ember alapvető hajthatatlan vágya az új iránt okolható. Mindig újat, többet, jobbat akarunk és persze azonnal.

Tavaly februárban berobbant a köztudatba az Apex Legends, amit nem csak a legjobb BR játéknak kiáltottak ki (meggondolatlanul) hirtelen, de még a jövő esport királyának is. Azóta persze jó sokan játszottak is vele, végül mára szépen beilleszkedett az „egy BR játék a sok közül” tornasorba.

Kép forrása: SlashGear

Azonnal

A korábbi években az E3 bejelentés során többek között a Ubisoft és a Microsoft is jelentett be olyan játékot, vagy játéktartalmat, mely a show bemutatása során azonnal elérhető és játszható lett. A Rainbow Six: Siege Operation Phantom Sight például pont aznap került be a játékba, amikor bemutatták, de több esetben láthattunk az „available now” (most elérhető) feliratot. Valamiért ezekben az esetekben nem volt akkora az ováció, mint azoknál a címeknél, ahol a megjelenési dátum 2019 ősz, tél, vagy épp 2020.

Kép forrása: SoraNews

Csak egy felvetés. Mi lenne, ha a híroldalak csak olyan tartalmat hoznának le, amit a kiadók, a fejlesztők hivatalosan is megerősítettek, illetve csak olyanok, melyek már megjelent játékokról szólnak? Mi lenne, ha az egész megjelenés előtti hype-ot – melyet nyilván a cégek generálnak – elfelejtenénk és máshová helyeznénk a hangsúlyt? Több száz, több ezer játék kapható jelenleg is, legyen a platform PC, konzol, vagy mobil. Mégis napi szinten kb. 5-6-ról hallani. Miért?

Saját döntés

Én magam éltem abban a korban, amikor még nem igazán volt elterjedt az internet, nem lehetett mindent letölteni és a játékokról csak akkor hallottunk, amikor már kezünkbe tudtuk venni a boltban. Még csak arról sem tudtunk, hogy készül, de egyből kipróbálhattuk és játszhattunk vele anélkül, hogy valaki nap mint nap az arcunkba tolta volna, hogy nekem szükségszerűen meg kell majd vennem azt. Vajon azáltal, hogy folyton erről szól minden, mennyire hagyatkozhatunk a saját döntésünkre érdeklődés, sőt vásárlás során?

Nem gondolom, hogy feltétlen keresni kell erre a választ, de érdekes felvetés és talán erről sokat lehetne beszélni. Nem teszem. Csak elejtem a gondolatot és itt hagyom. Talán ti is elgondolkodtok rajta. Szép napot!

https://www.facebook.com/groups/1737295806551859

×